5 vonal

Alkotok.
Küzdelmes.

Az életemet 5 vonal határolja korlátolja, és jobb is köztük mozogni, mint rajtuk kívül.
Ezt az 5 vonalat próbálom most megrajzolni. Persze néhány ponttal kiegészítve. Akik ott lesznek Virág szülinapján (gondolom innen senki), érteni fogják, miről beszélek, akik nem, azok kedvéért majd feltöltöm ide hétvége után az 5 vonalam.

Ha már ezek a vonalak:
Peti játszik a zenekarunkban :) De csak egyetlen egy darab erejéig :( Pedig győzködöm én bőszen, hogy álljon már be, mert kéne valami jó ütős, és akkor jöhetne velünk Bulgáriába érettségi után :P De ő nem akar :'(
Fura az egész. Nemtom, nemértem, nemvágom. De ő se. Most végülis mindegyis.


Na, megpróbálom megfejteni ezt az 5 vonalat, és kibontani allegóriává, és nem szimbólumként hagyni elhalni (vagy fordítva?).

1. családom  (akik a jó útra terelgettek)
2. barátaim   (akik a jó úton tartanak...pl az biztos, hogy azért nem dohányzom, mert Bogi furán nézne rám, Patrik elkerülne, Petra elküldene melegebb éghajlatokra, Eszti meg egyszerűen szerezne egy puskát, és lepuffantana...na pl. ezért nem)
3. társadalom (az is számít)
4. környezet (majdnem egyenértékű az előzővel)
5. józan eszem és (nem feltétlenül józan) érzelmeim

Folytatom az 5 vonalat, mert rövid az éjszaka, és sok a dolgom...

David Oistrakh - Beethoven Romance in G Major

Ezt játszom most.
Hm.
Szóval aki kíváncsi rá, mi lesz belőle, majd jöjjön el vagy a növendékhangversenyemre, vagy a vizsgámra. :P

Szemlesütve ülnek,
arcukat a fénynek fordítják...
Ez a szerelem már nagyon van.



(Csak egy icurka-picurkát idegesít, hogy még a nevét se tudom.)

:)

<3 :)


A változás szele.
Reggel elmeséltem Boginak, hogy mennyire nincs értelme SG-re járni. ... 2 dolog tűnt csak érdekesnek/érdemesnek, de egyik reménytelenebb volt mint a másik.
1. koordináta geometriáztunk
2. <3

És a tegnapeste is királyságos volt. Táncikáltunk, röhögtünk sokat, kedvencfilmet néztünk...annnnyira jó volt.
Mindig a mélypontok után történnek a hirtelen jó dolgok.

<3

Likas óra

Na erre a hétre elég a tanulásból, úgyhogy van 20 percem blogolni.
Eléggé nagyon besűrösödött az életem. 8 előtt nem igen szoktam hazaérni, és csak utána jön a tanulás, amit most sajnos nem skippelhetek, mert minden napra jut legalább 2 doga, és a lelkiismeretem úgy kívánja, hogy legalább az egyikre felkészüljek.
De nem baj.

Volt most a héten egy mélypontom, a vasárnapi színházas trauma következtében. Elkezdtem gondolkozni (már rossz), és arra jutottam, hogy olyan egyedül vagyok, mint a kisujjam.
Ez eléggé (piszkosul) lehangolt.
Tegnap délután óta már jobb... Ricsivel ebédeltem, és ahogy megláttam az ebédlőben egyszerűen nem bírtam nem vigyorogni. Na ez azóta tart.
Olyan szinten túlteng bennem a boldogsághormon, hogy egy rossz részeghez hasonlóan viselkedem. Ezen persze a többiek is mulatnak, így még viccesebb.
(Ja és azóta beláttam, hogy nem vagyok egyedül ;))

Kicsöngettek. Vége.

Ne tradas bestiis animas confidentes tibi. Ne dobd oda a vadállatoknak a tebenned bizakodó lelkeket. Et animas pauperum tuorum ne obliviscaris in finem. És a te szegényeidnek lelkét ne feledd el végképp.

Once Upon A Time In The West - Man With A Harmonica

Ez viszont egy fantasztikus film, fantasztikus zenével.
Kötelezően ajánlott!

Ennio Morricone- Chi Mai

Ezt le fogom játszani hegedűn.
Mondjuk most épp Beethoven G-Dúr románcot tanulok...na majd utána.

