kit mégis nagyon izgat...
2010. november 30., kedd
Szalagavató és minden egyéb
Szombaton volt a szalagavatónk. Jéé.
Bár hathat újdonságként is, hiszen néha én is rácsodálkozom.
Elég sok pozitív élmény köthető hozzá.
Persze ez is, mint minden más stresszel meg hisztizéssel, meg sírással-rívással indult.
Ok, szóval volt péntek. Hülye nap.
Eléggé nagyon kikészültem. Vicces, hogy pont Ricsi volt mellettem, meg Ricsi állt mellettem. Aztán Hermesz a nyilvános próba végén még ott tartotta a lányokat, hogy elmondja, mind milyen nagyon szépek vagyunk, és már csak az hiányzik a táncunkból, hogy ezt mi is elhiggyük, és tudatában legyünk. Azzal igazolta, hogy bizony ő néha hálát ad az égnek, hogy jóval idősebb nálunk, különben sose tudná, melyik nap kibe legyen szerelmes.
Hát. Hüm. Látta ő, hogy nagyon rossz hangulatom van. És utána mondta, hogy nem tudja ki bántott meg, de ne aggódjak, mert igenis szép vagyok, meg bájos...etc. és én lennék az első, akibe szerelmes lenne. Valahogy még mindig nem vágtam túl elégedett fejet, mert:
-Nem hiszel nekem? Akkor minek mondom én itt?
-Én hiszek a Tanár Úrnak. Vagy legalábbis szeretnék hinni. De a tények nem ezt igazolják...
...
Na jó...utána elmesélte, hogy ő is még igen későn is azt hitte, hogy sose talál senkit, aki úgy szeretné, ahogy ő a másikat, azt most mégis van neki két szép gyereke, meg szép felesége.
Szóval ja.
Ezek után apa itthon totál a lelkembe gázolt.
Utána jött az órákig kabátban a földön fetrengés és hiszti.
Hogy tetőzze mindezt, apu a vacsinál közölte, hogy csak úgy érdemes élni, ha az ember képes kikapcsolni.
Úgyhogy én leszűrtem, hogy nekem nem érdemes. Meg is terveztem pik-pak a másnapom. (Ahhoz képest most mégis még mindig itt ülök és írok.)
Felpróbáltam a ruhát, de szarul állt, mert nem csináltak meg a kölcsönzőben semmit abból, amit ígértek. Tehát bevágott, és össze vissza állt mellben.
Végül arra jutottam, hogy úgyse leszek semmivel elégedett, inkább lefekszem.
Szombat reggel mentem fodrászhoz, aki totál nem olyanra csinálta a hajam, mint ahogy én azt megállmodtam, de addigra már egyértelmű célom volt a pozitív hozzáállás bármi áron. Szóval így mondtam neki, hogy
-Már most látom milyen szép lesz.
-De hát nem is így fog kinézni.
-Nembaj, biztos nagyon szép lesz.
Végül is aranyos lett. Az egész évfolyamból nekem volt a legegyszerűbb frizurám...de mégis a legnagyobb sikerem, mert a hajam ÉN voltam. Meg a ruháim is. Minden olyan Jucusos, ahogy a többiek mondják.
A sminkes konkrétan közölte, hogy
-Te nem hagyod, hogy kiéljem a kreativitásom. Pedig rád bármilyen színt festhetnék. Meg szép a szemed, meg a szád is...bármit kihangsúlyozhatnék.
Ettől függetlenül a kész smink felét leszedettem vele...ettől aztán egészen kiakadt:
-Ennél kevesebb sminket nem lehet rakni senkire.
Mikor megérkeztem a Symába, ott volt Gábor és Tomi. Lényegében körbe rajongtak. Annyira jól esett.
-Atya ég, Judit! Te baromi jól nézel ki!
-Milyen szép vagy.
-De azta...
Ők csak dícsértek, nekem meg onnantól kezdve nap végéig fülig ért a szám.
-Judit te egy JÓ csaj vagy!!
-Ja!!
-Mért nem így jársz suliba?
-Neem, az nem lenne jó, mert akkor most nem lenne ez elég ünnepi.
-Ööö. ja.
És csak álltak és csodáltak, én meg csak álltam és vigyorogtam.
Jó volt.
Próbák...
