2011. január 26., szerda

Pár szóban

Van egy kis holt terem, mert még nem döntöttem el, hogy abacust javítsak, hegedüljek, a ruhákat pakoljam el, vagy mit csináljak.
Akkor inkább írogatok.


Szombaton volt SG. Részemről totál fölösleges volt, mert azt tűzték ki a négy órás előkészítőre, hogy az előző alkalom feladatsorát fejezzük be. Igen ám, de én előző alkalommal pörögtem. Nagyon pörögtem. Olyannyira pörögtem, hogy Stein végül kiadta Kristófnak, hogy azonnal lassítson. Hiába. És Kristóf végül már olyanokat mondott, hogy én nem is segítek neki, meg hogy Dani sokkal segítőkészebb. Na pfffffff.
Ki segít neki, ha nem én???

Szóval mivel múltkor pörögtem, szombatra összesen 6 feladat maradt. Vagy annyi se. Úgyhogy kb. 30-45 perc múlva szóltam Orsinak, hogy kész vagyok.
-Uh, az összessel?
-Aha.
-De az összessel?
-Aha.
-Hát. Ööö. Hm.
-:)
-És volt valami amit nem tudtál?
-Hát. Nem nagyon.
- -.-
-Na jó, a 27-esnek a megoldásában nem vagyok biztos, azt meg tudod mondani?
-Uh, nem, mert akkor a többiek meglátnák a megoldásokat.
(A táblára volt vetítve a monitor képe.)
Majd térgeózni fogunk, ha mindenki kész.-és otthagyott.

Namost: térgeo miatt nem érte meg bemennem, mert kb. ez az egy, amit igazán szeretek (=tudok?). Ott üldögéltem egy órát. Aludtam. Néztem ki a fejemen. Segítettem a többieknek. Elkértem Gyuszi múltkori PRÉ-jét. Azon volt egy kordgeo feladat. Ha valamit nem tudok, akkor az a kordgeo. Szóval nekiálltam megoldani. Mindenkit zaklattam, hogy segítsen má'...igazán örültek, mert ők így nem tudtak haladni a kitűzött feladatokkal. Még így is fél órát vett igénybe 1 db. kordgeo példa.
Ja, Gyuszi oldalán (a másikon) ült most egy tiszta helyes lányzó. Olyan kis aranyos, mosolygós,csinos...és nekem eszméletlenül tetszik a stílusa (vagyis csak a táskája...de egy táska az nagyon-nagyon sokat elárul). És Gyuszi olyan aranyosan mondta neki, hogy "akkor majd egyeztessük az eredményeinket". Igazán nagyon összeillenek. Gyuszinak van egy sajátos stílusa. És ez igen sok lányt kilő. És ő pont beleillett volna a képbe. Vagyis beleillik. Én már titkon magamban örültem is a fejemnek (az ő fejüknek).
Aztán Gyuszi egyszercsak felvetette (NEKEM), hogy valahova elmehetnénk a PRÉ után.
-Uh, nagyon le leszünk fáradva.
-Pont azért.
-Hát jó, meglátjuk.
...
Fél egykor megléptünk SG-ről, és elmentünk hárman kajálni. Gyuszi, én, meg egy lány, aki tiszta jó matekos, minden SG-n együtt vitatunk meg mindent, lassan már egész jó barátnők leszünk, és röstellem, de még mindig nem tudom a nevét :S
Aztán még volt 10 perc az állítólagos kezdésig, és nekem fájt a szívem, hogy a ragyogó napsütésben én nem a hidat fotózom, vagy biciklizek, vagy futok, vagy túrázok, vagy valami, hanem 8 órán át matekozom. Szóval mondtam Gyuszinak, hogy még nem menjünk be, sétáljunk.
És sétáltunk.

A PRÉ nagyon poén volt. Tícia ült mellettem, aki töri emeltet írt.
Egyszer csak kérdezi:
-Uh, ki volt Mátyás anyja.
-Mátyás anyja, Mátyás anyja. Erről még vers is van.
... fogaskerék csikorgás...fekete holló
Megvan: Szilágyi Erzsébet levelét megírta
Szerelmes könnyével azt is telesírta
...
Írjuk, írjuk. Küzdünk, izzadunk.
-Te jó Ég, nekem ezt ki kell integrálnom. Tícia, én még sose csináltam ilyet.
- -.-
-Hát jó, akkor most kiintegrálom.
...
Küzdök, számolok.
-Megvan, megvan. Tícia, Tícia kiintegráltam!!!

Azt kell mondjam este hatkor egész kellemes érzéssel adtam be a próbaérettségim. Jó buli volt.
Utána olyan lassan kellett öltözködnöm, hogy Anna pont elmenjen, de Gyuszinak még pont ne menjek az agyára. Mondjuk neki nehéz az agyára menni, elég türelmes figura.
Elindultunk, hogy beülünk valahova. Először az Uránia mögötti kocsmát céloztuk meg, de valószínűleg elmentünk mellette XD
Jó, akkor menjünk a hősök terére... ugyan már nem Gloria a Gloria, de a hej maradt, csak gazdát cserélt.
Közben hívtuk Ki-Va-Gát is. Ott közölték velünk, hogy hétkor zárnak.
-Ok, de most hány óra van?
-Háromnegyed hét.
-Jah, akkor köszönjük. Viszontlátásra.
Elindultunk az Alexandra felé. Gyuszi hívta Ki-Va-Gát, hogy az oktogonhoz jöjjön.
Nagyon szeretem az Alexandrában lévő kávézót. Mármint ez a Divatcsarnokban van.
Na, az tízig volt nyitva.
Fiúknak lélegzete is elakadt. Ugye?! Tényleg szupi hely.
Borozgatánk apámmal,
ivott a jó öreg... értsd: borozgattunk.
Igazán kellemes volt. Mondjuk mondtam, hogy én valami félszárazat szeretnék...erre a pincér ajánlott egy félédeset. Hm. Inkább szeretem a szárazat, mint az édeset. De egy ilyen esti beszélgetős chill-elős üldögéléshez mondjuk eléggé megfelelt.
Közben egy zongorista halkan klimpírozott.
Megtárgyaltuk, hogy nekem lesz egy gazdag férjem, Ki-Va-Gának meg minden városban másik szeretője.
:)
Nagyon kellemes este volt.

Haza egyedül mentem :@
Nem szeretek este későn egyedül hazajárni.
Múltok Esztivel ketten mentünk el fotózni, és anyu totál kiakadt, hogy legalább valami fiúval mentem volna, aki hazakísér, így most izgulhat értem.
Ami azt illeti nem nagyon számít, hogy fiúval megyek-e este, vagy nem, ígyis-úgyis egyedül kell haza mennem.
Nemértem.
Mármint szerintem ez ilyen alap dolog. Nem kell semmiféle (hátsó) szándék. Az ember (már ha fiú) a barátját is hazakíséri (mármint lány barátját/haverját). Lehet, hogy rosszul látom.
Koresz mindig hazakísért, mindenhonnan. Vagy ha már rég edzése lett volna, akkor is elkísért az utolsó buszig, és csak akkor ment, ha már arra is felszálltam. Meg Paliék is képesek lettek volna hazakísérni 1-kor a gokart pályáról, ami tőlük kb. 20 perc, tőlünk viszont éjszaka legalább 2-2 és fél óra (nekik vissza még egyszer ennyi)...nyilván oda jött apa, de ők ezt nem tudták, és megállítottak, hogy eszembe ne jusson elindulni, jönnek, és hazakísérnek. Múltkor a dürer előtt se hagytak ott minket ketten Esztivel a beszívott punk emberkék között, hanem "kijuttattak" a tömegből.
Egy lányt nem hagyunk magára este, mert megerőszakolják, megkéselik, kirabolják (fordított sorrendben).
No mindegy.

Anyuék kérdezték, hogy mért is kellett nekem két fiúval mennem. Mire én:
-Végül is a kettőből egyikben se volt annyi, hogy hazakísérjen.
No mindegy. Bocsi Ki-Va-Gá. És tudom, hogy te még beteg is voltál.
Mindegy.
Itt szerintem azzal van baj hogy azt hiszik az emberek, hogy ha valaki hazakíséri a másikat, az már akar valamit. Pedig nem is feltétlenül. Csak annyi, hogy este későn nem hagyunk magára egy lányt. javítsatok ki, ha tévednék.
Jó, abba hagyom. Mert túl hosszan fejtegetem ezt a részt, pedig a bejegyzés egészének az lett volna a lényege, hogy mennyire jól éreztem magam aznap este.

Ja és megkaptam, hogy nekem pár száz évvel korábban kellett volna születnem :) Meglehet.
De nekem így is jó.
Tetszik nekem ez a világ úgy ahogy van. Ami meg nem tetszik, arról meg igyekszem nem tudomást venni. (Van, amire persze nem tudok legyinteni...lásd feljebb)
"Ez a világ a lehetséges világok legislegjobbika."
Na meg persze "műveljük kertünket".

Ebéd

 


Jobb híjján (:P) ma eztetetet ebédeltem. Igazság szerint gyümölcsnapot akartam tartani, de naná, hogy gyümölcs az nem volt itthon, szóval kénytelen voltam nudlit főzni.
Posted by Picasa

Szín, ami fáj

 
Posted by Picasa

Kisvirág

 


Még 2 éve kapta minden lány nőnapra az osztály fiaitól. Lehet, hogy mára már csak az enyém él. De ő elvan, az kétségtelen.
Posted by Picasa

Origami

 
Posted by Picasa

Kicsi patkány




Pont egy ilyen feladatsort javítok épp.
Van egy cső, aminek a 3/8-ad részénél egy egérke van. A cső egyenesének meghosszabbításában pedig egy macska. Amikor az egér észreveszi a macskát, akkor elkezd menekülni. De a cső bármelyik irányába indulna is, a macska pont a cső végénél (amelyikhez épp ér) elkapja. Hányszor gyorsabb a macska az egérnél? (A macska be tud menni a csőbe.)

A férfiaktól migrénem támad.

It's a little bit funny




Jajj, mennyi dolgom van nekem. Ha itthon maradok mindig kétszer háromszor annyi teendőm lesz hirtelen, mint egy sima átlagos napon lenne.
Ez a szám meg csak úgy ide került.
Mert szép.
Kate Wlash is eldalolta, és mostanában általa lett népszerű:


Tévedtem, mert Ellie Goulding.


Na visszatérek a munkámhoz.
Remélem azért lesz még ma időm leblogolni a múlt szombatot :) Mert nem felejtettem én el, csak épp időm nem volt. Most viszont temérdek javítandó feladatlap vár rám :S

2011. január 25., kedd

18-

No, valahogy így néztem/nézek ki még a 18. életévem betöltése előtt.


Valószínűleg ezt úgy lehetne szépen megfogalmazni, hogy nem vagyok fotogén. Hm.
Meg egy kicsit komolytalan az egész. Komolytalan lennék?