Ennio Morricone - Cinema Paradiso

Nem mondom, hogy hűdeszuper film, de márcsak a zenéje miatt is érdemes megnézni. Meg aztán elgondolkoztató.
Én pl. még most se tudom, hogy is lehetett volna feloldani a problémákat.
Nézzétek meg.

Boldogság

Mit mondanak az okosak?


"Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya." /Kosztolányi/



Boldogok a lelki szegények,
mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert
ők megvigasztaltatnak.
Boldogok a szelídek, mert ők
öröklik a Földet.
Boldogok, akik éhezik és
szomjúhozzák az igazságot,
mert ők megelégíttetnek.
Boldogok az irgalmasok, mert
ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok, akiknek szívük
tiszta, mert ők az Istent
meglátják.
Boldogok, akik békét
teremtenek, mert ők az Isten
fiainak neveztetnek.
Boldogok, akik az igazságért
üldöztetnek, mert övék a
mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha
gyaláznak és üldöznek titeket,
és minden gonosz hazugságot
mondanak ellenetek énérettem.
Örüljetek és ujjongjatok,
mert a ti jutalmatok
bőséges a mennyekben,
mert így üldözték a prófétákat
is, akik előttetek éltek.



"Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!

Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek." /Márai Sándor/

Tanulás.

Lassú munkához idő kell.
Nagyon lassú munkához meg nagyon sok idő.



Bár ez gondolom nem volt újdonság azoknak, akik már tudják, hogy sok jó ember kis helyen is sok jó ember.

:s

Voltatok már egyedül színházban?

Na én ma igen.
Csak egy icurka-picurkát éreztem magamat bénának, szerencsétlennek és elesettnek. De hé, megszoktam már ezt az érzést. Művelődni akkor is kell, ha az embernek nincs senkije. Mármint SENKIJE.
Persze a darab az jó volt. De ez már mindennek a legalja, ha még a színházba is egyedül megy az ember lánya (de még egy barátnő, annyi sincs mellette).


Majd talán megírom máskor, hogy esett, hogy egyedül ültem egy steppadon másfél órát, de most még egy kicsit tanulnom kell.

Jó volt ez a mai buli.
Következőleg viszont viszünk fiúkat, mert engem már kifejezetten zavartak a negyvenes pasik az őszülő szakálukkal. (Ők mért is nem otthon nevelgetik a gyerekeiket???)

Azt hiszem holnap (ma) másnapos leszek. Csoda lenne, ha nem.

Bocsi Ki-Va-Gá :)

Tegnap

Már most sem emlékszem pontosan mi is volt, hogy is volt. De arra emlékszem, hogy szép napom volt. És az ilyen szép napokat jobb leírni. A hang elszáll, az írás megmarad.

Emlékszem, hogy reggel görcsben állt a gyomrom, ugyanis az érettségi jelentkezéseknek beküldési határideje aznap volt, és én nem tudtam beadni addig, mert beteg voltam (ezzel gondolom nem mondtam újat). Eljátszottam a gondolattal, hogy nem érettségizem...de nem tetszett annyira.
Aztán persze megoldódott.
Tegnap minden megoldódott. Mintha reggeltől fogva vonzottam volna a szerencsét.

Emlékszem, hogy a WC-ben egy kiscsaj lazán belenyúlt a táskámba, kivette a 10-es csomag zsepimet, elvett belőle kettőt, majd a többit visszadobta. Emlékszem, hogy ezen jót nevettünk utána a többiekkel. Valószínűleg azért, mert mind éreztük, hogy szánalmas.
Aztán anyu itthon csak ennyit mondott:
-És ha pénze nem lett volna?
És valóban. A hetedikesek lazán turkálnak mások táskájában, a 12-es évfolyamtársaink meg bemennek a szekrényünkbe, kiveszik a könyveket, amikre szükségük van...és nem hiszem, hogy visszahoznák. És ez a Szent István Gimnázium. Válogatott tanulók, szigorú erkölcsök, kemény tanárok, évszázados hagyomány.

Emlékszem, hogy Hermesz rámszól, hogy ne köhögjek (persze poénból, kedvesen), aztán jobbulást meg utólag is boldog szülinapot kívánt.

Emlékszem, hogy az óráknak is láttam értelmét.