Amikor pedig volt egy kis időnk, felültünk a lelátóra, és körmöt lakkoztunk. Ez volt az egyik legjobb része az estének. Ott ült a sok leány, és lakkozta a körmét. Azért annak van egy feelingje :P
Másik legjobb rész, amikor a fiú öltözőben már tűző ruhában, tűsarkúban, egy széken ingeket vasaltam. Az se rossz.
Az osztálytánc szupi volt.
Keringő se volt rossz.
Elrontottam egy részt. Azt a részt, amit mindig Ki-Va-Gá rontott el, és ezért még a bevonulás előtt is azt gyakoroltuk...na hát azt bent én rontottam el. Ez van.
Utána rengeteg sok-sok emberrel táncoltam.
Eleinte főleg családtagokkal, de közben jöttek oda mások is, és amikor apa egyszer fellökte, másodszor elküldte a türelmesen várakozó Ádámot, megelégeltem a dolgot, és megindultam a barátaimmal keringőzni.
Olyan cuki volt mindenki. Nekem csomószor le se esett, hogy rám várakozva ácsingóznak ott körülöttünk.
Teddy-vel nem táncoltam, mert nem jutottunk el egymásig, de aztán jól meg is dorgált érte. Koresszal nem tudom mért nem táncoltunk, örültem volna. Szundi fotózott. Artúr meg nem jött oda.
De mindenki mással igen. Még olyanokkal is, mint Benyó (leve1 XD), meg Tomi, meg Levi, meg Valicsek...szóval akikre nem is számítottam.
Épp Levivel táncoltunk, amikor mondta, hogy milyen klassz, hogy most hosszabban van keringő...mondom, ja, én kértem (először én, aztán Vica is...ezért kell főszervezőnek lenni Libárdi oldalán :P)...erre vége lett. Pf.
Mikor végre mind visszaöltöztünk, és összeszedtük egymást elindultunk melegíteni. Na ez a következő legjobb rész. Arra jutottunk, hogy a Dózsában túl sokan lesznek, menjünk, és shoppingoljuk az arena tescoban...
Mikor minden megvolt, leültünk egy ilyen puffra Esztivel...Flóráék meg türelmetlenül álldogáltak.
-Flóra, ülj le egy kicsit! Próbáld ki, milyen jó!!!
Flóra leült:
-Ahh, ez isteni. Mekkora király ülni.
-Én mondtam.
Szóval vagy egy órát ültünk ott. És csak ültünk.
Megbeszéltük az estét meg mindent.
Az utcán aztán nekiláttuk magunkba dönteni a muníciót.
De én nem tudok inni menet közben. Vagy legalábbis nem szeretek. Szóval felajánlottam, hogy lépjünk 4-et, álljunk meg, igyunk. Igen ám, de négy lépés alatt nem volt idő röhögni.
Így aztán új tervet eszeltem ki:
Egyet lép-iszik. Kettőt lép-iszik. Hármat lép-iszik. Ötöt lép-iszik. Nyolcat lép-iszik. Tizenhármat lép-iszik. És így tovább. 130 lépés körül álltunk le ezzel...de senki ne aggódjon, lett új szabály. ;)
Elég vicces volt a piros lámpa közepén megállni inni, mert ott jött ki a lépés.
Az after az Erzsébet-hídnál volt.Amikor leszálltunk a buszról, hozzánk csapódott 4 másik srác, akik szintén oda tartottak, de mint külsős.
Engem Isten tudja miért, elkezdtek ölelgetni.
Mire Flóra:
-Te ismered őket?
-Az egyiket igen, de ő nem tud róla :P
Lényeg az, hogy a hajót elnéztük, és elindultunk a másik irányba. A plusz egy óra séta és viháncolás igen jót tett, leszámítva hogy elég parás volt, hogy valamelyikőnk (leginkább Flóra) a Dunába zuhan.
Az after party az eléggé nagyon jó volt...de sajnos nem publikus. :P
Másnap egyéb emberek minden igyekezete ellenére Esztiéknél ébredtem :P És az kellett. Jó volt reggel újra feleleveníteni mindent, röhögni egymáson, és az elmúlt éjszakán.
Az hogy azóta mi van, az már kicsit cikisebb, de nem én tehetek róla.
:) Bárhogy is, jó emlékként marad meg ez a szombat-vasárnap. Büszke vagyok, hogy van szalagom, sok barátságot megerősítettem, az önbizalmam növeltem :P
Bár hathat újdonságként is, hiszen néha én is rácsodálkozom.
Elég sok pozitív élmény köthető hozzá.
Persze ez is, mint minden más stresszel meg hisztizéssel, meg sírással-rívással indult.