Furcsa, ha Szundi tud rólam remek képeket csinálni, akkor egy profi fotós mért nem?
Szundi: hazafelé jövet a Barátság (vagy mi) című szám szólt a fülemben. És eszembe jutottak...a barátaim.

...

XD Csak mert ezt pont Szundi küldte át múltkor.
Ez is olyan komolytalan. Jó dolog a komolytalan lét.
Fiatalság-Bolondság.

2011. január 22., szombat

Elég király nap :)
Meg aztán hoszú is.

Majd max. holnap megírom, most alszom;) végre.

2011. január 20., csütörtök

Wáháhá. Ebben a teremben is van net, tehát folytathatom.
A folyosón ültem. Egyszer elmentek a picurka előkészítősök, akkor kijött Ofő. Aztán visszajött egy még kissebb fiúcskànak különórát tartani. Köszöntem, valahogy felém biccentett. Furcsa volt, mintha már ő sem törődne vele, hogy mindjárt ELMEGYÜNK.
No mind1.
Én kicsit messzebb fogok menni.

Iskolában

Mostanában mindig olyan furcsa érzések kerítenek hatalmukba, amikor egyedül üldögélek a folyosón - mint most is.
Egyfelöl gyűlölöm az egészet. Utálom.
Másfelöl meg itt van ez az istvános szellem. És tényleg létezik. Nem csak az ajtókat csapkodja. Köztünk van, és keményen ügyködik. És egy istvános sem tagadhatja le, egyszerűen aki istvános volt, istvános marad. Annyira máshogy viselkedünk mi.
Én konkonkrétan istvánosnak születtem. Nincs mit tenni.

Szóval a folyosón ültem, és rá kellett jönnöm, hogy lehet, mi elmegyünk, de az élet menni fog tovább. Az emberek (mint olyan) már most nem létezőnek titulálnak minket. Ők már végzősök, veszett ügy. Idénre nem maradt, csak 12-es barátom. Mind a fiatalabbak, mind az idősebbek eltűntek. Lehet, nem is baj. Ennyi időt még sose töltöttem más emberekkel lopva az időt tanulás és mindenegyéb helyett. Szóval így magunkban is elvagyunk.

Na, hegedű órám van, de majd este befejezem ezt a bejegyzést, mert érdemes.

2011. január 19., szerda

A szemem kihúztam, így jártam ezután.

Hosszú nap, nyűgös nap, kemény nap (hát még a pad milyen kemény volt rajzon :S). De vége.
Most mit csináljak? Nyelvtan tételt tanuljak vagy gyöngyöt fűzzek? Nyelvtan tétel? Gyöngy fűzés? Nyelvtan tétel? Gyöngyfűzés. Nyelvtan tétel.
Oh, és persze fizika házi.

Shit happens.

Hogy én nekem ma mekkora rosszkedvem volt.
De aztán Fruval a gyöngyölsbolt túra jót tett. Meg a cappuccinos beszélgetés:P Köszi Fru :-*

Valamit ki kell eszelnem. A fenntartható fejlődés (lét?) érdekében.




Zene/szöveg:
Elindultam hétfőn egy napsütötte rétről,
Könnyű volt minden,játék az egész.
Számolgattam kedden a körtéket a fákon,
A macír füzetben nem volt semmi kész.
A babámat szerdán sarokba dobtam,
A szemem kihúztam,így jártam ezután.
Szerelem csütörtök a lépcsőházban döntött falnak,
Nem eresztett,nővé lett a lány.

Jött a szita péntek,hajamat a szélnek fordítom (a lényeg maradj az enyém).
Gyorsan szállt a szombat,a szerelem kiforgat (már nem nézem a Holdat,veled együtt él).
Rántott hús vasárnap sorozatot pörget (az ablakon zörget a szigorú szél)
Egyedül az ágyban tizenvalahányban (vagy valaki másban,leszek újra szép)

2011. január 18., kedd


Ezt néztük, és ez szólt alatta.
Kb. a zene volt a legjobb benne. De csak ez a zene.

2011. január 17., hétfő

Hamis álomkép

Anyu tegnap közölte az új pulcsimra, hogy "háh, te ebben nem fogsz fiút fogni XD". Ok, kösz anya.
Na, ahhoz képest ma mindenki (jó, ez így nem igaz...sokkal több ember, mint eddig valaha) megdicsérte a pulcsim. Pedig hüm. Tényleg nem az a különlegesen kihívóan észbontó. Sárga. Vízszintesen csíkos (nemtom mért, pedig az elvileg még jobban szélesít, de valahogy a vízszintes-csíkos fölsőket én egyszerűen nem tudom otthagyni...beléjük vagyok szerelmesedve). Hosszú ujjú. Garbós. Teljes mértékben ápol és eltakar. Igazán hosszú, szóval még csak hátsó felemre se enged pillantást nyerni. Oszt' mégis mindenki megdicsérte. Minden esetre kényelmes viselet. És sárga <3


Ma háromnegyed 12-kor végeztünk a suliban. Fél 1-re meg is ebédeltem. És rájöttem, hogy van szabad 4 órám. Elvileg Zsófival mentünk volna múzeumba. De hétfőnként zárva vannak. Hazajövésnek nem láttam értelmét. >Hm. Artúr? Hagyjukmár, csak lefárasztom. Jé, itt van öcsi...Bálint! Jó, majd utánamegyek, hazamegyünk együtt, és biciklizünk egy jót. Azért a szekrényig elmegyek, hátha< Csak Gyuszi volt ott.
-Gyuszi, nem megyünk el moziba?
-Most?
-Aha.
-Mi ketten?
-Aha.
*szemfelcsillanás* Jó!!
És elmentünk. Végül is jó volt. Ahhoz képest, hogy nem járok moziba :) Egészen borzalmasnak vártam a filmet, és kellemesen csalódtam. Persze ez is csak egy amerikai tucatfilm. A maga nemében viszont jó.
Utána (meg előtte, meg alatta) beszélgettünk. Mindenféléről.
Túl sok mindenről.
És elhangzott egy kérdés, aminek nem kellett volna. (Nem kell itt most semmi rosszra gondolni. Teljesen normális, hétköznapi kérdés, ami hirtelen felmerült benne. Csak érdeklődött. Azt se tudom, ő honnan tudja, amit tud. Mindegy is, csak kedvesen érdeklődött.) Eredményképp mindkettőnk számára kiderült, hogy "Egy férfi képe van a szívem közepébe" (gy.k. és nem szeretem az operetteket). És ez most nekem a kellemetlenebb asszem jelen helyzetemben.
Mostmár mindegy is.





Tegnap este, mert az kimaradt:
Voltunk színházban.
Mesél a bécsi erdő.
Eléggé megviselt a darab.
Petit (ez nem az eddigi Peti) más viselte meg.
Utána még elmentünk inni egy sört. Petra, Peti, én. Mi Petrával igazán nagyon jól elvoltunk, Peti meg ott búsult. Persze aztán muszáj volt neki is jókedvűnek lenni. Aztán mégse. Mégis. Mégse. :(
Hazavittük, mert valahogy úgy jött ki.
Kiszállt a kocsiból, én előreültem. Apa:
-Neki is te lettél a leki szemetesládája?
-Mindenkinek én vagyok a lelki szemetesládája.
-És jó ez neked?
-Aha. Szeretek az emberek lelki szemetesládája lenni.
Sajnálom egy picit. De nem azért, ami történt vele, hanem azért, mert most olyan sebezhető.


És zárásnak:
az eddigi közvéleménykutatás eredménye: (a megkérdezés sorrendjében)
  1. Artúr: fizikatanár
  2. Pali: cukrász
  3. Lezsó: mérnök (mindegy milyen)
  4. Peti: ne tanár; valami kommunikációs-emberekkelfoglalkozós cuccos
  5. Levi: belsőépítész
  6. Martin: fizikatanár
  7. Ricsi: pszichológus
  8. Ricsi 2: gazdasági elemző
Ehhez akad hozzáfűzni valóm. Egy dolog egyértelműen kiderült számomra, hogy általában az embereknek csak egyetlen egy oldalamat mutatom. Mindenkinek kicsit mást, de egyet. Van akinek többet, de ők nem tudtak használható dolgot mondani. Fru azt mondta, olyan valami kell, ahol egyszerre dirigálhatok, és lehetek kreatív. Na igen, én is ezt szeretném. Erre ötlet? Én csak a rendezőt tudom, de azt senki se mondta.

Apuék azt javasolták, menjek ki egy évre külföldre. Megtanulnék franciául, és közben elvégezhetek egy fotós, vagy egy cukrász sulit. Nemtudom.
Semmit se tudok.
azaz
Tudom, mi a tejben a légy
Tudom, ruha teszi az embert
Tudom az új tavasz mi szép...

Lehet, hogy jól jönne. Meglássuk Kiszakadnék egy kicsit. Lehet, hogy rám találna valami herceg. Hű, hamis álomkép...pedig a cím nem is e miatt lett. Hanem a Gyuszis beszélgetés miatt. Túl sokat gondolkozom, és néha magam is elhiszek dolgokat, amiket nem kéne feltételezni se.



Most már igazán tanulnom kell. Ezt mégsem engedhetem meg magamnak.

2011. január 16., vasárnap

Fesztivál




Elég sok szempontból aktuális néhány sora ennek a zenének per pillanat.


Szétesés, ájulás
Tömeg sodor

Tegnap este óta mindenki erről beszél. Durva, mert az osztálytársaim is ott voltak, a suliból is egy csomóan... én is még akár ott is lehettem volna. De mégse mentem, mert nem szeretem annyira a Noise night life-ot, és kb. Peti kérdezte, hogy mit csinálok hétvégén, meg mondta, hogy ő megy, de hívni nem hívott senki, maga az est meg annyira nagyon nem vonzott.
Az, hogy tizenakárhány éves kislányok haltak meg, az szégyen gyalázat. Guri ismerte őket. Látom magam előtt. A sok pici lány... bulizni jár, anyagtakarékos ruhákat vesznek fel, mert minnél rövidebb a ruha, annál több a fiú, 5 kg smink van rajtuk...és akkor érzik, hogy övék a világ. Na persze, de meddig?
Az, hogy eltaposták őket...pf. Ez a Noise night life táborát jellemzi. Vannak vad és agresszív bulik, de ha bárki elesik mondjuk egy pogónál, minimum hárman ugranak, hogy felkapják őt. Itt meg megtapossák. Mért?
Nem folytatom, úgyis mindenki erről beszél.


Tévedés, lángolás
Csók és közöny
Rámászás, szétválás

Mosolyra könny
Az, hogy már egy korcsolyázás is ilyen irányba fajuljon...mármint az, hogy egy délelőtti korizás Pali és Lezsó oldalán. Pf. És nemtom a Lezsónak mit kell így hm viselkednie - Pali nincs rajta a "gazdag férj" jelölt listán. Lezsó meg még lehetne is. Hagyjuk ezt. SENKIRŐL SEM AKAROK HALLANI INKÁBB.