Emlékszem, hogy tesin közös bemelegítés volt a fiúkkal, mert Kempl beteg. És ez már egy jó indulásnak volt vélhető ahhoz, hogy bekövetkezzen előző esti álmom (nem bántam volna)...de nem így történt.
Mindegy. Attól még vicces tesi óra volt.

Emlékszem, hogy egyedül mentem kajálni. Emlékszem, hogy Márkhoz ültem oda, mert ő is egyedül volt...és valahogy... nemtom, csak odaültem.
Utána hosszan beszélgettünk. A radiátornál.
Jajj, tényleg: arra is emlékszem, hogy Ofő kétszer-háromszor elment előttünk, és kedvesen (?) ránk mosolygott.
Aztán megjelent Peti (a Madár... de ez azért nem jó elnevezés, mert kb. mindegyik Peti vezetékneve valami madár... de Petra te tudod melyik: nekem Madár, neked Kopasz ;)), és mivel ígért nekem könyvet, gondoltam hátha nála van (de nem volt, mert mára ígérte, és nem tegnapra...ma viszont nem találkoztunk). Odajött ő is, meg Kristóf is. Innentől fogva Márk kissé kiesett a beszélgetésből, mert nem tudta ki az a Mága Zoltán, és a Fédra Fitness sem foglalkoztatta annyira, mint minket. Mondtam neki, hogy jöjjön velünk színházba... na hagyjuk inkább. Elment.
Mármint előbb Jött Eszti, hogy én azt mondtam elmegyek, ahhoz képest 4 óra, és még itt vagyok. Hát jó, én se gondoltam, hogy ott fogok maradni ilyen sokáig.

Emlékszem, hogy hazafelé Patrikkal jöttünk a buszon...és hogy semmi értelmesről nem beszéltünk. ööö: semmiről se beszéltünk. Mert én kb. nem erőltettem meg magam, hogy kommunikáljak. (Lehet, ezt Artúrtól tanultam el? Húú, és lehet, hogy ezt mások nagyon utálják? Nem baj, én élvezem.)

Emlékszem, hogy este sokág tanultam, és későn feküdtem.


Nem tudom miért (de azért sejtem), de nagyon jó napom volt. A sikeres érettségi jelentkezésemtől megkönnyebbültem, és onnantól fogva már jó kedvem volt, mosolyogtam, ettől persze nem a bajt, hanem a boldogságot/békességet vonzottam magam köré...
Jó volt, na.
Nyünyünyö.

Change

Ez jó:

Színvonal.

Jujj. Nem tudom elképzelni se, hogy ezt kiknek szánják.
Már az általános iskolás lányok sem az ilyen fiúk láttára sikongatnak.
Ovis lányok meg maradjanak már meg a hupikék törpikéknél.
Fiúk meg nem hiszem, hogy 14 évesen jönnének rá, hogy a saját nemüket szeretik.
Szóval kiknek is szól?
Én nem tudtam (nem is akartam) végig hallgatni/nézni. Nektek is elég, ha belenéztek. Azért azt érdemes.

Miley Cyrus - 7 Things

:)

Alicia Keys - Fallin'

Jajj, erre mindenféle gyakorlatok voltak annó táncon.
Nagyon nagyon hiányzik a jazztánc...
De mit tesz ilyenkor Judit? Megnéztem, és iiiiiiiigen: indult újabb csoport. Remélem be tudok még csatlakozni, merthogy pénteken én zenekar után elmegyek...de EL!

MANU CHAO "Me Llaman Calle"

Ezt hallgattam, amíg besétáltam a busztól. És egészen nagyon jó kedvem lett tőle. Mondjuk csak addig a 3 és fél percig. Mindegy, fő, hogy jó kedvem volt. Meg a leves is fő.

Viszont gőzöm nincs, hogy mit jelent...és a "klippje" alapján...hát hm nemtudom.
Nyünyünyö.


Ma igazán fölösleges napom volt. És a fölösleges napomban ráadásul még fölösleges ember is voltam. A fölösleges ember...mint a Köpönyegben.
Csak nekem megmaradt a kabátom.
Bár az összes cuccomat valaki önkényesen odébb pakolta a szekrényben (ahonnan persze minden leesett), hogy a virágját odarakja. Nem baj. Délután már visszaköltözhettem.