Ok, szóval volt péntek. Hülye nap.
Eléggé nagyon kikészültem. Vicces, hogy pont Ricsi volt mellettem, meg Ricsi állt mellettem. Aztán Hermesz a nyilvános próba végén még ott tartotta a lányokat, hogy elmondja, mind milyen nagyon szépek vagyunk, és már csak az hiányzik a táncunkból, hogy ezt mi is elhiggyük, és tudatában legyünk. Azzal igazolta, hogy bizony ő néha hálát ad az égnek, hogy jóval idősebb nálunk, különben sose tudná, melyik nap kibe legyen szerelmes.
Hát. Hüm. Látta ő, hogy nagyon rossz hangulatom van. És utána mondta, hogy nem tudja ki bántott meg, de ne aggódjak, mert igenis szép vagyok, meg bájos...etc. és én lennék az első, akibe szerelmes lenne. Valahogy még mindig nem vágtam túl elégedett fejet, mert:
-Nem hiszel nekem? Akkor minek mondom én itt?
-Én hiszek a Tanár Úrnak. Vagy legalábbis szeretnék hinni. De a tények nem ezt igazolják...
...
Na jó...utána elmesélte, hogy ő is még igen későn is azt hitte, hogy sose talál senkit, aki úgy szeretné, ahogy ő a másikat, azt most mégis van neki két szép gyereke, meg szép felesége.
Szóval ja.
Ezek után apa itthon totál a lelkembe gázolt.
Utána jött az órákig kabátban a földön fetrengés és hiszti.
Hogy tetőzze mindezt, apu a vacsinál közölte, hogy csak úgy érdemes élni, ha az ember képes kikapcsolni.
Úgyhogy én leszűrtem, hogy nekem nem érdemes. Meg is terveztem pik-pak a másnapom. (Ahhoz képest most mégis még mindig itt ülök és írok.)
Felpróbáltam a ruhát, de szarul állt, mert nem csináltak meg a kölcsönzőben semmit abból, amit ígértek. Tehát bevágott, és össze vissza állt mellben.
Végül arra jutottam, hogy úgyse leszek semmivel elégedett, inkább lefekszem.
Szombat reggel mentem fodrászhoz, aki totál nem olyanra csinálta a hajam, mint ahogy én azt megállmodtam, de addigra már egyértelmű célom volt a pozitív hozzáállás bármi áron. Szóval így mondtam neki, hogy
-Már most látom milyen szép lesz.
-De hát nem is így fog kinézni.
-Nembaj, biztos nagyon szép lesz.
Végül is aranyos lett. Az egész évfolyamból nekem volt a legegyszerűbb frizurám...de mégis a legnagyobb sikerem, mert a hajam ÉN voltam. Meg a ruháim is. Minden olyan Jucusos, ahogy a többiek mondják.
A sminkes konkrétan közölte, hogy
-Te nem hagyod, hogy kiéljem a kreativitásom. Pedig rád bármilyen színt festhetnék. Meg szép a szemed, meg a szád is...bármit kihangsúlyozhatnék.
Ettől függetlenül a kész smink felét leszedettem vele...ettől aztán egészen kiakadt:
-Ennél kevesebb sminket nem lehet rakni senkire.
Mikor megérkeztem a Symába, ott volt Gábor és Tomi. Lényegében körbe rajongtak. Annyira jól esett.
-Atya ég, Judit! Te baromi jól nézel ki!
-Milyen szép vagy.
-De azta...
Ők csak dícsértek, nekem meg onnantól kezdve nap végéig fülig ért a szám.
-Judit te egy JÓ csaj vagy!!
-Ja!!
-Mért nem így jársz suliba?
-Neem, az nem lenne jó, mert akkor most nem lenne ez elég ünnepi.
-Ööö. ja.
És csak álltak és csodáltak, én meg csak álltam és vigyorogtam.
Jó volt.
Próbák...
Amikor pedig volt egy kis időnk, felültünk a lelátóra, és körmöt lakkoztunk. Ez volt az egyik legjobb része az estének. Ott ült a sok leány, és lakkozta a körmét. Azért annak van egy feelingje :P
Másik legjobb rész, amikor a fiú öltözőben már tűző ruhában, tűsarkúban, egy széken ingeket vasaltam. Az se rossz.
Az osztálytánc szupi volt.
Keringő se volt rossz.