Távolság, felhős ég
Száguldás és fény
Víztükrön vörös Nap

Árnyék, majd ég


Na öltözöm, mert megyünk színházbabe.
Ja és ma végre sikerült egy igazán csini kabátot venni. Meg pulcsit. Meg hosszú-ujjú pólót.
:) 

2011. január 13., csütörtök

...in the people i meet...



life carries on
in the people i meet
in everyone that's out on the street
in all the dogs and cats
in the flies and rats
in the rot and the rust
in the ashes and the dust
life carries on and on and on and on
life carries on and on and on


Mára mégis meggondoltam magam a tegnapi hirtelen felindulásommal kapcsolatban.
Nem is helyes. Annyira.
Ez van akkor, ha a hozzám hasonló alkatú emberek főzőműsorokat néznek. Megtévesztő. Kedves fiú király sütiket süt aranyos nagymamákkal. Ferike.

Csúnya dolog más képét kirakni, ugye? Ráadásul olyat, ami nem is annyira publikus. Majd leszedem. Csak Petra, Eszti, Fru lássák, oszt' le is szedem.

2011. január 12., szerda

Atyaég.AtyaÉG. ATYAÉG.

Lányok, lányok, lányok! Nézzétek meg egyszer az édes nagyik című sorozatot.
Ahhhhhhhhhhhhhhhhhh.

Nem is tudom megfogalmazni hirtelenjében a gondolataimat. Hüh, talán nincsenek is.

Jajj, nézzétek meg, én még... intézkedem...aztán majd ezt élőben megbeszéljük.

Helyes fiú mint olyan újraértelmezve.

2011. január 11., kedd

:)

Zene, hogy közben szóljon is valami:


Ma egészen szupi napom volt. Szupcsi, ahogy Dorka mondaná. Dorka, aki azon volt kiakadva kenutúrán, hogy mért vagyunk mi ilyen csajosak. ... Nem folytatom a gondolatmenetet.

Szóval az órák elmúltak, a dogák véget értek. Alapvetően mindegyik után az a lábremegős-felspannolt- "végre túl vagyunk rajta" érzés fogott el. Oszt' lesznek, amilyenek lesznek. Tegnap nem nagyon tanultam rájuk. Ok, a nagyon nem is kell a mondatba. Nagyon nem kell a mondatba. A mondatba nem kell.
Esterházy-t olvastam. Ami valami fantasztikus. Aki. Olyan frappáns, hogy nagyon. Nem is tudok belőle idézni senem, mert az egész úgy jó, ahogy van.
No, felcsapom egy helyen:
"Egy idézet Thomas Manntól - vagy Goethétől?, minden idézet vagy Thomas Manntól vagy Goethétől való - mutatja az irányt: Író az, akinek gondot okoz az írás. Azért ez meglepő. Mert például pék az, akinek nem okoz gondot pékezni. Schumacher az, akinek nem okoz gondot autót vezetni. A Ferrari meg az, akinek nem okoz gondot a Schumacher. Elnézést."

Szóval tegnap miután ki/elolvastam...elaludtam. Megesik. Folyton mostanában. Bárhol, bármikor elalszom. Tegnap ez a szobámban a földön történt meg. Mert épp ott ültem. Vagyis utána aludtam.

Ma tehát nem épp felkészülten mentem iskolába. Van az úgy.
Viszont délután tiszta jó volt. Fél ötkor még legalább 10-en bent voltunk az osztályból a suliban. Mármint ebben nem az a jó, hogy bent szívtunk, hanem hogy együtt.
Mert máskor mindig azt tapasztalom, hogy vége az utolsó órának, és pár percen belül már senki sincs bent. S lőn, az idei év dogái már vannak olyan nehezek, meg főleg vannak olyan sokan, hogy egyedül senki sem győzi, és így amolyan tanulókörök alakultak ki.

Ötre mentünk Peti vizsgájára.
Hüm.
Hát. ja.
:)
Mondtam ma neki, hogy lehet, hogy elmegyek.
"De nem muszáj."
"Azért lehet, hogy eljövök."
...Najó, hagyjuk azt a beszélgetést.
Szóval egyedül mégse mehettem. Mert...nem.
Hívtam Esztit. Mármint telefonon hívtam Esztit, de nem vette fel.
Ki-Va-Gá meg Levi mondták, hogy ők szívesen
Végül Eszti is előkerült - visszajött a suliba, mert nem bírta az istvános szellem nélkül.
Négyen mentünk hát.
Peti benyit a terembe. Az ajtóban állunk...
"Ti mi a *aszt kerestek itt?"-ez volt az első reakciója. De ami azt illeti, szerintem egy csöppet se bánta. Nekem úgy tűnt nem bánja. De ha mégis, akkor holnap úgyis mellém ül matekon, és elmondja.

Azt kell mondjam egy hegedű vizsga igen más, mint egy ütő. Nem csak a hangszerek miatt. De most itt írjam le, hogy milyen volt, amikor ti is ott voltatok? (Máraki.) Nem írom le.

2011. január 9., vasárnap

Broken

Apu összeragasztotta az angyalkám. És felköltözött (már az angyalka) a nappaliból a szobámba a szintén összetört majd összeragasztott ördög mellé.
Az én szívem/lelkem ki fogja összeragasztani?
No mindegy. Mondanám, hogy most a két összeragasztott pici lény jól megvan az asztalom fölött, de igazából nincsenek, mert ott van még egy angyalka. És ő még nem tört össze. Hiába: mindig van egy harmadik.

Egyébként szegény pici ördög hiányos. nem volt meg minden darabja, amikor összeragasztottam...és azóta ugyan meglett, de már nem lehet sehogysenem belerakni. Szóval mondhatjuk, hogy belőle örökre kitört valami.

Tom's Diner

Ezt hogy imádom


Ja, itten zenét hallgatok tanulás közben, és néhánynál nem bírom megállni, hogy ide ne rakjam.

Töritanuláshoz



Annyira jó zenét kaptam Gyuszitól. Nemtom honnan ismeri, honnan szerezte, ő is hallgatja-e egyáltalán...de nekem nagyon tetszik.
Csakhogy már több órája azt hallgattam, úgyhogy egy kicsit gondoltam jót tenne nekem Keren Ann is.

2011. január 8., szombat

Minden egész eltörött

Összetörték az angyalkámat. Meg a szívemet.

Pók

Tegnap este fél 12-kor:
-Judit, tisztában vagy vele, hogy mit csinálsz? Egy szál bugyiban fejeden törölközővel egy szerencsétlen pókot fotózol. Normális vagy?-Bálint.

itt a link

2011. január 7., péntek

Kívánságkosár

Eszti barátnőmnek szeretnék egy tanulságos számot küldeni. :)


Így történt?

Koncert jó királyunknak

Megyek ma bé a zeneoskolába picit fáradtan, de vidáman (Esztivel lassan már szokásos pénteki mekizésünk alkalmával jó beszélgettünk... lassan rájövök, hogy mit is szeretnék az élettől >>ez volt az oka vidámságomnak), mit sem sejtve.
Már messziről láttam, hogy fénysorok lógnak le a bejáratról.
Minek kell karácsony után jóval feldíszíteni egy iskolát?-gondoltam.
Beléptem.
Az aulában minden...MINDEN be volt vonva valami gusztustalan arany függönyanyaggal, és erről még további égősorok lógtak le.
Kiderült, hogy csudásmesés újévi koncert lesz, ahova eljön királyunk, és egész udvartartása.
Ezért hát a nagy pompa.
Lépni nem nagyon lehetett, mert mindenfelé emberek rohangáltak, és őrülten szerveztek mindenfélét...és mind ki voltak öltözve, mint (elnézést) Szaros Pista Jézus nevenapján. Persze minket hamar elküldtek melegebb éghajlatokra. Mármint valahogy így:
-Aki nem zenekaros, az húzzon a fenébe azonnal.
Sweet.
Közben megpillantottam, hogy egy egész virágoázis van a nagyterem előtt. De olyan giccses...pfúj.

A szólampróba persze nagyon kellemesen telt.
Hiába. Józsi bácsival nincs az a próba/hegedű óra, ami ne telne kellemetesen.

Utána amikor vége lett, Detti mondta, hogy nézzünk be a Nagyterembe. Ok.
Épphogy megindultunk, a hátunk mögül valami hatalmas ordítás hallatszott:
-Ti oda nem mentek be!
Huh.
Najó. Felnőttek. Szegények. Mit tehet egy ruhatáros, egy takarító, meg valami titkárnő? Szerencsétleneknek mindenki parancsolgat csak, még jó, hogy három fiatal lánynak fogják leüvölteni a fejét, mert ahhoz kevesek, hogy másba belerúgjanak, és ahhoz nem elég értelmesek, hogy felfogják: kár.

Remélem királyunk élvezi a koncertet.
Mondjam, hogy Ave nagy király?

Suddenly I see


Hazafelé jövet ezt (is) hallgattam.
És eszembe jutott, hogy Prágában folyton ezt énekelgettem.
Mi ebből a tanulság? Ha ugyan azt a pár taktust énekelgeted megállás nélkül, akkor mindenkinek az agyára fogsz menni.
Szeretek mások agyára menni néha. Főleg monoton énekelgetéssel (vagy esetleg fütyüléssel).
Na de Prága is felidéződött bennem egy csapásra. Jó kis osztálykirándulás volt. Meg jó, hogy így kitalálta Zsófi, megszervezte Tícia. Tiszta menő, hogy nem Debrecenbe mentünk, hanem mindjárt Prágába. Meg nekem a város maga is nagyon tetszett.
Jó volt, na.

Néhány kép, hogy teljes legyen ez a bejegyzés:


 Szeretem ezt a képet.
A szökőkutak mindig fotogének, és Bogi-Borka akármikor, akárhol fotózható, mert mindig ilyen english-style-ban tolják, és igazán napra(fotóra)készek. Van egy stílusuk- ami szerintem király.
(Nem mintha nekem nem lennének ilyen szemüvegeim, meg ilyen cipőim, meg ilyen gatyáim...csak én már baromira meguntam, hogy a táborok kb. elmehetnének divatbemutatónak...szóval tüntetőleg melegítőfölsőt vittem magammal XD)

 Ez a kép így utólag elnézve nem lett jó. Még javításra szorult volna. Mégpedig ha kivágtam volna jobb oldalról a kép egyharmadát, akkor pont jó lenne. De most ilyen. Ebből is tanultam. Meg túl világos a háttér az előtérhez (Martinhoz :)) képest. Azt meg egy olyan funkcióval lehetett volna megcsinálni, amit még sose használtam, innentől fogva még a nevét se tudom.
 Embereket fényképezni vicces. Imádom a különböző jellegzetes mimikákat és gesztusokat megörökíteni. Ezért fotózok mindig embereket.
És ilyenkor mindenkiből azt hozok ki, amit akarok.*
Na hátulról is ugyanilyen mókás dolog ez. Mert olyankor csak sejtheted, vajon milyen fejet vág a másik valójában. De a váll- és fejtartás így is nagyon sokat elárul.
 Barátosnéim és a mamut. Nincs is mit hozzáfűzni.
Max. annyit, hogy Prágában a Természettudományi Múzeum csúcs-szuper. Szerintem a londonit is körözheti.