Voltak szép dolgok is a napomban:
-viszontlátni Petrát <3
-meg Szilvit
-Fruval küzdeni délután...minden és mindenki ellen...de persze mi maradtunk alul...sebaj:)
Holnap jobb lesz.

Most tanulok, aztán meg kitudja: kötök. Az mindig kikapcsol.

Leonard Cohen - Chelsea Hotel

Eztetetet hallgassátok tanulás közben. Én ezt teszem ;)

I told you when I came I was a stranger

Királyfi

Ez is rossz ötlet volt. Nagyon rosszul sikerült.

Zene kell ide:


Tök hintóban könyököl
a királyfi a hátán karján szőr
hátradől...



Jövő szombaton lesz Magashegyi a Dürerben. Nagyon jó lenne menni.
Csak kérdéses, hogy meggyógyulok-e addigra rendesen. Mert nincs kedvem visszaesni a tüdőgyulladásba. Nagyon nincs.


Mindent szabad, sőt muszáj.

Más

A rajzolás nem jött be.
Akkor megcsinálok egy fizika érettségi feladatsort :P

Igazság?

Megpróbáltam egy új blogot csinálni a blog.hu-n.
Nem sikerült. Mármint nyilván létrehozni sikerült...de bármit is posztolni már nem. Képet se tudtam feltölteni. Meg CSS nyelven kellett volna nemisegészenértem mit csinálnom.
Uhh, béna vagyok.
Sürgősen kell valaki, aki segít. Meg AKAROM tanulni.

Viszont amíg nem sikerül, maradok. Maradok és idegeskedem, hogy nem hogy saját hátteret nem tudok csinálni, de most már normális sablont se.


Anyuval ma erre jutottunk:
-Látod, van aki a tenyeres-talpas parasztlányokat is szereti.
- :(
- :)
-De akkor engem mért nem? Hol itt az igazság?
- :)
-Nincs igazság.
- :)
-Meghalt Mátyás, oda az igazság.

Szóval jah, nincs igazság.
És még béna is vagyok, mer egy blogot nem tudok megcsinálni, ha már kicsit összetettebb. Uhh. :(

Na, inkább tanulok.
Tanulj tinó, ökör lesz belőled! Jee.
Fura lesz hétfőn suliba menni. Rég nem voltam már. És valahogy annyira nem hiányzik, mint máskor szokott. A barátaim úgyis itt voltak, meg úgyis eljönnek (:)), a többiek meg úgyse számítanak.


:) Öcsi épp apunak mutogat egy rajzot, amit még én csináltam neki. Épp Travian őrült volt. Én meg rajzoltam neki egy travianos képet. Most épp szanálja a dolgokat. Úgy tűnik most azon a képen van a sor.
Így múlik el a világ dicsősége. (Pedig be van keretezve.)
Mondtam már, hogy nincs igazság?

Rajzolok valamit inkább :)

A Magány újra mellém ül

Sem angyal

Nem vagyok sem ördög
sem angyal
de remélem hogy eljössz
elém.
Felveszem a szép kék kabátom,
és így futok majd
eléd.


Ehhez nincs zene, úgyis mindenki ismeri (remélem).

Pillangó

:) Régen a Pillangó az egyik srác neve volt. Hm, szerintem már nem sokan emlékeznek, hogy így hívtuk. Meg aztán nem is kellett sokáig így hívni.
Onnan jött a név, hogy a BVSC-ben pillangóban versenyeztünk egy 50m-es hosszt (úgy, hogy 25 m előnyt kaptam...és ő nyert.)... na és onnantól fogva cukkoltak vele :P




A zene tovarepül, mint egy pillangó a vállamon
ha megvonom.

Liliom

Bogival ültünk a földön és nagyban set-eztünk a virágok között.
Bogi egyszer csak megszólal:
-Mindenkitől liliomot kaptál?
-Aha :)
-Meg akarnak ölni?
-Micsoda? Miért?
-A liliom elvileg mérgező. Én is ma tudtam meg. Detti mondta. (-.-) Elvileg volt egy jegyespár, akik az esküvőjük előtt liliommal pakolták tele a szobájukat, és hát...többet nem ébredtek fel.

Na most...én eddig azt hittem az antibiotikum miatt ment el a józan eszem. Elég vicces, de agyilag zokni lettem az utóbbi egy hétben.
Ha azért van, mert egy hete egy légtérben vagyok egy liliomoázissal...az szívás.