Elrontottam egy részt. Azt a részt, amit mindig Ki-Va-Gá rontott el, és ezért még a bevonulás előtt is azt gyakoroltuk...na hát azt bent én rontottam el. Ez van.
Utána rengeteg sok-sok emberrel táncoltam.
Eleinte főleg családtagokkal, de közben jöttek oda mások is, és amikor apa egyszer fellökte, másodszor elküldte a türelmesen várakozó Ádámot, megelégeltem a dolgot, és megindultam a barátaimmal keringőzni.
Olyan cuki volt mindenki. Nekem csomószor le se esett, hogy rám várakozva ácsingóznak ott körülöttünk.
Teddy-vel nem táncoltam, mert nem jutottunk el egymásig, de aztán jól meg is dorgált érte. Koresszal nem tudom mért nem táncoltunk, örültem volna. Szundi fotózott. Artúr meg nem jött oda.
De mindenki mással igen. Még olyanokkal is, mint Benyó (leve1 XD), meg Tomi, meg Levi, meg Valicsek...szóval akikre nem is számítottam.
Épp Levivel táncoltunk, amikor mondta, hogy milyen klassz, hogy most hosszabban van keringő...mondom, ja, én kértem (először én, aztán Vica is...ezért kell főszervezőnek lenni Libárdi oldalán :P)...erre vége lett. Pf.
Mikor végre mind visszaöltöztünk, és összeszedtük egymást elindultunk melegíteni. Na ez a következő legjobb rész. Arra jutottunk, hogy a Dózsában túl sokan lesznek, menjünk, és shoppingoljuk az arena tescoban...
Mikor minden megvolt, leültünk egy ilyen puffra Esztivel...Flóráék meg türelmetlenül álldogáltak.
-Flóra, ülj le egy kicsit! Próbáld ki, milyen jó!!!
Flóra leült:
-Ahh, ez isteni. Mekkora király ülni.
-Én mondtam.
Szóval vagy egy órát ültünk ott. És csak ültünk.
Megbeszéltük az estét meg mindent.
Az utcán aztán nekiláttuk magunkba dönteni a muníciót.
De én nem tudok inni menet közben. Vagy legalábbis nem szeretek. Szóval felajánlottam, hogy lépjünk 4-et, álljunk meg, igyunk. Igen ám, de négy lépés alatt nem volt idő röhögni.
Így aztán új tervet eszeltem ki:
Egyet lép-iszik. Kettőt lép-iszik. Hármat lép-iszik. Ötöt lép-iszik. Nyolcat lép-iszik. Tizenhármat lép-iszik. És így tovább. 130 lépés körül álltunk le ezzel...de senki ne aggódjon, lett új szabály. ;)
Elég vicces volt a piros lámpa közepén megállni inni, mert ott jött ki a lépés.
Az after az Erzsébet-hídnál volt.Amikor leszálltunk a buszról, hozzánk csapódott 4 másik srác, akik szintén oda tartottak, de mint külsős.
Engem Isten tudja miért, elkezdtek ölelgetni.
Mire Flóra:
-Te ismered őket?
-Az egyiket igen, de ő nem tud róla :P
Lényeg az, hogy a hajót elnéztük, és elindultunk a másik irányba. A plusz egy óra séta és viháncolás igen jót tett, leszámítva hogy elég parás volt, hogy valamelyikőnk (leginkább Flóra) a Dunába zuhan.
Az after party az eléggé nagyon jó volt...de sajnos nem publikus. :P
Másnap egyéb emberek minden igyekezete ellenére Esztiéknél ébredtem :P És az kellett. Jó volt reggel újra feleleveníteni mindent, röhögni egymáson, és az elmúlt éjszakán.
Az hogy azóta mi van, az már kicsit cikisebb, de nem én tehetek róla.
:) Bárhogy is, jó emlékként marad meg ez a szombat-vasárnap. Büszke vagyok, hogy van szalagom, sok barátságot megerősítettem, az önbizalmam növeltem :P
2010. november 28., vasárnap
2010. november 23., kedd
Ezt ne
Na ez most már igazán sok.
Múlt évben volt egy másfél (egy-másfél) hónap, amikor igencsak padlón voltam. Páran lehet, hogy még emlékeznek: Egy kedves, aranyos, szimpatikus fiúcska (mert hát nem egy vénség) összejött egy leányzóval.