*Be akartam szúrni, hogy mi is az a bármit...de most mégse. Nem vagyok piszkálódós kedvemben, és az bizony gonosz lenne.

2011. január 5., szerda

Haj (hej-haj)

Ez még december eleje óta megírásra vár.
:)

Szalagavatóra levágattam a fru-frum. Nagyon rég óta szerettem volna fru-frut (vagyis olyan nagyon rég nem, mert kb. egy éve, hogy lenőtt az előző), hát most megtettem.
Aztán az ok, hogy szalagavatón mindenki máshogy néz ki (én nem nagyon néztem ki máshogy, mint egyébként néztem volna)...no de a fru-fru fru-fru maradt. Viszont utána még többen dicsérték.

Peti:
Belépek a szekrénybe. Ottan van Peti.
-Judit jó a hajad.
-Oh, köszi.
-De ezt most nem azért mondtam. Csak úgy. Mert jó.
-Ok, köszi.
-De ez csak ilyen megállapítás volt. Mint hogy esik a hó.
-Ok, köszi.
-Jóvanna'

Antal:
Bemegyek a könyvtárba reggel még tanulni egy utsót az órák előtt (szoktam :)).
Pakolászok a táskámban. Egyszer csak valaki a képembe hajol. Hát Antal az, és két kezén muttatja, meg mondja, hogy király a hajad.
De az a vigyor. :B

Ricsi:
-Judit olyan más a hajad. Mit csináltál vele!?-ezt ilyen meggyanusító hangnemben.
-Semmit, semmit.
-De hát ha más. Szép. Meg jól áll. De mit csináltál vele?
 Meg mitől csillog úgy?
-Nemtom.
Jó, a végén kiderült, hogy ő még a szalagavató előtti állapothoz képest érti, hogy más.
-Ok, a fru-frumat tényleg levágták.
-Ennyi?
-Ööö. Ja.
-De a hosszából nem vágtak?
-Nem.
-Mindegy, nagyon jól áll.
-Köszi.
Mindenféle motyogás: ...csak azért mondom, mert nekem tetszik.
XD
Ricsi aranyos...amikor épp nem akarja a saját akaratát rákényszeríteni mindenkire, meg nincs uralkodhatnékja. Najó...akkor is aranyos.

Zoli+Ricsi (megint):
Z: Judit, ugye tudod, hogy csak azért vagyok itt?-Ezt most nem részletezem, hogy mire mondta, és mit jelent. Eszti érti, többiek jobb, ha nem.
Én: Persze, hogy tudom. Te mindig csak azért.
...
(Mint a Mamma Mia-ban: And dot dot dot. What? Dot dot dot.)
Odébbmentem egy picit, nemtom hova, nemtom kihez. Visszamegyek.
Z: Judit, Ricsivel megbeszéltük, hogy kurva jó a hajad.
Én: :)
R (sértetten): Én már mondtam neki.
Z: Jó, de akkor is baromi jó.
Én: :)
Z: Ahogy így a fru-frud...-jó, magyarázott mindenfélét, hogy így meg úgy.
-De, de nézz lefelé egy kicsit!
Én: Most minek? Olyan fontos ez?
Z: Ne pofázzál, nézzél lefelé!
Én: Ok, ok.
Z: Látod, Ricsi a fru-fru-ja ilyen tök jó formájú.
R: Igen, de én már dicsértem, és nem mondom többször, mert elbízza magát.



Azóta persze sok víz lefolyt már a Dunán.
Én ismét meguntam a hajam.
Eszti levágatta a sajátját, és tök jó lett.
Én valahogy mindig Eszti hosszú haját irigyeltem. Tiszta szép volt. Meg aztán (azt hittem) a fiúknak van egyfajta hosszúhaj-fétise. Ennél fogva a sajátomat nem fogom rövidebbre vágatni.
Szóval ha Eszti így, hát nekem is meg kellett újulnom az új évre :) Petrával tehát mi mást csinálhattunk volna 31-én délelőtt, mint hajat festettünk. Az övé most piros. Nagyon piros. De csak alul.
Az enyém vörös.
Imádom.
(Köszi Petra :-*)

Viszont azt véltem felfedezni, hogy minden lány, aki levágatta most télen a haját, annak egy héten belül lett (új) barátja. Akkor most mi is van ezzel a hosszúhaj-fétissel?
Peti megszakértette: hosszú hajat kell növeszteni, de azt úgy összefogni, hogy rövidnek tűnjön. Köszönjük Peti.

Az biztos, hogy valamikor be fogom daueroltatni a közeljövőben...csak attól félek, hogy előtte valami hirtelen hangulatváltozás következtében beleengedem az ollót. Múlt évben ezt tettem. Meguntam a szép hosszú hajamat...talán bánatos is voltam...és amikor az egész család elaludt, lementem, és levágtam. Vicces volt. Kb. senki nem hitte el, hogy magamnak vágtam. Elég jó lett. (Nem szeretek fodrászhoz járni.) Csak összefogva túl rövid volt. Jó, direkt...csak...na mindegy. Még egy picit kibirom.

Ezek után Zsófi tegnap bent volt a suliban. (Szegény beteg, csak dogákat írni jött. Nem, nem mi vagyunk a suli legstréberebb osztálya... najó, de.)
-Judit, te megint befestetted a hajad.
-Ja.
Eszti: -Ez a huszonnyolc hajmosás, ez tényleg annyi? Mármint ha befestem, és huszonnyolcszor megmosom egymás után, akkor kijön?
- :)
-De én zöld hajat akarok. Nagyon gáz lenne a tablófotózásra?
- :)
Zsófi: -Én is csinálok vele valamit. Lányok, szerintetek nagyon ciki tablófotózás előtt más hajat csinálni?
Én: -Ja.
-Judit, b.meg, te most festetted be!
-Mért, mikor lesz a tablfotózás?
-Jövő héten.


2011. január 4., kedd

Filmek

Az előző dalocskával kapcsolatban jutott eszembe:
Egyébként a Csinibaba jó film. Vagy ha nem is tartja mindenki annak, az biztos, hogy egyfajta alapmű.
Valaki múltkor mondta, hogy még nem látta. Ez hiba.

Ennek örömére el is kezdem gyűjteni a filmeket, amiket meg kéne néznünk, ha esetleg megint tartunk majd ilyen gyümölcssaláta-party-s filmnézős napokat. Jó lenne. "Mint a régi szép időkben."
Szóval amikről tudom, hogy még nem láttátok (Eszti,Petra...), és egy ilyen délutánra jó lenne:
  • Csinibaba
  • Joe és a vulkán (azt pont azért kell látni, mert...no majd meglátjátok)
  • Amit még Prágában kezdtünk el nézni a fiúkkal...áá, megvan: Argó
  • West side story...de azt azért, mert én nem láttam, és ez milyenmá'
  • Clint Eastwood filmek
  • Audry Hepburn-ös filmeket
És ez most egyenlőre elég is, mert nem sok esélyt látok arra, hogy lesz időnk efféle mulatságokra a következő félévben.

Menthetetlen

Ó jajj. Igazán nagyon elkeserítőnek érzem a helyzetem. Olyannyira, hogy 5 perce még ugyan le akartam ide írni, hátha segít, de rájöttem, hogy jobb ha 1. nem fárasztok senkit ilyenekkel még itt is 2. nem égetem magam.
De ez lassan már gáz. Kicsit igazságtalannak érzem az életet...vagy ahogy azt előttem már mások megírták, "Az élet egy szar játék, de nagyon jó a grafikája".

Erről most eszembe jutott egy dal. Meg még egy versike is:


Romhányi József: A teve fohásza.

Monoton
üget a süppedô homokon
a sivatag lova,
a tétova teve
tova.
Hátán rezegve
mozog a
rozoga
kúp
alakú púp.
A helyzete nem szerencsés.
Apró szemcsés
homokkal telve
a füle, a nyelve.
Sóvár szemekkel kutat
kutat.
Még öt-hat nap
kullog baktat.
Az itató tava távol,
s oly rettentô messze még az oázis.
Erre utal az alábbi fohász is:

- Tevék ura!
Te tevél tevévé engem eleve,
Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.
Te terved veté a tevevedelô tavat tavaly távol,
de tévednél, vélvén,
vén híved neved feledve
elvetemedve
vádol.
Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova,
mivel levet - vert vederbe
feltekerve - nem vedelve
lett betelve
a te tevéd szenvedelme.
Te nevedbe
legyen eme
neveletlen tevetetem
eltemetve!

S evezzevel ava teve
levelkévét kivilevelhevelteve.




A dal meg:

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy ez bizony szerepelt már... sebaj. A történelem is ismétli önmagaát, akkor én is.

Eszti találj ki valamit!!! Vagy csak szimplán passzold tovább a háromból az egyiket.
(Visszajutottam oda, ahol a szalagavató előtt voltam.)
((Most mondjam, hogy ezen már csak Martin segíthet XD Na erre gondolni sem akarok.))

2011. január 2., vasárnap

Magashegyi őrület

Még mindig tart az őrület Szilveszter óta:P

Menjünk a Maszat-hegyre és azon túl

Aki rossz, annak vacak legyen
Túl a Maszat-hegyen!!!

Annyira nagyon jó.
Újra meg kell néznem!
Leányok, nem tom, mondtam-e elégszer, hogy eszetekbe ne jusson nekem valami "meglepetés bulit" szervezni.
Viszont ha elmennénk együtt megnézni a Pesti színházba, akkor igazán boldog lennék.

Na még egyszer:



Büdös Úr, hova tart a világ?
No de kérem, ez égbe kiált...

<3

2011. január 1., szombat

Szösz néne





Fenn az ég         olyan szép         koszos kék...

Szilveszter

Jó volt, klassz volt.
Totál máshogy alakult, mint ahogy azt terveztük és megbeszéltük. Szóval ez így nem működik. Sürgősen kell fognom valakit, akire számíthatok.

Egyébként szupi volt.
Legjobb színházi élményem evör. Vagyis mondjuk álljon a My fair lady-vel egy szinten. De hát Varró Dani <3
Annyira nagyon jó volt, hogy ezt még meg kell néznem...még sokszor. Akinek van kedve velem Túl a maszathegyenre jönni, az szóljon, és menjünk!