Mindenesetre leépültem az tuti.
Nem vagyok épp beszámítható.
Anyu azt mondta inkább most ne kommunikáljak az emberekkel. Ne blogoljak, ne facebookozzak, és egyáltalán ne nyilvánuljak meg semmilyen felületen senem.
Hmmm.
Nem fogadtam meg a tanácsát.
De ez is csak azért van, mert nem vagyok magamnál...

Bontás

Elkezdték lebontani a szomszéd házat, ami múlt héten leégett.

Bennégett egy idős néni.
A tűzoltók jó sokára jöttek ki, és akkor megkérdezték hol a tűzcsap.
Még másnap is vissza kellett jönniük oltani.

A néni meghalt.
Persze ez senkit se zavart annyira (mármint a s*gg szomszédaink közül), mint hogy ronda így a szemközti ház, és húzzunk magasabb kerítést.
Pedig a néni meghalt.

Most már viszont lebontják.
Így senkit nem fog zavarni semmi.

Mmmmm

Küldök neked egy cuppanós, egy cuppanós puszit Eszti <3
Tetszik ez a jegyzet, amit küldtél.

Szeretem a keze írását <3

Ez még nem az önarckép (szép is lenne). Csak ezt is ma fotóztam főzőcskézés közben.

Igazolványkép

Teszek egy próbát a tökéletes igazolványkép megalkotására.
Nem mondom, hogy könnyű.
A fotók már elkészültek. Itt az igazság retusálás pillanata.

Ha lesz jó, feltöltöm.

Now I can’t get out of bed
I’ve got this crazy notion in my head
I hear a ghost in my bedroom lurking
Is it me or is the medicine working?

Flash

<3

A megvilágosodás

Rájöttem, hogy egy szar ember vagyok. Ami a gyengeségemből ered.
Ez az első komoly és érett gondolatom így nagykorúként. Végül is jó érzés is, meg nem is.
Csak itt ültem a fotelban, és rádöbbentem.
Huh.

Na megyek szagolgatni a virágaim.

Még egyszer

Köszönöm, köszönöm mégegyszer mindenkinek a köszöntést. Aranyosak, kedvesek, drágák vagytok mind.

Fura...nem fura... De jó, ha 10-20 ember megmaradt abból a kb. 80 főből, aki szépeket kívánt.
De legalább tudom, hogy vannak "páran" akiknek eszébe jutok.
Jó volt ez az este ;)

És most lehet, hogy telhetetlen vagyok, de azt hittem vagyunk annyira jóhaveri viszonyban Artúrral, hogy legalább annyit írjon mint karácsonykor:
"Boldog szülinapot!
Sorköz
Artúr"
Barátok között szokás az ilyen, nem?
A karácsonyt nem szereti, az Új évet nem ünnepli, de ha a saját szülinapja oly nagyon fontos neki, másoké mértnem?
Nekem is mindig új időszak kezdete ám a szülinap... Nem új év, mint nála, de ilyenkor értékelem újra, hogy ki barát, és ki nem. (Múlt évben könnyebb volt, mert a bazinagy baráti társaságom egyszerűen megtizedeltem...idén kb. megsokszorozom.)
Most akkor ő már nem barát? Nemér :(
:'(
Bár végűl is biciklizni, meg fotózni mással is lehet... kb. az összes barátommal. Csak hát nyilván mindenkivel más. Ezért van sokféle barátom.
Meg kb. ő ismer leginkább... ért meg (?) leginkább...
Hagyjuk. Ez van.
Nembánkódom, hiszen:
"Ma van a szülinapompompom"

:)
"Remek a hangulatomtomtom"

Jajj de szép virágok vannak a réten (nappaliban)

Soha-soha nem láttam még ekkora virágot <3

IMÁDLAK TITEKET!

Imádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlakimádlak mindannyitokat.

Annyira kedvesek vagytok.
"Mert itt érzem, hogy fontos vagyok!" Vagyis érzem, hogy vannak barátaim.
:-*

Hú, és Szundi ilyen hatalmas virágcsokrot még sohasenem kaptam. Ha ennyire nagyon szeretsz, az jó.
Mindjárt lefotózom az oázisomat, és feltöltöm ide.

A torta is jó volt, de én még attól a kevéstől is rosszul lettem mostanra. Hiába, a pocakomból kihaltak a kis emésztő baktériumocskák.