Ez végül is nem lenne gáz, pár dolgot leszámítva:
1. A fiú szívemnek kedves volt.
2. Mindenki (bocsánat) rondának tartotta a lányt. (Én nem, mert senki se ronda...max. nem túl dekoratív, vagy mittomén)
3. Az, hogy a csaj egy hisztérikus 3,1415-csa, az viszont köztudott (remélem nem olvassa, de végül is bárki lehet...és aki magára veszi az eddigieket, az meg nyilván így is látja magát...)
4. Most nekem ebből csak az fájt, hogy amikor a barátaimnak elkeseredve mondtam, hogy összejöttek, mindenki csak így reagált.
"Jajj, Juci, menj már! Az nem lehet! Az a csaj ronda...stb. stb."
És mégse.
De máig nem értem, hogy miben tudott többet nálam...
Szóval ezek szerint én még nála is csúnyább vagyok. És nála is kiállhatatlanabb. Ja meg kövérebb.
SHIT.
Na. Ez az egy nekem bőven sok volt efféle pofáraesésekből.
De neeeem.
Egyetlen egy ember van az iskolából, akit úgy intelligensnek tartottam, meg kedvesnek, sőt helyesnek is. Jó persze ez lényegtelen. Meg nem jelent semmit. Meg igazán semmit se gondoltam, éreztem, vagy reméltem. Csak szimplán az iskola egyetlen valamire való fiúja...(volt?)
Na szóval ő most összejött egy lánnyal.
Egy lánnyal, aki múlt évben még egy másik LÁNNYAL smárolt a folyosó közepén. Ez mi már?
Meg megnéztem, és ez a lány a képein még mindig a régi BARÁTNŐJÉVEL van együtt.
Erre egyszerűen nem tudok mit mondani.
Vagyis de:
-Egyszerűbb elkerülni az iskola fiúit.
Múlt évben volt egy másfél (egy-másfél) hónap, amikor igencsak padlón voltam. Páran lehet, hogy még emlékeznek: Egy kedves, aranyos, szimpatikus fiúcska (mert hát nem egy vénség) összejött egy leányzóval.
Ez végül is nem lenne gáz, pár dolgot leszámítva:
1. A fiú szívemnek kedves volt.
2. Mindenki (bocsánat) rondának tartotta a lányt. (Én nem, mert senki se ronda...max. nem túl dekoratív, vagy mittomén)
3. Az, hogy a csaj egy hisztérikus 3,1415-csa, az viszont köztudott (remélem nem olvassa, de végül is bárki lehet...és aki magára veszi az eddigieket, az meg nyilván így is látja magát...)
4. Most nekem ebből csak az fájt, hogy amikor a barátaimnak elkeseredve mondtam, hogy összejöttek, mindenki csak így reagált.
"Jajj, Juci, menj már! Az nem lehet! Az a csaj ronda...stb. stb."
És mégse.
De máig nem értem, hogy miben tudott többet nálam...
Szóval ezek szerint én még nála is csúnyább vagyok. És nála is kiállhatatlanabb. Ja meg kövérebb.
SHIT.
Na. Ez az egy nekem bőven sok volt efféle pofáraesésekből.
De neeeem.
Egyetlen egy ember van az iskolából, akit úgy intelligensnek tartottam, meg kedvesnek, sőt helyesnek is. Jó persze ez lényegtelen. Meg nem jelent semmit. Meg igazán semmit se gondoltam, éreztem, vagy reméltem. Csak szimplán az iskola egyetlen valamire való fiúja...(volt?)
Na szóval ő most összejött egy lánnyal.
Egy lánnyal, aki múlt évben még egy másik LÁNNYAL smárolt a folyosó közepén. Ez mi már?
Meg megnéztem, és ez a lány a képein még mindig a régi BARÁTNŐJÉVEL van együtt.
Erre egyszerűen nem tudok mit mondani.
Vagyis de:
-Egyszerűbb elkerülni az iskola fiúit.
2010. november 20., szombat
Random
Boldog vagyok.
Talán picit elégedett is.
Meghatott.
"Szeretném, ha szeretnének."
"Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény"
Talán picit elégedett is.
Meghatott.
"Szeretném, ha szeretnének."
"Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény"
Van 2 új K betűs egyed.
És így össze is gyűlt a Peti féle életvitelhez szükséges 10 fő. (Vagyis inkább 9+1)...(1+9)
Vérzik a fejem.
És most már csomókban hullik a hajam.
Az a durva, hogy még mindig van hajam- mondjuk nem tudom meddig.
Viszont hiába minden, nem tudok leállni a fejem őrült intenzitású vakarásával. Nem megy és kész.