Utána a buli is jó volt. Már megint nem írom le részleteiben. Mondjuk nem azért, mint múltkor.
Zsuzsi, Gonda Judit nagyon aranyosak, meg jófejek voltak. Én még így egyikőjüket se láttam. Majd megyek velük még sokszor mindenfele:P
Voltak aztán ilyen srácok, akik hihetetlenül gáz módon próbáltak csajt fogni maguknak. Ez a bárkit, bármi áron. Vicces. No mindegy.
Én valahogy egyikből se kértem XD
Volt egy igazán levakarhatatlan. Mondjuk az "plussz pont" hogy legalább csak nálam próbálkozott...és nagyon kitartóan. Hiába. Hát. Hümm. Kivertem a szemét XD Nem szándékosan. De megérdemelte.
Aztán egyszer csak nem volt több jó koncert/buli/zene. Elkezdtek szublimálni a népek. És akkor én is inkább eljöttem. Nem volt mit tenni.

Ilyen korán rég nem feküdtem. De legalább kipihentem magam. Máskor viszont tuti nem így fogom csinálni.

Reggel hallgattuk az új évi koncertet. Strauss-t játszanak mindig, amit nem nagyon szível a család (én legkevésbé), de attól még hallgattuk. Viszont volt egy kisfilm a zenekar nyári észak-európai túrnéjáról...hát pff. Eléggé...na szóval jó nekik.
A kisfilm végén szólt a parasztbecsület, ami nem Strauss, és amit nagyon szeretek, tehát most itt a helye:

És akkor ezt most hallgassátok végig.
Boldog Új Évet ;)

2010. december 30., csütörtök

Szép és jó

Annyira jó volt ez az elmúlt pár nap, hogy nagyon. És a mai <3 Királyságos volt <3 <3

Holnap nemtom mi lesz. Mindenki mást akar. Fotózni persze aztán mégse akar senki.
Mindegy. Majd elválik.
Csak ne magamnak kelljen fizetnem az itókát. Anyunak annyira nem tetszik ez az ötlet... de általában nem szeretem magamnak fizetni az itókát XD

Így viszont lehet, hogy egyszerűbb lett volna Ricsiékhez mennem. Most kb. mindenkinek átszerveztem az életét (szilveszteri programját)...oszt' semmi értelme nem volt.
Mindegy. Jó lesz már partizni :P
Vettem is cuki új fölsőt. Nem is flitteres, csillogós, giccses. Nem is kivágott (annyira). Nem is feltűnő. De csinos :) És egyáltalán nem a pólón múlik. Egyébként rózsaszín.
A hajam meg vörös lesz. Jön reggel/délelőtt Petra, és majd hajat festünk, zenét írunk, na meg ráhangolódunk az estére.

Hihetetlen, de elalszom. Ma se tudom megírni egyik napomat se.
Leírom ide a címeket, aztán majd vagy megírom őket, vagy nem:
A szerelem diadala
Sylvia, meg ami még aznapra jutott
Téli móka -de ehhez még képek is vannak. Nesze egy:




Ja és a cím miatt még ennyi kell:

2010. december 27., hétfő

Kép

Eztetetet találtam:

Szééép.
És ebben a ruhában még derekam is van :P
Ki-Va-Gá, annyira jó, hogy te vagy a legmagasabb az osztályból.
:)
De tényleg. Az összes videón látszik, hogy mindig előbb téged megtaláltak, és valahol ott kellett lennem a közeledben. És az egész család tiszta happy, hogy a Juditka a legmagasabb fiúval táncolt XD

Jóóó volt.

Na most viszont még olvasok egy kicsit, oszt' alszom, mert rendszeresen bealszom napközben, akár mi vagyunk vendégségben, akár nálunk vannak vendégek.
Senki se akar velem síelni jönni? :(
Mi van itt kérem, zendülés?

2010. december 26., vasárnap

2 életem

Ezt csak azért rakom ide, mert a kocsiban ezt hallgattuk az előző (itt előző) szám után...



Felvet pár gondolatot.
Öcsi rögtön úgy reagált: "Mért nem 9?"
És tényleg, ha már lehetne 2, akkor én inkább 3-mat szeretnék.
Egyik csak úgy lenne...tartalék, vagy nemtom. Csak lenne, és élne vidáman.
A másik meg a dal szerint is valakié lenne. De mi van, ha véletlenül 2 ember között akarnám elosztani? Ezért kell a három. Ez így hülyeség :) Telhetetlen dolog. Szóval inkább beosztom azt az egyet.
Apa szerint engem kihasználnak az emberek. Tééényleg? (Őt is.) És most mérges rám, mert Ricsi vissza akarja cserélni a macinkat, én meg hagyni fogom. Apu szerint engem a férjem is ki fog használni. Tééényleg? De hát nem pont ilyenre neveltek? No mindegy. Apu el fogja venni a macit, és csak esténként adja oda, mert szerinte nem adhatom oda másnak, amikor így megszerettem. Ööö. Ok. De mi Ricsivel megbeszéltük, hogy így lesz. És Ricsi sosem ártana nekem...jó, skip-nem folyok bele a Ricsi témába, hagyjuk inkább.
Szóval ki leszek/vagyok használva. Na és?
Fura, de ha valaki nem használ ki, akkor én ott már valami hiányt és zavart érzek. Csak ez így azért hülyeség, mert én ezt csak segítségnek és jószándéknak hívom, amit mások kihasználásnak. És ugyan úgy, ahogy tőlem elvárhatják páran a támogatást, azt hiszem nekem is vannak barátaim, akiktől én szintén elvárhatom ugyan ezt. És ez így gömbölyű.
Akkor nem is kell a 2 élet, ha azt az egyet a segítő kezek teszik kiegyensúlyozottá. Kiegyensúlyozzák a segítő kezek. Azta.
Szóval én még örülök addig amíg nálam van a maci, és tudom, hogy Ricsinél se lesz rossz dolga...úgyis az összes minden ismerősöm közül náluk vagyok a legtöbbet.
A többieknek meg mondom, hogy bárki bármikor bármivel megtámadhat.
Ja és a forrócsokis chill-elés még mindig áll. És most süti is van bőven, akinek van kedve, az jöhet, csak hívjon fel, mert nem mindig ( :) ) vagyok itthon.
(Nem is volt még nálunk túl sok ember...na várjatok: Petra (alap), Eszti (kb. aki a legtöbbször itt aludt), Zsuzsi, Flóra, Bogi, (egyszer volt egy viszonylag nagyobb lánycsapat...de kb. az előzőkből) Ádi, Ricsi (mer ő nem szokott lányoknál aludni XD), Levi (egyszer az osztályvideó miatt), ja meg Tícia a szomszédunk. Szóval aki nem volt még, az ne felejtse el bepótolni.)

2010. december 25., szombat

Legszebb

Bárhogy is, ez a karácsony valahogy most nem a családomról szól, hanem sokkal inkább a barátaimról...és persze öcsiről.

Nem is tudom melyik volt a legszebb ajándék.
Persze nálam az ajándékoknak inkább az eszmei értéke számít, íly módon tettek is számíthatnak ajándéknak.
Tehát akkor az abszolút bajnok, az éneklésünk Petrával (bocsi, mindenki más).
Sose gondoltam volna, hogy mi valaha is zenét fogunk komponálni, méghozzá együtt. De megtettük. És valószínűleg ez számomra egy életre szóló emlék marad, hogy ülünk a szobámban a földön, a kanapén a mikrofon, és ketten éneklünk egy mikrofonba, fülig ér a szánk...végén pacsi*
Mert mi jók vagyunk <3

Többit nem akarom sorba rakni, mert mindennek nagyon örültem. Szóval kb. időrendbe, és a teljesség igénye nélkül következzenek most:
  • Gyuszi írt nekem egy verset. Jó, meg kaptam tőle ördöglakatot (pf). Ez ilyen kategorizálás: Neki mit vegyünk? Könyvet. Biztos sokat olvas. Neki mit vegyünk? Cigit. Neki mit vegyünk? Nemtom, legyen sál. Neki mit vegyünk? Ördöglakatot. Wááá. Kb. minden évben kaptam ördöglakatot. Ok, hogy kocka vagyok, de az ördöglakatokat azért utálom, mert vagy túl könnyűek, vagy olyan nehezek, hogy nem tudom őket megoldani...márpedig ti is tudjátok, hogy felállni semmi mellől nem fogok, félbehagyni utálom a dolgokat, szóval addig maradok ott, amíg meg nem oldom (van olyan játékom, aminek a megoldása szuper gyors tempóban is 2 óra...hát hozzám addig nem lehet szólni!!).
    Na de a vers!!! Annyira Gyuszis <3 És saját kezével írta rája a papírra...a kis gyöngy betűivel. És és és látszik, hogy meg van vonalazva. Meg kell halni.
  • Ki-Va-Gá: szegény nem tudta átadni először, mert épp Gyuszi verséhez voltam szögezve.
    De aztán tőle is megkaptam.
    Kaptam Ki-Va-Gá-tól ajándékot :D Gondoltátok volna? Én nem. Köszi Ki-Va-Gá <3
    Na de mit?
    Még az ünnepek előtt  voltunk "árkádolni" Esztivel, Levivel és Danival. És ottan a Women'secret-ben kinéztem egy pár csatot. És mondtam Levinek, hogy mondja meg annak, aki húzott, hogy egy ilyennek pl. nagyon örülnék. De ezt csak úgy komolytalanul mondtam. Aztán másnap mondtam is, hogy mondják meg, hogy mégse (jó, el se mondták), hanem inkább hegedű duó kottákat szeretnék...ok, lényeg, hogy össze-vissza beszéltem, mert jobban szeretem a meglepetéseket, és valójában nem akartam én megmondani, hogy mit szeretnék...különben is mindenem megvan.
    Na lényeg, hogy Ki-Va-Gá-tól megkaptam a csatot. Egészen meglepődtem. Aztán elcsodálkoztam. Örültem. Örülök! jajj, Ki-Va-Gá, annyira köszönöm. Minden nap a hajamban van azóta ^^
    Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a Women'secret-ből van. És Zsófi szerint ez hülyeség, mert egy 18 éves fiúnak azért már tudnia kell kezelni az ilyet, de pl. Levi (bocs Levi) nem nagyon tudott mit kezdeni magával ott. Ő már azt is erkölcstelenségnek érezte, hogy egyáltalán bejött.
    Mindegy. Már az is kedves, hogy kaptam tőle ajándékot, meg az is, hogy utána járt, és azt, amit tényleg szerettem volna :-*
  • Eszti-Fruzsi csináltak nekem egy nyakláncórát. Annyira rég óta szeretnék egy nyakláncórát...de nem nagyon hangoztattam. De egyik nap egy gyöngyös boltban még tiszta régen mondtam Esztinek, hogy egy olyat szeretnék csinálni magamnak, csak előbb mindig másoknak alkotok, és arra sose jut idő, hogy magamnak kézműveskedjek. Hát ők most megcsinálták nekem.
    (Viszont ha nem haragszotok, lehet, hogy átfűzöm majd, mert nekem vannak ilyen kis pici stoppereim, és azok megtartják a gyöngyöket a csomókkal ellentétben...de ezt csak akkor csinálom meg, ha nem bánjátok, és a minta szigorúan ugyan olyan marad majd!)
  • Bogitól olyan fülbevalókat kaptam, amikre lassan 1-1,5 éve vágyom. Csak sose mondtam, hogy én ilyet akarok.
    És most Virágnak néztünk mindenfélét, de Bogi nem tudta ki is az a Virág... "Pont olyan mint én: hegedül, hosszú barna haja van, a fru-frunk is egyforma, ugyan úgy öltözködünk, hasonló dolgokat szeretünk csinálni...szóval ugyan olyanok vagyunk XD"..."Ööö. Ok, de ettől még nem tom minek örülne." Aztán kiszúrtam a fülbevalót, hogy ennek örülne, erre tessék. Nem megkaptam Bogitól?!
    És és és pont illik a hajcsathoz :)
  • Zsófitól kaptunk közös szívet. 3 részre van törve. <3 vagyis legjobb barátnőjének tart. :'( Ezen meghatódtam :) Akkor már én is őt :-*
  • Rékucitól zöld nyakláncot kaptam
...Nem sorolom tovább. Természetesen a fent említett emberektől sem csak ezeket kapta. És még nagyon sok másik barátommal ajándékoztuk meg egymást.
Jajj, de jó :)
Szeretlek titeket mind!
És ezek csak a kézzel fogható ajándékok...de jajj, azóta már voltunk korcsolyázni Zsuzsival és Bogival, színházban 6-an lányokkal ...>>majd további bejegyzésekben