Jajj, olyan aranyosak vagytok <3
<3


Ohh, egyébként mindenhol mindenki boldog szülinapot kívánt.
Eddig 61-en írtak f*szbúkon. Az első tízet még megjegyeztem, a többi már annyira nem maradt meg...de végülis a lényeg, hogy ilyen nagyon sokan gondoltak rám. (A múlt évinél biztos jobb.)
64 azóta.
5-en írtak rendes üzenetet.
Csomó embertől kaptam sms-t.
Hívott (rokonokon és család barátain kívül) Bogi, Szilvi, Ricsi.
(Egyébként mindhárom  Ricsi egész személyesen írt/hívott/köszöntött.)
Többen is írtak chaten...főleg zenekarosok.
Szóval ja.
Köszi mindenkinek.
Főleg nektek Eszti, Zsófi, Szilvi, Szundi. Édesek vagyok :-*

Ma van a szülinapompompom.pomporopommpom

Annyi jó kis szüli napi szám van.
pl ez:


De mondenki rá van kattanva arra, hogy pom-pom-pom...



Egyébként olyan nagyon-nagyon sokan írtak, hogy nagyon. Csak az a kár, hogy tök egyedül üldögéltem itthon. Hmm. Megeseik. Meg f*szbúkon írni nem nagy kihívás.
Jajj, jajj, jajj. Nem úgy értettem. Mert legalább gondoltak rám. Írtak. Aranyosak.

Ésésésésés: írt a Ferike is. Öhm, ok. Furi.
Jajj Ferike.
Az önértékelésem a mai nappal azonban még lejjebb hagyott. Még jó, hogy Szilvi felhívott. Megnyugtatott, hogy számára is szar érzés, hogy csúnya lányoknak (bocsánat) van barátjuk, nekünk nincs. Csak hát Szilvi után fut a suli fiúinak fele. Azért csak a fele, mert a fiatalabb nemzedéknek a húga tetszik.
Na meg azt is megbeszéltük, hogy Zsolt a horkolásod nélkül eleinte nehéz elaludni :P (Nyilván én a biciklitúrára, ő meg mostanra alapozva mondta XD). De tényleg, te valahogy olyan megnyugtatóan horkolsz. Bocs. (Meg kivéve amikor azt hiszem megfulladsz. Az nem megnyugtató.)
Visszatérek az élet igazságtalanságához: az élet igazságtalan. Visszatértem.
Viszont viszont, egy csomót fogytam. És még milyen sokat fogok hála a szupi kis antibiotikumoknak, amik tönkrevágják az emésztésem. Leesnek rólam a gatyáim sálálálála.
Remek a hangulatomtomtom.

Mi legyek

Kitöltöttem a teszteket felvin. Ez jött ki:

Szakok
általános orvos büntetés-végrehajtási nevelő egészségpszichológia hebraisztika iranisztika magyar nyelv és irodalom pszichológia régészet táplálkozástudományi történelem zsidó kultúratörténet egészségpolitika, tervezés és finanszírozás kisebbségpolitika nemzetközi tanulmányok politikatudomány politológia survey statisztika szociálpolitika szociológia társadalmi nemek tanulmánya filozófia keleti nyelvek és kultúrák neveléstudományi pedagógia portugál nyelv, irodalom és kultúra alkalmazott nyelvészet anyagmérnöki arabisztika asszíriológia biomérnöki biztonságtechnikai mérnöki bolgár nyelv és irodalom cseh nyelv és irodalom design- és művészetelmélet design- és művészetmenedzsment diakónia egészségügyi mérnöki egyházi/felekezeti közösségszervező elektronikus ábrázolás elméleti nyelvészet energetikai mérnöki építőművész felekezeti szociális munkás filmtudomány finnugrisztika fordító és tolmács francia nyelv, irodalom és kultúra germanisztika gyártásszervező gyógypedagógia horvát nyelv és irodalom interkulturális pszichológia és pedagógia intermedia-művész ipari termék- és formatervező mérnöki ipari terméktervező mérnöki irodalom- és kultúratudomány japanológia kántor katasztrófavédelmi mérnöki katekéta-lelkipásztori munkatárs katolikus kánonjogász katolikus közösségszervező katolikus teológus klasszika-filológia kognitív tanulmányok konduktor kulturális antropológia lengyel nyelv és irodalom létesítménymérnöki mérnökinformatikus mozgóképkultúra és médiaismeret műszaki menedzser művészettörténet néderlandisztika német nemzetiségi nyelv és irodalom német nyelv, irodalom és kultúra olasz nyelv, irodalom és kultúra orosz nyelv és irodalom protestáns teológia rabbi rabbihelyettes református teológia román nyelv, irodalom és kultúra romanisztika ruszisztika skandinavisztika spanyol nyelv, irodalom és kultúra szerb nyelv és irodalom színháztudomány szlavisztika szlovák nyelv és irodalom szlovén nyelv és irodalom településmérnöki teológia teológus, lelkész turkológia ukrán nyelv és irodalom urbanista építészmérnöki vaisnava jógamester vaisnava teológia zeneteoretikus zsidó liturgika filmdramaturg színházi dramaturg Ujjé. Most jobban érzem magam.