Itthon mindig kendőt kötök a fejemre, hogy legalább azon át piszkáljam, de most például azon kapom magam folyton, hogy a kendő alá is képes vagyok benyúlni, hogy méég piszkáljam a fejem.
No mindegy.
Egyébként azt akartam csak leírni, hogy milyen jó volt ma a színház.
Mert nekem végül is tetszett. Nem láttam nem olvastam az eredetit, de ez a kortárs feldolgozás tuti adott még hozzá. (Jó, nem az, hogy fél percenként bsztak a biliárdasztalon).
Na és akkor ma esti feladat:
9 fős színész társulatban hány féle variáció van a smároló párokra, ha 4 nő és 5 férfi szerepel?
(Petra nem mondhatja el a megoldást! Többieknek hajrá. Aki elsőnek megírja ahelyes választ, az kapHAT valami sütit. Menni fog- egyszerű kombinatorika)
Wáá: nagyon viszket a fejem :( de mért.
Hű, MA korán kell kelnem, szóval joccakát.
(Jó éjszakát, méhikék. Jön az éjj, a sötét...holnap belinkelem (vagy nem))
És most már csomókban hullik a hajam.
Az a durva, hogy még mindig van hajam- mondjuk nem tudom meddig.
Viszont hiába minden, nem tudok leállni a fejem őrült intenzitású vakarásával. Nem megy és kész.
Itthon mindig kendőt kötök a fejemre, hogy legalább azon át piszkáljam, de most például azon kapom magam folyton, hogy a kendő alá is képes vagyok benyúlni, hogy méég piszkáljam a fejem.
No mindegy.
Egyébként azt akartam csak leírni, hogy milyen jó volt ma a színház.
Mert nekem végül is tetszett. Nem láttam nem olvastam az eredetit, de ez a kortárs feldolgozás tuti adott még hozzá. (Jó, nem az, hogy fél percenként bsztak a biliárdasztalon).
Na és akkor ma esti feladat:
9 fős színész társulatban hány féle variáció van a smároló párokra, ha 4 nő és 5 férfi szerepel?
(Petra nem mondhatja el a megoldást! Többieknek hajrá. Aki elsőnek megírja ahelyes választ, az kapHAT valami sütit. Menni fog- egyszerű kombinatorika)
Wáá: nagyon viszket a fejem :( de mért.
Hű, MA korán kell kelnem, szóval joccakát.
(Jó éjszakát, méhikék. Jön az éjj, a sötét...holnap belinkelem (vagy nem))
2010. november 13., szombat
:)
Ricsitől kaptam még múlt karácsonyra.És most annyira szép, hogy...hogy én még ilyen szép karácsonyi kaktuszt még sosenem láttam ^^
Ruha
Így mentem Virág szalagavatójára ^^
Annyira aranyos ez a ruha. Nem is értem, hogy mért nem hordtam egész eddig.
Egyedül az zavar, hogy nagyon meghíztam az elmúlt 1 hónapban. Ok, lényegében amióta a sportolás helyett is tanulok. És az a rossz, hogy pont a saját szalagavatómra szerettem volna lefogyni egy picikét. Csak egy ici-picit...a tudat kedvéért.
No mindegy.
Ez van.
Itthon mindig megkapom, hogy "Nem baj Judit, van aki a kövér lányokat szereti." vagy "A kövér is szép." stb.
2010. november 11., csütörtök
2010. november 9., kedd
Say cheese...!!!
Ma a "Say cheese...!!!"-es pólóm volt rajtam.
Igazából ritkán hordom, mert (a) Veszprémi Eszternek is van egy ilyen pólója, sőt Dórinak is van. Utálom, ha szembe jönnek a ruháim.
Ma azért felvettem.
Valahogy mindig mindenki fel szokta olvasni, hogy say cheese.
:)
Föci előtt kommunikációba (jajj, jajj: szociális interakcióba) keveredtem 2 osztálytársammal, nevezetesen Tomival és Gáborral.
Egyszer csak Tomi megszólal:
"Say cheese! Jé, ez király. Olyan, mintha csak felolvasnám a szöveget, és közben a melledet stírölhetem. Say cheese, say cheese, say cheese..."
"Hát Tomi ez nagyon vicces"
"Say cheese, say cheese..."
"Jó, akkor elfordulok. ... Jó, így meg a seggem nézitek. Pf."
"Gyere Gábor nézzük a Juditot!"