Év végéig (egyenlőre úgy néz ki) még kétszer megyünk színházba, ha az időjárás kegyes lesz, akkor jó lenne elmenni Petivel síelni, Ricsi minden áron fotózni akar...de fotózni szilveszterkor is fogunk Szundival-Annával, Zsolttal, Szilvivel, Petrával, Esztivel (by the way Ki-Va-Gá, te is jöhetsz, ha van kedved, ez nem egész estés program... Artúr? bár nemtom: csomó kedves, türelmes ember, akik valószínűleg mind bírnának...veszélyes, veszélyes).

Meg még azért lesz itt program...adódik-adódik.

Én is szeretlek

Anyu ma küzdött a mobiljával.
Sablon üzenetet szeretett volna írni, és azt tovább küldözgetni.
Aztán csak sikerült...el is küldte.
Mire öcsi
-De nehogy azt küldd, hogy "Én is szeretlek."
*röhögés*
-Van ilyen sablon?
-Ja, az előbb láttam.
*röhögés*
Elképzeltem magamban, hogy milyen lehet annak a lánynak az élete, aki sablon üzenetként küldözgeti, hogy "Én is szeretlek". (Zsófi? Na jó, nem. Ez csúnya volt...Zsófi nagyon jó barátnőm. Szeressük a Zsófit!)


...

Hű, közben játszottunk mindenféle személyiség fejlesztő játékot (mondjuk nálunk kb. minden annak számít), és mostanra rájöttem, hogy a történet csattanója mégsem annyira publikus.
Pedig van csattanója.
Szóban majd elmesélem Esztinek a korizáson (ha megyünk), Petrának fotózás közben (ha megyünk), Ki-Va-Gá-nak a moziban (ha megyünk). XD

2010. december 23., csütörtök

Még 1 nap



Kicsit elkéstem vele ugyan...de mostanában valahogy nincs se időm, se kedvem blogolni. A keddi napot se írtam még meg, pedig tényleg csodás volt.
Sőt mostanában a lényeges dolgokat egyáltalán nem blogolom le, mert sokkal-de sokkal jobb azt élőben megosztani a barátaimmal.
A keddben is az volt a legjobb, hogy annyi felé jártam, és annyi mindent csináltam, és mind-mind a barátaimmal :) Gyuszi és Ki-Va-Gá ajándékaitól pedig még mindig meg vagyok hatva...meg persze a többiekétől is...
By the way: hamarosan feltöltöm ide Petjucika első slágerét. Eszméletlen lett. Petra még szerezzünk sok-sok zenét, meg boldog pillanatot egymásnak és a többieknek <3 <3

Ez a karácsony még el se kezdődött, de már most elmondhatom, hogy a legjobb ^^

(Most már csak egy dolog hiányzik belőle:

Na de hagyjuk is. Ezernyi jobb dolgom van :P )

2010. december 22., szerda

Éjfél

Egy csodás nap vége. Egy új nap eleje :)

Ma igazán szuper és tökéletes volt minden (kivéve Ofő undok viselkedését, de ez had ne rontsa már el ezt a gyönyörű napot)!
Mindent köszönök!

Most bepótolom a lemaradásom alvásból, és holnap klaviatúrára verem (mint papírra vetem, szavakba öntöm...falra hányom XD) ezt a mai napot, hiszen érdemel pár bejegyzést:)

2010. december 19., vasárnap

Betyár

Régen volt már itt jó kis szám Petrának. Hát tessék :)


Hű, most jöttem vissza futásból.
Betyár hideg van kint.
Viszont észre se vettem, hogy besötétedett. A hó szinte világít. És csak akkor esett le, hogy hopsz, sötét van, amikor lenéztem a lábamra, és nem láttam. :) Királyságos.
Máskor azért több zoknit veszek. Mármint nem azért, hogy lássam, hanem hogy ne fázzon a lábfejem...ugyanis egyedül az fázott (vagyis azok...mert ugyebár 2 van belőle).
Jajj, elég értelmetlenül fogalmazok, a betyár mindenit. De ez csak azért van, mert lefagyott az agyam.

Na megyek mézeskalácsot sütni, mert holnap szeretnék vinni Ricsinek...had örüljön a fejének.
Majd talán rakok ide képet. Vagy nem.

Éj a kopár hegyen



Ezt fogjuk játszani a következő koncerten (többek között).
Ja a mostani koncertről annyit, hogy sokkal jobban sikerült, mint ahogy azt vártuk. Talán még élvezhető is volt a közönség számára is.
A videóval akadtak kisebb problémák...no mindegy.
Viszont még egyszer újra szeretném megköszönni mindazoknak akik ott voltak a megtisztelő jelenlétüket. Ez nekem tényleg nagyon sokat jelentett :) Szóval köszönöm nektek: Eszti, Fru, Bogi, Ki-Va-Gá, Gyuszi és persze Szundi-neked külön köszönet, hogy a vizsgám előtt, alatt, után tartottad bennem a lelket :)
Alapvetően szupi egy nap volt.

2010. december 18., szombat

Üdvözlet a két új olvasónak-jó, ez már felvágás :)
Nesze nektek muzsika:

Szilveszter

Elmondom én mit szeretnék:
-Színház
-Közös fotózás
-Valahol koccintás
-Debil játékok (pl. set, mi lenne ha...és utána egyre pihentagyúabbak) játszása egy kellően kocka társasággal

Ez lenne az én tökéletes szilveszterem.
Ebből a színház elvileg áll. Varró Dani <3 Túl a maszathegyen <3 <3 a Katonában.

Utána hívtak Fruékhoz, ami nem is Fruéknál lesz...Eszti miatt mennék, aki Paliék miatt, akik Teddyvel szeretnének közösen bulizni, aki viszont Balla Nórival, aki Szlamka Zsófi fh-val...viszont vele Bogi nem akar, akivel meg megint csak szeretnék együtt szilveszterezni.

Másik opció, hogy Bogiékhoz megyek. Ahol lennénk kb. 14-15-en. Ebből 4 lány, és a többi mind fazekasos fiú...a legkockább <3
A kockákkal az a jó, hogy baromi jókat lehet velük társasozni, meg dumálni. Múlt év volt az eddigi legjobb szilveszterem :) és az igazán kocka party volt.
No de 14 főre már kicsit nehezebb társast találni.
Mhh. Vagyis "hümm", ahogy Ofő mondaná.

Harmadik opció: Ricsiék.
Ahova Szilvi hívott el.
Azaz Ricsi múltkor kérdezi, hogy beszéltem-é a Szilvivel...mondom nem, miért? Előbb beszéljek akkor vele. De miért? Beszéljek vele. Pf.
Ricsiékhez viszont nem megyek, mert olyan lányokkal lesz tele, akikkel nem akarok egy levegőt színi.
Szilvi itten nyavalygott nekem, hogy oda menjek. Megpróbáltam meggyőzni, hogy inkább hivatkozzon rám, és ő se menjen, hanem jöjjön színházba, aztán fotózni, aztán az előző kettőből egyre :)
Mire hogy jajj, jajj, beszél a Ricsivel, meg kinyírja, meg különben is. És hogy ő benne van az alap csapatban, úgyhogy megsértődne Ricsi.
-Én nem vagyok az alap csapatban :P
-De igen
...
-Ricsi 1 szardarab :):)


szörnyű h imád tége d és soha nem hív
- :)
(Ezt most így kikopiztam...)
Én Ricsi szülinapja után kivonultam ebből a társaságból. Nem tetszik nekem az ottani szarkavarás, és véletlenül sem akarok részese lenni. Van elég gondom így is, hagyjanak engem békén a hülyeségeikkel, a kavarásaikkal, meg a sírdogálásaikal. (Ok, a sírdogálásokkal úgyis engem talál meg mindenki.)

Na, ha valaki tud valami jó helyet, ahol szívesen látna/várna engem szilveszterre, az szóljon, hívjon, zaklasson!
;)

Zene? Ajándék?

Petra, ez király. Ezt hol találtad???
És tényleg így van :)
A hangjuk mondjuk borzalom-elnézést, szóval nekem nem tetszik.
De ez akkor is hihetetlen.


Vannak egyéb ilyen zenei mixek is, de ez akkor is mindent visz.
Petra, én költök neked hülye szöveget, ha valami dallamot összedobsz!!!!!! És akkor felvesszük, és ez lesz Zsofci meg Rékuci ajándéka ;) Aranylemezen!!!
Mit szósz?
Holnap átjössz zenét szerezni? Aztán mondjuk elmehetnénk korizni!
HOLNAP GYERE ÁT, ÉS CSINÁLJUK MEG!!! Nálunk fel tudjuk tenni.
Szerintem az én szobámnak még az akusztikája is megfelelő lenne, de max. még rakunk a falakra (arra a kevésre, ami véletlenül üres) textileket.
Jajj, de szupi lenne.

2010. december 17., péntek

Keringő

Mostanában...azaz mostanáig rengeteg időt töltöttem a zeneiskolában. Sokkal többet, mint az Istvánban.
Virág szerzett nekem állandó engedélyt a stúdió használatra (mert hogy együtt készítettük a kisfilmet Lipcséről)...és és és Bencének meg Istunak csak úgy csorgott a nyála, mert ők csak korlátozott ideig lehetnek fent, és azt is csak nehezen engedik meg nekik.
Szóval múlt szombaton is suli után rögtön rohantam be a konziba. A stúdióban...ja hopsz...nem is a múlt szombatot akarom megírni. Ez még múlt hétfőn volt.