Köd

:(

Lázam van.
Rossz kedvem van.
Fuldoklom.
Öcsi nem fénymásolt nekem semmi tanulni valót (gondolom magából indult ki...de én most érettségizem afrancbais).
Egyedül vagyok.
Unatkozom.
Lábra állni azé' nem tudok.
Látni se látok.

Inkább alszom.

Előtte viszont egy zene nektek.
Délelőtt a muzsikaTVt néztem XD Hát ez valami fantasztikus.
És ez a szám szól. Playbackről...a léányzó néha elfelejtette a szájához tartani a mikrofont XD Nagyon vicces volt.
Have fun:

Nem panasz

48 órát töltöttem ébren egy menetben. Előtte is csak 5-öt aludtam.
Oka?
Hát nem az utolsó esti parti. Abból én és Petra kimaradtunk. Eleinte azért, mert úgy fél 12-kor mentek el a mentők Petrától. Aztán meg azért, mert az én lázam az egekbe szökött, mire az övé lement.
A buszon már 39.7 volt. (Vagyis lehet, hogy több, de ott vettem ki, és Lezsó anyukája azt monda, ne tegyem vissza, mert csak bepánikolnék.)

Fura egy kicsit itthon. Mármint nyilván jobb a saját ágyamban szenvedni, de itt igen csak egyedül szenvedek.
Utolsó este a fiúk óránként, sőt, néha már félóránként átjöttek megmérni a lázam, beadni a gyógyszereket, kicserèlni a vizesborogatást, megitatni stb.
A buszon se hagytak magamra: fejemre, csuklómra a saját sálját tekerte Eszti, kristályokat kellett markolásznom, füveket rágcsálnom, meg hasonlók.
Engem még így sohasenem ápoltak.
...
A szobám a másodikon, úgyhogy csak hallom, hogy a szüleim a földszinten főznek, meg porszívóznak.
Útálok egyedül lenni -főleg betegen.

Hopszika: a lázam újra elérte a 39-et.

Valaki átjön majd hozzám hétközben?

Petra te mész suliba? Ha nem, itt az ideje, hogy végignézzük azt a sok-sok filmet, amit már jó ideje tervezünk.
Jajj te Petrám. Nagyon sajnállak. Viszont hálát adok az Égnek, hogy ilyen szerencsésen megúsztad.
Hu, hallod (látod), minden nap le kéne fényképezni az arcod, amíg meggyógyulsz!!! De ugyan abból a szögből, ugyan azzal a megvilágítással. Tudom, hogy elvetemült vagyok, de ennél érdekesebb fotósorozat aligha készülhet.

Nyuszifül, az igazság ligája és a többi :)

Itten vagyunk sítáborban, és nagyon király. Mármint NAGYON király.
A szobánk szupi lett. Tegnap mondjuk igen vicces volt, mert a hat lány ott ült a kanapén, hogy Judit basszus főzzd már a vacsorát mert éhesek vagyunk...
Aztán persze végül volt aki segített :) És mára már a koszos papírzsepijeiket se mi szedtük össze...sőt mikor hazaértünk egész TISZTASÁG volt.
Egyébként meg teljes az egyetértés. Esténként órákat töltünk azzal, hogy ülünk az asztal körül és röhögünk...főleg egymáson...meg...hmm...amilyen perverz és durva dolgok elhangzanak itt...jujj.

