Hallgatásra ajánlom!

http://grooveshark.com/#!/playlist/Blue+Notes/66986700

Laurent lejátszási listája. Az egyik.
Van ízlése ;)

Juditka, én benned bízom!

Hiába.
Még az állatkertbe se jutottunk el.

Szoktam még fotózni

Az Undok embernek

Ez lesz a neved mostantól!
Le se írom. Fúj.

40

40 pont lett az épszerk zh-m.
A félév során 3 zh alatt kell elérni 45 pontot.
Persze lehetne jobb is (5 ponttal xD), de mivel a 3 feladatból 1 nem sikerült, gondolom a másik 2 hozott még pár plusz pontot.

Magashegyi és a reggeli életérzés

Egy busz jár naponta- az se visz el messze...

Borzolja a hajam, tőle hullámokat kérek.
Ha valaki meglát, gondoljon szépnek!

Falevél  a porban= egy vitorlás hajó

Egy rég nem volt érzés gyufafényben ballag.

Nem tudom mit várok a mai naptól. Olvastam reggel egy Márai gondolatot, de mégse tudom hogy találhatnám meg a boldogságot ma. Jobb, ha nem is keresem, csak hagyom, hogy rám találjon.

Éptöri 10-12 -Közép 12-14 -Ebéd Agresszívvel -Francia 15-17 -Sziltan előkészítő 18-20 -Kerekasztal beszélgetés a Corvin negyedről 19-22 -Szakkolis buli Brácsáséknál Andrissal és Kristóffal 21:30-végkifulladásig

Watch "Suhancos - Vele Jó" on YouTube

Az lenne csak a jó, ha mindenkivel jó lenne. De nem.

Corvin

Kutyák harca egy konc felett.
Ez csak úgy felrémlett bennem, nem erről van szó valójában.

Hely

Hely a természetben
Hely a környezetben
Hely a városban

Hely az életben?

Kristóffal voltunk megint a levesben, mert ez már rendszer. Ma csak ketten. Voltunk.

Épfiz. Egyedül ültem, de aztán mégse. Vannak emberek, akikről tudod, hogy jó lenne barátkozni velük, de aztán mégse. Pl ilyen volt Iskum Zsófi az osztályból, és most a karon is van, akivel lehetnénk jóban, de mégse. Pedig van igényem a társaságra, főleg, hogy a triumvirátusunk lényegében meghatározatlan időre feloszlott.

A délutánt/estét Lezsóval töltöttem. Bejártuk a fél várost, aztán visszamentünk meghallgatni egy előadássorozatot.
Az északi kapu már zárva volt- mint mindig, amikor haza indulok.
Haza.
Haza?
A hely, amit nem találok.

Ruha

Ringó kosztümben idegenek
Alkotnak úszó szigeteket
Bámulnak a villamos után...

Nem voltam ebben az öltözékben mióta Tökéletessel úgymond megismerkedtünk.
Egy éve.
Fura.
Eleinte csak nem akartam, hogy kétszer ugyanabban lásson, márpedig azt állította fogjuk még látni egymást.
Aztán meg az emléket nem akartam elrontani.
De már nem él az emlék, ő meg elment világgá, és azt mondta bárhová mehetek nyugodtan (!), mert nem fog zavarni.
Nem zavart.

Azért a cipő más.
Akkor virágos volt, most pillangós.
A pillangók szabadabbak mint a virágok -azt hiszem.

Mind elmegyünk na bumm.

Ez sem annyira alvás.

Alvás?

Bevásárlókocsi

-Én had üljek bele!!!!
-Jó, de én tollak!!

Anya és anya

Anya és anya között is van különbség rendesen.
Mondják, hogy mindegyik így szereti a gyerekét, meg úgy szereti a gyerekét... oszt' mégse.

Lehet, hogy van, aki kevésse szereti a sajátját, mint mások?

Tegnap a villamosra felszállt egy fiatal nő 2 kékszemű angyalkával. Iskolába vitte őket.
Persze tömegnyomor volt, mert nem is lehetne másképp. Az anyuka úgy oltalmazta pici gyerekeit, hogy össze ne nyomják őket. Közben valami megnyugtatót suttogott a kislány fülébe, aki így mosolyogva tűrte a megpróbáltatásokat.

Itt ez a másik. Ugyan úgy 2 gyerekkel. Kissebbik - még babakocsisn- arcán nagy piros folt, küzd a sapkával, aminek a maddzagja láthatóan vágja az arcát. Órdít.
Az anyuka belevágja a cumisüveget a szájába. A gyerek küzd, fintorog, köpné ki, nem akar inni, de az anya oda se néz, csak az érdekli, hogy csöndben maradjon...
Áh, nem folytatom, az egész kép borzalmas...
Pedig ő is nyilván szereti a lányát.
Remélem.

Barbárok.
Egyszerűen csak barbárok.

Mi már?

Senki sem nézhet át rajtam ilyen könnyedén! Ez nem ér. Üvegből lennék? Levegőből?
Test vagyok!
Már egy ideje csak test vagyok!
Ahogy húzod úgy mozog...

Út

Busz, vonat, metró, villamos. Ez az utam az egyetemre.

-Jó reggelt, a diák hátulját had nézzem meg!
***... nyáron ennek volt értelme, de most. Október közepéig nem kell új matrica, akkor miz néznek??? Na de nekem volt új matricám, mert múltjor amíg Ijedt trécselt megcsináltattam. A szegény kis ellenőr meg nem  látott még ilyet: nézte-nézte, végül nehéz szívvel, de tovább engedett.