Na tehát este zenekar után még 8-ig fent voltunk a stúdióban.
És senki nem fogja kitalálni mi volt 7-től.
Gergő megszervezte, hogy a nagyteremben keringőzhessen a barátnőjével.
A fiúk megcsinálták a világítást, Gergő hozott zenét, minden annyira szép és jó lett.
Úgy volt, hogy le volt kapcsolva a villany, és amikor hallottuk, hogy bejönnek, elindítottuk a zenét, aztán felkapcsoltuk a reflektorokat. A lány mondta, hogy jajj nem táncol, mert jajj, biztos nézik. Mire Gergő:
-Miről beszélsz, nincs itt senki!
Aha, aha: hatan ugrottunk el az ablakból.

Vicces. Ha valaki arról faggat, hogy én milyen fiúkat tartok helyesnek, általában nem nagyon tudom konkrétan meghatározni. Meg nem is akarom meghatározni. De Gergő Az a fiú, akire azt mondom, hogy helyes.
És a barátnője nem is vékony (szerintem nálam pufókabb), nincs is hosszú haja, nem is öltözködik úgy, mint a mi sulinkban azok a lányok...szolid, kedves, visszafogott, egyszerű. Szóval ha még Gergőnek van is barátnője, attól szerintem ez még biztató mindenkinek, hogy nem kell se anorexiássá válni, se póthajat feltetetni, másnak (magabiztosabbnak, nyíltabbnak, lazábbnak) mutatni magunkat.

Na, ezt is megírtam.
Gergő és a barátnője aranyosak voltak. És nem is volt ilyen nyálasan csöpögősen romantikus az este, mert azért arra ügyelt Gergő, hogy túlzásba ne essen :) Jópofa volt.

2010. december 12., vasárnap

Kedden 9-től lesz a hegedűvizsgám.
Ha valaki véletlenül el tud jönni, az jöjjön.
Lógjatok suliból, vagy nemtom.

Nyakék

Így voltam szombaton suliban.
Elég királyságos. Új divatot teremtek. XD

Tiszta jó volt, az emberek így összesúgtak, hogy "Láttad, hogy egy kanál van a nyakában??"
És közben senki nem nézett ám hülyének. Ez benne a legjobb.
Én abszolút viccnek szántam, erre elirigyelte a fele társaság :)

Reggel megérkeztem. Zsuzsi rám mosolygott. Elképedt. Megcsodálta. És rögtön odafordult a többiekhez: "Juditnak egy kanál lóg a nyakában."

Mindenki le akarta vetetni a nyakamból, meg fel akarta próbálni (jó, mondjuk azt már főleg a zenekarosok).

Zenekaron meg abszolút sikerem volt vele. Talán mert ott aztán van stílusa az embereknek.

Legjobb (ez még a suliban).
-Judit, de jó a nyakláncod...Honnan van???
-Ööö. Hát ... Benyúltam a konyhafiókba...
-Nee. És hogy raktad össze.
-Ööö. Hát csak ráraktam.
-De hogyaaaaaaaan?
-Mágneses...
Posted by Picasa

2010. december 11., szombat

Akkor most mondom mindenkinek:

Egy szemétláda vagyok, aki eltapossa és megalázza a gyengébbeket. Nem vagyok figyelemmel a többiekre. Csak magammal foglalkozom. Kihasználom, majd eldobom magamtól, akik szeretnek. Egy erkölcstelen, undok vadállat vagyok.
Már annyira kiakaszt tulajdon gyarlóságom, hogy lassan megfontolom kolostorba vonulásom.

Nem vagyok figyelemmel az elesettekre, és pont azokat döföm hátba, akiknek szüksége lenne a támogatásomra.

Legalábbis így látja Ofő.
Ha ez így van, nincs is jogom az életre.
Mindenesetre amíg a metró alá ugrom (vagy löknek) vigyázzatok velem, mert keyetlenül tönkreteszem az életeteket.

2010. december 10., péntek

Életigazságok

Petrával hülyültünk kedden...nem, szerdán.
Szóval beszélgettünk. Az nálunk ekvivalens (bocsi, a-s fiúkkal is kell kommunikálnom nap mint nap ;)) a hülyüléssel.

Szóval az élet nagy alapigazságai:
Aki mer, annál van a kanál.
Aki utoljára nevet, annak lassú a felfogása.
...A többit jobb szeretem elsütni élőben ;)

Addig addig mondtuk a bölcsességeket, míg végül egy totál hétköznapi jelenetből (a kómás emberek depressziós fejét tanulmányoztuk épp) közös erővel ezt hoztuk ki:
Őt fűti a szerelem, mert kályha.
Ezt sose feledjétek. Ez egy axióma. Ha valamire már nem tudtok további magyarázatot, az azért van, mert kályha...tehát fűti a szerelem.

Szerelem...szerelem.
Pfff.
Egyik igen kedves...nagyon kedves barátosném kb. már egy hónapja arra jutott logikus következtetéssel, hogy leszbi lesz, mert kár a fiúkba erőt fecsérelni. (És ez így is van!!!)
Mondtam neki, hogy ok, de amint tényleg az, szóljon, és majd én is az leszek ;)
Erre ma mondja, hogy két napja az XD
Azt is megtudtuk, minek a hatására. Basszus, a volt barátja olyan kegyetlen és szemét e-mailt írt neki, hogy mi ott lányok mind elhatároztuk, hogy nemi identitást váltunk, vagy mi (hülyeséget írtam gondolom). Szóval körbe álltunk, és elmondtuk, hogy mostantól ki miért lesz leszbikus XD És a vicc még csak most jön: EGYRE BŐVÜLT A KÖR!!! Mert mindenki jött oda, hogy mit csináltok, miről beszéltek, és beavattuk őket, és EGYET ÉRTETTEK.

(Biszeksz lányokról való véleményem kihagyom, mert az túl hosszú...de kellően sok fiú meginterjúvolása után azt mondom, hogy az éri meg leginkább. Ezt fájó kimondani, de így van.)
Peti azért megijedt, amikor megkérdeztem, hogy mit gondol róluk...azt mondta, "Jobbak mint a biszeksz fiúk. De mért, Judit, de mért??" Viszont nekem addigra be kellett mennem fizika órára...

Peti
(Szeretem így egymásba fűzni a totál ellentétes bekezdéseket.)
Ezt végül is nem is akarom megírni annyira. Csak hogy egyre több órán ül mellettem, kivéve fizikán, mert ő nem faktos, én meg Gyuszi és Stein között ülök.
Egyenlőre magyaron se...de ott épp elültem, csak az a baj, hogy egyenlőre Zsófi f.h. helyére, és hétfőn, amikor újra jön majd iskolába, nem tudom hova fogok ülni. Vissza Anna mellé biztos nem.

Apropó magyar órák.
Fotó kérdés szóba jött. Nem kellett volna.
És Ofő elkezdi, hogy hát a kisfia milyen jó képeket csinált. Hüm.
Bár ő főleg a lányokat fotózta. Hümm.
Jó, főleg egy valakit fotózott. Hümm.
Jó, vissza néztem a képeket újra, hogy hátha nincs más "egy valaki". Én összesen a 80-ból 38 képen szerepelek :) Nagyon helyes. De az pont nincs még a fele se, szóval ne szóljon be senki! Főleg, hogy ők nem is látták a képeket.
Engem inkább az aggaszt, hogy Ofő minek mond ilyet??? Hogy tudjam, hogy tudja? Jó. De mégis mit? Mert azt velem is megoszthatná. Hátha okosabb leszek.


Ofő.
Ez a mai nap, meg ezek a mai lépései...egy pillanatra úgy tűnt, hogy talán...de nem, mégse.
Kicsit fura, hogy még így 12-ben se igazán tudunk rá támaszkodni...mondják a többiek :) De szerintem meg pont 7. óta megtanulhattunk volna már önállóan eljárni az ügyeinkben.
És most megint nem fogtunk össze eléggé. Nem zárt össze az osztály. Még jó, hogy tegnap este szüleim deklarálták, hogy azonnal fejezzem be, és ne én próbáljam meg egyedül megoldani (persze erről szó sincs, mert Eszti legalább ugyan annyira, sőt jobban bele mártotta magát az ügybe), mert most úgy tűnik, hogy mögöttem áll az osztály, de egyik napról a másikra simán ellenem fordulnak, vagy meghátrálnak. És ez így is lett. Én ma visszavonultam- aztán mégse. Idegesít a többiek tesze-toszasága. *Mik a leghatározottlanabb állatok? A mitévő legyek.* Szóval megint csak Esztivel ketten küzdöttünk. És akkor még nekem szól be Borka. Menjen már. Ja Ofő meg Esztit szólja meg/le. Engem soha. Bármit mondhatok, bármit tehetek...semmi. ma is végül is egy csöppet messzire mentem, de egyértelmű volt, hogy ez egy szükséges lépés, és csak én tehetem meg...azért egy csöppet megijedtem, hogy úristenúristen, nem kellett volna...és nem- először közölte, hogy ilyen eszembe se juthatna. "Na de gyerekem". Ehhez senkinek nincs joga, neki se, nekem se...senkinek se...aztán eltűnt...majd visszajött egyszer csak, és kiderült, hogy megteszi, amit kértem, és ami olyan felháborító, és amin úgy kiakadt.
Mindegy. Én többet nem szólok bele az Anna ügybe. Átveri az egész osztályt, és mi hagyjuk. Legyen. Ennyi birkát. Borzalom.
Többet nem csinálok elvi kérdést pénzügyekből.
Többet nem hagyom, hogy az osztály engem is baromságokba rángasson.
Többet nem törődöm az emberekkel.

Pici a bors, de nem nagy!!!!

2010. december 6., hétfő





Legjobb dolog :)
Most rajz házidoga írása közben találtam rá.
Haláli.
Ez egy igazi fényképezőgép 4-szeres optikai zoommal, meg kijelzővel, meg minden.
Tiszta stílusos.
Majd ha lesz gyerekem, tuti lesz neki lego fényképezőgépe...najó énisénis AKAROK ilyet. :P

2010. december 5., vasárnap

Télapó

Mivel elvileg ma este jön a mikulás, gondoltam ez elég aktuális.
Petra remélem tetszik ;)
Holnap majd eléneklem neked én magam.

Szombat-vasárnap

Na hát mégse úgy alakult a tegnapom, ahogy terveztem...bár nem tudom alakult-e nekem már valaha is úgy a napom, mint ahogy terveztem.
Ahogy Detti mondja mindig: "Ember tervez, Isten végez."

Andi felhívott, hogy sorry, ő azt hitte szólt elégszer...Egyszer se szólt XD
De azért én mentem a szalagavatójára.
Csak előtte a maradék háromnegyed órában, amit értelmes ember öltözésre és sminkelésre használ, én nekiálltam
DOBOSTORTÁT SÜTNI.
Vicces volt. Elvileg öcsi megígérte, hogy segít. És úgy kivitelezhető lett volna. Nem így lett. Vagyis nem teljesen.
Lényegében a csokis krémet megcsináltam. A tésztát kikevertem. Kisütöttem 2 piskótalapot. Kicsi családomra hagytam, hogy akkor ők süssék ki a többi lapot, de ne csináljanak mást!