"Jó."
ömmm. Talán nem kell ragoznom, hogy nem sokáig bírtam. Leültem, és felvettem az Alpokban megszokott piciüzemmódot, de hosszútávon akkor is megállhatatlan, ha folyton bámulnak. Szóval enyhe röhögőgörccsel kiszaladtam a teremből.
Kint a folyosón Fruzsi:
"Mi a baj Judit?"
"Néznek."
"Hogy mi?"
Utána délután mentem kamarázni. Odamegyek a portára.
"Jónapot, hol van a fúvósoknak próbája? Nem tudom melyik együttesnek, de..."
"Say cheese. Dejó. Hát ez aranyos. ... Bocsánat mit is mondtál?"
Pff
XD
Say cheese
Vicces volt.
Holnap elvileg a macis pólómat kéne felvennem, mert Tominak az a kedvence, és megígértem.
Majd meglátom.
Most inkább a franciával kéne foglalkoznom (meg a matekkal, meg a fizikával), mint a holnapi ruhámmal.
Igazából ritkán hordom, mert (a) Veszprémi Eszternek is van egy ilyen pólója, sőt Dórinak is van. Utálom, ha szembe jönnek a ruháim.
Ma azért felvettem.
Valahogy mindig mindenki fel szokta olvasni, hogy say cheese.
:)
Föci előtt kommunikációba (jajj, jajj: szociális interakcióba) keveredtem 2 osztálytársammal, nevezetesen Tomival és Gáborral.
Egyszer csak Tomi megszólal:
"Say cheese! Jé, ez király. Olyan, mintha csak felolvasnám a szöveget, és közben a melledet stírölhetem. Say cheese, say cheese, say cheese..."
"Hát Tomi ez nagyon vicces"
"Say cheese, say cheese..."
"Jó, akkor elfordulok. ... Jó, így meg a seggem nézitek. Pf."
"Gyere Gábor nézzük a Juditot!"
"Jó."
ömmm. Talán nem kell ragoznom, hogy nem sokáig bírtam. Leültem, és felvettem az Alpokban megszokott piciüzemmódot, de hosszútávon akkor is megállhatatlan, ha folyton bámulnak. Szóval enyhe röhögőgörccsel kiszaladtam a teremből.
Kint a folyosón Fruzsi:
"Mi a baj Judit?"
"Néznek."
"Hogy mi?"
Utána délután mentem kamarázni. Odamegyek a portára.
"Jónapot, hol van a fúvósoknak próbája? Nem tudom melyik együttesnek, de..."
"Say cheese. Dejó. Hát ez aranyos. ... Bocsánat mit is mondtál?"
Pff
XD
Say cheese
Vicces volt.
Holnap elvileg a macis pólómat kéne felvennem, mert Tominak az a kedvence, és megígértem.
Majd meglátom.
Most inkább a franciával kéne foglalkoznom (meg a matekkal, meg a fizikával), mint a holnapi ruhámmal.
2010. november 8., hétfő
Vég
Valahogy közelegni látszik.
Ma egészen fel voltam dobódva. Ez a "jó" hangulat tegnap éjszaka kezdődött.
Két töritétel között.
Valójában csak átestem valami holtponton.
De mégse.
Bármelyik pillanatban kiakadok. És akkor kész.
Nincs mit tenni.
Ma elfelejtettem elmenni a pszichológushoz.
Annyira maxon járt az agyam, annyira ideges voltam, annyira pörögtem, és közben annyira kimerült vagyok már jóideje...hogy elfelejtettem a mai pszichológusos dolgot. Ami elvileg ezen lenne hivatott segíteni...
Lehet ennél lejjebb süllyedni?
Aligha.
Ma egészen fel voltam dobódva. Ez a "jó" hangulat tegnap éjszaka kezdődött.
Két töritétel között.
Valójában csak átestem valami holtponton.
De mégse.
Bármelyik pillanatban kiakadok. És akkor kész.
Nincs mit tenni.
Ma elfelejtettem elmenni a pszichológushoz.
Annyira maxon járt az agyam, annyira ideges voltam, annyira pörögtem, és közben annyira kimerült vagyok már jóideje...hogy elfelejtettem a mai pszichológusos dolgot. Ami elvileg ezen lenne hivatott segíteni...
Lehet ennél lejjebb süllyedni?
Aligha.
2010. november 7., vasárnap
2010. november 6., szombat
2010. november 4., csütörtök
It makes no differences what I do without you...