Na de Nyuszifül:
Esztivel ketten síelgettünk, és a felvonóban találkoztunk 2 (3) sráccal. Az egyiknek tiszta menő szerkója (jelmeze) volt, és egy zöld nyuszifüles sapkája. Meg persze helyes is volt. A haverja úgyszintén: magas, barna hajú, picit borostás, de csak kulturáltan...Nyuszifül szőkekékszemű volt, úgyhogy érte most Eszti van odáig. Na de lényeg, hogy ők igazi angol úriemberek voltak ám. Átengedték nekünk a helyet (egész színpadias gesztusokkal), előreengedtek a leszállásnál... Na meg persze bevontak minket a hülyeségeikbe. Cukik voltak. Cukik és helyesek.

Másnap az igazság ligája jött szembe. Esztiéket lefotóztam velük, meg ott pózoltak nekem. Na ők inkább viccesek voltak.
Viszont nem volt köztük Flash. Pedig ő a legjobb. Szóval el is határoztam, hogy ha lesz egy Flash a pályán, vele össze jövök xD
Imádom Flasht.
Ja, otthon le fogok tölteni sok-sok évad igazság ligáját :p

Bulizni is voltunk. Hmm.
Hmmm.
Hagyjuk.
Ma is mentünk volna, de úgy tűnik mégse. Vagy nem úgy. És ami most zajlik "buli" lent, abból én nem kérek inkább.
Viszont hétfőn (a buliban) volt a sok srác között egy igazán helyes. Mondjuk szőke :s Igazán hmm aranyos volt xD
Na és ő az előbb még itten ült mellettem. Vagyis itt volt, akkor lefutottam a lányoknak szólni, hogy ittvanittvan! És együtt vissza jöttünk.
Na most ha valamire, erre lehet mondani, hogy epic fail...: gyűrű volt az ujján!!! Mi ez már. Tiszta fiatalnak tűnt... Hagyjuk is inkább.

Na, a többire nem emlékszem, pedig azért akadtak.
Végül is mindegy is...


Itt járt kedden Artúr, és a barátja, Tibi. Artúr nem is mondta, hogy ilyen jófej, kedves barátai vannak :p (Mondjuk én is távol tartom tőle Szilvit...sose lehet tudni)
Minden esetre kedden velük síeltem. És baromi jó volt. Nem kellett áldogálni, nem kellett várakozni, nem kellett tanakodni, és nagyon rendes módon jöttek az én tempómban. Meg aranyosak is voltak, vigyáztak is rám (bár lehet inkább csak Tibi...)
Szóval jó volt, na.
Mondák, hogy ma is jönnek, és igazán örültem, hogy lesz kivel feketepályáznom...
Aztán nem vittek magukkal :( És ez szarul esett, mert kb. olyan mintha lány létem (ergó gyengeségem) miatt lassítottam volna őket. Nagyon nem szeretem azokat a fiúkat/férfiakat, akik pusztán azért nézik le a másikat, mert nőből van. Hmm.
...Artúr állítása szerint nem ilyen. Hm. Elbizonytalanodtam.
Utána se találkoztunk, és nem hiszem, hogy nekem kellett volna utánuk futnom síelnem.
"Gonosz vagy, és nem szeretlek"...Ez egy régi mondásunk egyik barátosnémmal...hát eszembe jutott.
Aztán mégis találkoztunk, a legvégén...egy marhavagonos felvonózás erejéig. Nemtom, hogy Emi mérges feje, az én csalódott hangom, vagy mi tette, hogy velünk jött, és nem a sajátjaival... Mindegy.
Artúr: "Gonosz vagy, és nem szeretlek, csak egy kicsit!" (Mert hogy ez a teljes mondás.)

A többi már olyan, hogy nem blogra való. De szerintem egy "táborba" belefér.
A szobánk átalakulóban van. Lányok mennek, fiúk jönnek. (Anya, apa ti ezt a mondatot nem láttátok most! Meg én egyébként is maradok. Tanultam én a korábbiakból...hm)
Fura, fura...nem is tudom...na hagyjuk is.
Vicces itt körbenézni a többi netező között. Mindenki sugárzó arccal irogat az otthon maradt barátnőjéneknek/barátjának. És nekem otthon sincs senki, itt sincs senki. Hm.
Jajj-jajj jajj. Ezek már nem túl pozitív gondolatok, inkább elmegyek aludni. Bye.

Bye-o-baby bye-o. Bye-o baby bye. (Ez egy dal. Elég sokat éneklünk itten...)