A villamos persze elment. Felszálltam a másikra. Beállt egy új. Az is elment. Ójee.

A :)

Eszes elhívott egy lakó tanszékes pécsi kirándulásra. Mentem.
Nagyon király volt.
Persze korunkbeliek nem voltak, csak negyedéves komplexesek meg a nagyok.

Azért nem volt zavaró.
Sőt.
Eszes  tegnap egy :) -val nyugtázta. Aztán mégeggyel.
Azt kell gondolnom, hogy lejött neki. Bár ezt már ott -a buszon - is feltételezhettem volna, amikor a kelleténél hangosabban jelentett ki mindenfélét.

Eszesnek most adtam ezt a nevet. Mert eddig is tudtam, hogy rettenetesen okos (szándékos az oximoron), de ez csak most tudatosult bennem igazán, hogy egy napig össze voltunk zárva, és kiderült, hogy bizony nem tudtam egy évvel ezelőtt megvezetni, csak nem akart akkor-ott kellemetlen helyzetbe hozni.
Szóval ti se próbálkozzatok, mert eszes mindenkin átlát.

Ma reggel máris szembejött a ki nem mondott :) tárgya. Nem köszönt. (Én se.) Na majd megvitatom Eszessel.

Jövő-Kép

Láttam, hogy mi lesz 5 év múlva.
Most, itt a metrón.

És NAGYON bizar volt.
Szinte hihetetlen.
De láttam.
Jobb ha megbarátkozom a gondolattal.

Brain storming

Ez most mi?
Egy ideges gyerek.
Azt hittem, hogy valami konstruktív ötleted van...

A SZIGet

Bejöttem az Istvánba...
Nagyon nem akartam, de Kriszti kérte, meg rajta keresztül állítólag Ofő is (na persze), és így amúgy is egyszerűbb lebonyolítani a lebonyolítandókat.

Át vettem az évkönyvet.
Előtte váltottam pár szót Ofővel. Épp olyan rideg-hideg volt, mint amikor legutoljára itt jártam. Nem haragszom rá e miatt, mert nyilván az élet megy tovább, a feladatai megmaradtak, csak épp az osztálya cserélődött.
Idéznék az évkönyvből:
"Hiányozni fog értelmes, érdeklődő tekintetetek, kedves mosolyotok." Hol itt a hitelesség? Bár ha azt vesszük

Továbblapoztam.
Az egész évkönyv átláthatatlan, rosszul szerkesztett és a többi.
Az FH feje túl sokszor nézett le rám a maga önelégültségével.

Azt éreztem, hogy szívem szerint kirohannék ebből az egész létesítményből. Már nem szeretek itt lenni. Az egész csak ámítás volt.
A "közösség"... A tanárok "figyelme"... A SZIGet... A kiemelkedő színvonalú oktatás... Mind csak ámítás, és most egy kis idő elteltével összeomlott, mint egy kártyavár, amit nagyon igyeketem légmentesen zárni.

Idejött Jeneiné az előbb.
Na őt imádtam! És lám most is rendes! Picit beszéltünk, aztán tovább állt. De legalább találkoztam kedves emberrel!

Mindjárt csöngetnek.

___________

Nojó, Ofővel beszéltem újra. Most már mosolygott is.
Kocsit durva, mennyi órája van. Nem is értem. Nem lenne szabad ilyen sűrű órarendeket gyártani...

Mikor még odafelé tartottam, gondoltam felhívom Pattogóst, hogy nem tart-e egész véletlenül az Istvánba. Rájöttem, hogy ez abszurdum, és nem hívtam.
Mikor kiléptem a kapuból, ott állt.

Amiért bementem, azt nem kaptam meg. Szerintem nem is fogom már soha. Csak ebben az a rossz, hogy ugyanannak adtam oda megint dolgaimat.
Nem tetszik ez nekem.
Bolond vagyok.

Ergonomia rulez/ Kérsz körtét?

Ma kisebb pánikban voltam, mert még sosenem jártam az I-ben, az IB-ben meg még annyira se. Persze mások folyton ott vannak, szóval tudom ciki, de pont ezért csak kisebben :p

Agresszívvel aztán sorban álltunk a KTH-hoz, és gondoltam egy hirtelent, megkérdeztem a mögöttünk álló 2 srácot, hogy ugyan hogy jutok el az IB-be. Közölték hogy gőzük sincs.
Erre egyszer csak a semmiből (igazából az emberek számár felmérhetö véges térből (ma tanultuk!)) előugrott egy VIKes. (Valójában már egy ideje szugerált minket.) Elkezdte magyarázni.
Te jó ég!
Ennyire lelkes embert ritkán látni.
Csak mondta-mondta! Ami azt illeti szinte semmit nem fogtam fel abból, amit magyaráz, mert lekötött a lelkesedése, meg ahogy közben mosolygott, meg ahogy rákészült az egészre. Milyen volt szőkesége, nem tudom már, de amikor közöltem Agresszívvel mindezt, meglepődött.

Franciáról kijövet még mindig az IB izgatott, és ahogy sétáltunk, hát nem pont az ergonómiáról beszélgetett két srác? Fantasztikus.
Könnyes búcsút vettünk Agresszívvel, majd a fiúkhoz csapódtam. Az egyikkel együtt fogunk erre a csodás tárgyra járni.
Megetetett körtével.

Te is rágsz még?

Rend

Holnap

Tegnap megnéztük öcsivel a 50/50-t.
Abban volt ez a muzsika.

Tetszik.

Valahogy illik a holnaphoz.
Az összes holnaphoz.