Kitörőltem az előző bejegyzést. Kár világgá kürtölni, ennek a hetemnek a részleteit.
Útálom magam azért amit teszek.
Sajnálom magam azért amit velem tesznek.
I'll crie. I'll even wanna die for the one I love is gone.
Fekszem. Katie Melua-t meg Keren Annt hallgatok. El nem engedem a macim (vagy macinkat?). Gondolkodom=bánkódom.
Pedig ma olyan szuper napom volt. Patrik aranyos. Meg a családja is. Tök jól elvoltunk.
De mit számít az, hogy kivel vagyok en el? Már semmi se számít.
Útálom magam azért amit teszek.
Sajnálom magam azért amit velem tesznek.
I'll crie. I'll even wanna die for the one I love is gone.
Fekszem. Katie Melua-t meg Keren Annt hallgatok. El nem engedem a macim (vagy macinkat?). Gondolkodom=bánkódom.
Pedig ma olyan szuper napom volt. Patrik aranyos. Meg a családja is. Tök jól elvoltunk.
De mit számít az, hogy kivel vagyok en el? Már semmi se számít.
2010. november 2., kedd
---
Ok, negyedik pánikroham egy órán belül.
Azt a jó Qrva életbe.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.
Kitépem a hajam.
ok, 5.
...
Már készítem a kis komlóteám.
Eddig levendula teát ittam nyugtatónak, de semmit nem ért. Most komló teát. A levendula se volt iható...na de ez. Pfujj.
Azt a jó Qrva életbe.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.
Kitépem a hajam.
ok, 5.
...
Már készítem a kis komlóteám.
Eddig levendula teát ittam nyugtatónak, de semmit nem ért. Most komló teát. A levendula se volt iható...na de ez. Pfujj.
-
Fura, de most már nekem is évekig tart egy bejegyzés. És múltok írtam rengeteg sokat, de nem fejeztem be, és azóta a fele nem aktuális, a másik fele meg nem kerek, mert hiányzik a sok-sok azóta történt esemény.
Most se tudom befejezni, helyette ide rakok 2 számot.
Az egyik megy a sok hülye osztálytársamnak (akinek nem inge ne vegye magára!!), amiért egy halom komplexusos lányt termelnek ki, undok, gonosz egyben szemétláda viselkedésükkel. Köszi. :-* Imádunk titeket.
"I'm all out of love, all out of faith
I would give everything just for a taste"
Ez meg szerintem igaz Esztire is Ricsire is rám is. Legalábbis a vasárnap éjszakai lelkizésen erre jutottunk.
Eme másik szám meg azért kerül ide, mert
1. Lehet, hogy belerakom az osztályvideóba (ha egyáltalán megcsinálom)
2. Most beszéltem kicsit Ricsivel, amíg küzdöttem a filmek oda-vissza konvertálgatásával, és nagy hirtelen ez illett az aktuális hangulatomhoz.
Azért nem a normális klippek kerültek ide, mert azoknak a beágyazását letiltották.
Még egyszer szeretném elküldeni kedves fiú osztálytársaimat melegebb éghajlatra, és még néhány embert, aki szarik az én fejemre, meg a videóra is (szám szerint 17).
Köszönöm.
Jó éjszakát.
Most se tudom befejezni, helyette ide rakok 2 számot.
Az egyik megy a sok hülye osztálytársamnak (akinek nem inge ne vegye magára!!), amiért egy halom komplexusos lányt termelnek ki, undok, gonosz egyben szemétláda viselkedésükkel. Köszi. :-* Imádunk titeket.
"I'm all out of love, all out of faith
I would give everything just for a taste"
Ez meg szerintem igaz Esztire is Ricsire is rám is. Legalábbis a vasárnap éjszakai lelkizésen erre jutottunk.
Eme másik szám meg azért kerül ide, mert
1. Lehet, hogy belerakom az osztályvideóba (ha egyáltalán megcsinálom)
2. Most beszéltem kicsit Ricsivel, amíg küzdöttem a filmek oda-vissza konvertálgatásával, és nagy hirtelen ez illett az aktuális hangulatomhoz.
Azért nem a normális klippek kerültek ide, mert azoknak a beágyazását letiltották.
Még egyszer szeretném elküldeni kedves fiú osztálytársaimat melegebb éghajlatra, és még néhány embert, aki szarik az én fejemre, meg a videóra is (szám szerint 17).
Köszönöm.
Jó éjszakát.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)