Elmentem a szalagavatóra. Andi elbűvölő volt. Opic (a barátja) úgyszintén.
Andi így pattogott, hogy
-Láttátok Opicot, láttátok Opicot??
-ÖÖö, ja. Itt áll az öltöző előtt.
-És ugye, hogy úgy néz ki, mint egy karmester, ugye, hogy úgy néz ki, mint egy karmester??
-ÖÖÖ. Hát.
...Ja, úgy.
Kicsit máshogy volt ott a szalagavató, mint nálunk.
Az osztályfőnökök egyesével tűzték fel a szalagokat. Utána meg közölték, hogy akkor most van lehetőség fotózni, egy fél óra múlva keringő. Pfff.
Utána az egész lement szerintem egy óra alatt, minden szünet nélkül...Ahogy az egyik osztály ment ki, már ott is volt a másik. Semmi osztályvideó, semmi tanártánc, semmi lány vagy fiútánc. Az igazgató beszédje is nagyon más volt.
Viszont utána a végén a maradék 2 órában végig bál volt.
Nálunk mért nincs 2 órás bál a végén????? Annyi emberrel táncoltam volna még.
A legédesebb az volt, hogy elmentünk a végén, hogy meggyőzzük Andit, hogy öltözzön vissza keringő ruhába (mert amikor láttuk, akkor épp "civilben" volt. De mire leértünk, Andi már rég keringőzött Opic apukájával.
Mondom neki, hogy:
-Épp azért kerestünk, hogy mindenképp öltözz vissza :)
-Á, átöltöztem, de nézd, nézd!!-Azzal felhúzta a szoknyáját, és láthatóvá vált, hogy fekete Adidas tornacsukában van :) Az én barátnőm.

Opicon meg a frakk helyett egy fekete deszkás pulcsi volt.
Annyira helyesek voltak így együtt.
Aztán Opic elment átöltözni, hogy mégis megadja a módját...de a fehér ingét már kölcsönadta addirga, szóval fekete ing, fehér mellény, fekete frakk volt rajta.

Annyira más pár voltak mint a többiek. Tényleg nem a felvágásért, meg pipiskedésért csinálták. Viszont olyan szeretettel táncoltak együtt, mint senki más.
Sose gondoltam volna, hogy Andi ilyen odaadással fog keringőzni.




Egyébként ha már itt tartunk ők se voltak egy "súlycsoport" anno. És mi nagyon elcsodálkoztunk, amikor Andit először szoknyában láttuk. Kérdeztük is, hogy mivanmá', beteg, vagy mi? És mondta, hogy most ő "az Opic csaja", szóval minden nap jól kell kinéznie. És a suliban őt mindenki úgy ismeri, mint Opic csaja...mert ez az Opic elv. valami menő kölök. Hát én nemtom mennyire menő. Nekem egy aranyos, kedves fiúnak tűnt, akinek olyan tisztességes a családja, van neki két pici húga, és semmi kivetni való nincs az egész emberben.

De akkor mi ez már, hogy én nem vagyok elég nagy ribanc??? Mert hogy elvileg ez a hibám...
Hallottam már olyat, hogy egy lány nem elég vékony, vagy túl vékony, vagy hisztis, vagy elviselhetetlen, vagy csúnya (bár ez gonoszság), vagy okoskodó...de hogy én azért nem vagyok elég jó, mert nem vagyok elég ribanc...na ne. Röhej.
Mármint ok, hogy nem vagyunk egy kategória...de ez nem azon múlt volna, hogy ribanc vagyok-e, vagy senem.
:)
Hmm. Ez a rövid eszmefuttatás csak rövid ízelítő abból, amit tegnap délután gondoltam megírni, de most már érzem, hogy valahogy sose fogom (idő hiányában).
Fiúk, akit nem zavar, hogy nem vagyok elég ribanc...vagy ahogy mások mondták konzervatív prűd picsa vagyok...na akit mindez nem zavarja, az majd szóljon.



Na de...tegnap:
Hazaértem.
És mi fogadott?
Na mi?
Namiiiííí?
Össze volt rakva a torta. Ízléstelen volt a széle...az egész ízléstelen volt...
De nem is ez a baj...hanem hogy az utolsó lapot nem lett volna szabad rátenni, mert azt külön kellett VOLNA megcsinálni a cukormázzal, hogy felvágható legyen.
Nem így történt.
Mire közölték, hogy majd megoldom.
Pfff..
És soha többet ne csináljak ilyet.
Ok, rendben. Soha többet nem sütök itthonra. Majd másoknak. (Csak mondjuk amikor másnak sütök, mindig megsértődnek, hogy bezzeg más kap...)
De jajj, kinek süssek??? Hiányzik Göndi.-Tényleg, ő is ott volt a szalagavatón. Vele se táncoltam. Mondjuk szerintem fel se ismert. Pf.
Na lényeg, hogy a cukormázat én ugyan amint ráraktam a tortára elkezdtem vágni...de már akkor se lehetett. Lényegében amint érintkezett a piskótával megdermedt...
A végén az egész egy nagy szar lett (tudom, ilyet ételre nem mondunk). Anya kiakadt. Velem veszekedett. Mondta, hogy soha többet nem merészeljek ilyet csinálni. Különben is mért kell mindig vendégségkor tesztelgetnem az új recepteket...Sajnálom, képtelen vagyok folyton ugyan azt csinálni.
Kétségbeesetten hívtam nagynénémet, hogy hozzon valami tortát, mert ezt nem lehet a vendégek elé rakni.

Utána én lemaradtam arról, ahogy a torta elfogyott...mert kicsit kivoltam, és bealudtam. Csak hallottam, hogy dicsérik. Én az elején kikötöttem, hogy nem én csináltam. Persze ezt senki se hitte el, szóval engem dicsértek. Mire apa mondta, hogy álljon meg a menet, hiszen most mondtam, hogy nem én csináltam. Úgyhogy akkor nem dicsértek tovább...Egyszer csak kérdezi az egyik nagynéném anyuékat, hogy
-Ezt a csoki krémet hogy csináltátok, ez nagyon jó!
-Hát azt a Judit csinálta, nem tudjuk.
-Na és a tésztát??
-Ööö
És akkor összevesztek azon, hogy mi is van a tésztában...
-A tésztát is a Judit csinálta...
-Na és a cukormáz hogy lett ilyen jó?
-Jóóó?-Ezt én kérdeztem.
-Háááát. A cukormázat is Judit csinálta.

Szóval a végén megmaradt az egész cukrászdai torta, és az én dobostortám az utolsó falatig elfogyott.
Amit én kaptam szelet, az nem is nézett ki rosszul. Sőt.
Képet bánatomban és sértettségemben nem csináltam.
De tuti, hogy fogok még dobostortát sütni, mert nekem gyerekkorom (ok, ez így hülyén hangzik kicsit) óta az a kedvencem...A cukormáz miatt :) Ahogy ropog :) :) Jajj, beindult a nyálelválasztásom.

Kinek lesz legközelebb szülinapja????
Had süssek neki dobostortát!!!!

2010. december 4., szombat

Proud

Mivel szalagavatóra nem megyek, most előbb szundítok egy kicsit, és csak utána írom meg, hogy miként is alakult ez a hetem.

Viszont van egy zeneszám, amit már olyan rég óta szeretnék post-olni. Hát most tessék:


Rengeteg témával kapcsolatban jut eszembe mindig, csak valahogy a végén általában lemarad.
De ha már "mi volt ma?": Játszottam egy koncerten, és ku*va jó volt. Nem is hívtam rá másokat, mert féltem, hogy jajj, fúvós együttes, tuti nem elég színvonalas...hát az első számnál ez igazolódni is látszott, és örültem is, hogy senkinek nem kell ezt végigszenvedni...de aztán nagyon jó lett. ÉLVEZTEM. Pedig a fúvósokat nem nagyon szoktuk (király többesben:P) hosszútávon szeretni.
És a mi részünk is nagyon jól sikerült.
És egy írtó helyes srác hegedült mellettem. Nem láttam még helyes hegedűst. Meg általában az ember lánya (mármint én) a csellistákért van oda...na mondjuk az is volt ma :)
Lényeg, hogy igazán Proud lehetek.
Ja meg az első felében játszottak az ütősök. És Peti örömmel konstatálta, hogy ott ülök. (Egyébként tiszta cuki fejet vág dobolás közben.) Viszont amint ők lejátszották, lelépett. Miezmár???
Jó mindegy. Így üljön legközelebb mellém törin vagy föcin...vagy bárhol.
Ja és és és kiderült, hogy ott volt Virpi barátosném. Nem is tudtam, hogy ő ilyen zenekedvelő (művészet szóval azért túlzás lett volna jelemezni a ma délelőttöt), szóval azzal a lendülettel meghívtam a 14-i karácsonyi koncertünkre.
Arra gyertek TI is!! Mindenki jöjjön, mert jó lesz :)

Na alszom. Folyt köv.

Barátok?

Csörög a mobilom...
Laura.
-Szia Laura!
-Szia Judit. Azért hívlak, hogy te ma hányra jössz?
-Én? Ma? Hova?
-Hát Andi szalagavatójára...
-Ma van Andi szalagavatója?

...

Most erre nem tudok mit mondani.
Engem ugyan nem hívott. Pedig meg volt beszélve, hogy kölcsönösen elmegyünk egymáséira mindhárman.
Egy ici-picit rosszul esik.
Pedig szerintem csak szimplán elfelejtett szólni. Ő is kivan mostanában. (Valószínűleg hasonló gondolatok szállhatták meg az utóbbi időben, mint engem.
Csak engem "megmentett" Eszti...meg Martin. Pfff. ez így kicsit fura. Remélem véletlenül se téved ide:P (Következőkben leírom hogy is volt ;)))
Meg elvileg Laurától úgy kérdezte, hogy "AkarTOK jönni az afterre?"
Laura azt mondta, menjek oda én is...de ez így nem működik. Ha csak egy üzenetet írt volna, hogy hova menjek, az úgy ok lenne...de így én hozom őt kellemetlen helyzetbe, ha váratlanul megjelenek.
Szóval ma nem lesz szalagavató. Vagyis az lesz, csak én nem leszek ott.
Pedig fotózhattam volna :) Sebaj.

2010. december 1., szerda

After

Leggázabb szám evör. De hétfőn ez volt a véleményem az egészről.

Viszont a sütik a Sugar-ből vannak.


És nem azért nem fogok többet party arcokkal szóba állni, mert nem tartom/tartanám normálisnak ezt az életvitelt, hanem mert annyira más véleménnyel vannak rólam a többiek, hogy nem engedhetem meg magamnak.
Többek között ezért sem mentem/megyek istvánosokkal bulizni.
Asszem az after-aftert is skippelem.