2012. április 30., hétfő
2012. április 28., szombat
biohajvágószalon
Annyira rég óta szerettem volna már levágatni a hajam.
Tegnap aztán majdnem be is mentem a fodrászhoz. Vagyis én bementem volna, HA nincs zárva. De zárva volt.
Ez van, ha az ember lánya mindig későn jár haza.
De ma!
Rég izgatott már, hogy mitől bio ez a biohajvágószalon, meg elv. elég occsó.
No eljöttem és kipróbáltam.
Nem mondom, szép lett a hajam, meg pihepuha (XD na tessék, nem 5 kiskölök csorgatja a nyálát utánam...XD a buszsofőr is rámmosolygott).
Most kéne találkozni 27-tel, nem pedig 3 napja. Akkor nem sok értelme volt fogdosni a hajam, bezzeg most: uhh.
Szóval elégedettnek elégedett vagyok.
De nem olyan volt, mint a fodrász-fodrász. Ezt most nemtom ki érti...
________________________________________________________________________
Ha egy szóval akarnám jellemezni, azt mondanám üzemifodrászat. Már ha ez egy szó, de attól tartok kettő, csak én most egybe írtam.
Azóta voltam mondjuk úszni, és a hajam máris nem olyan jó. Remek. Sikerült olyan frizurát csinálni, ami csak beszárítva működik. No de mindegy, úgyis megnő nemsokára.
Lényeg, hogy ez a szalon lényegében franchise-ként mükszik. Mindenfelé van már a városban, és az a titka, hogy olcsó, és mivel olcsó(bb a többinél), nagyon sokan járnak ide, és így megengedhetik hogy olcsó legyen. Amíg bent voltam kb. 5 percenként jöttek a vendégek, volt 6 fodrász, sitty-sutty: mosás-vágás-szárítás, és már ülhetett is be a következő. Az én hajammal tököltek a legtöbbet. Mondjuk azért mert a felét eltüntették(!!!).
-Mennyit vágjak?
-Ne sokat.
-Így jó?
-Na jó, talán annál picit többet...
-Így?
-Ok.
.....
-Kiritkíthatom egy picit, hogy olyan könnyed legyen?
-Rendben, egy picit.
... Na igen, a hossza az rövid, az egy dolog... de a hajamat egész hosszában ritkította ki, szóval ha azt vesszük most kevesebb mint a fele maradt meg. Ugye levágták mondjuk az 1/3-át, vagy többet, és a maradéknak kiszedték a felét... az most mennyi? ÁÁÁÁÁÁ 2/3-nak a fele, az nálam 1/3.. ÁÁÁ. Szóval most kevés hajam maradt, ez a lényeg.
Visszanő, visszanő.
Tegnap aztán majdnem be is mentem a fodrászhoz. Vagyis én bementem volna, HA nincs zárva. De zárva volt.
Ez van, ha az ember lánya mindig későn jár haza.
De ma!
Rég izgatott már, hogy mitől bio ez a biohajvágószalon, meg elv. elég occsó.
No eljöttem és kipróbáltam.
Nem mondom, szép lett a hajam, meg pihepuha (XD na tessék, nem 5 kiskölök csorgatja a nyálát utánam...XD a buszsofőr is rámmosolygott).
Most kéne találkozni 27-tel, nem pedig 3 napja. Akkor nem sok értelme volt fogdosni a hajam, bezzeg most: uhh.
Szóval elégedettnek elégedett vagyok.
De nem olyan volt, mint a fodrász-fodrász. Ezt most nemtom ki érti...
________________________________________________________________________
Ha egy szóval akarnám jellemezni, azt mondanám üzemifodrászat. Már ha ez egy szó, de attól tartok kettő, csak én most egybe írtam.
Azóta voltam mondjuk úszni, és a hajam máris nem olyan jó. Remek. Sikerült olyan frizurát csinálni, ami csak beszárítva működik. No de mindegy, úgyis megnő nemsokára.
Lényeg, hogy ez a szalon lényegében franchise-ként mükszik. Mindenfelé van már a városban, és az a titka, hogy olcsó, és mivel olcsó(bb a többinél), nagyon sokan járnak ide, és így megengedhetik hogy olcsó legyen. Amíg bent voltam kb. 5 percenként jöttek a vendégek, volt 6 fodrász, sitty-sutty: mosás-vágás-szárítás, és már ülhetett is be a következő. Az én hajammal tököltek a legtöbbet. Mondjuk azért mert a felét eltüntették(!!!).
-Mennyit vágjak?
-Ne sokat.
-Így jó?
-Na jó, talán annál picit többet...
-Így?
-Ok.
.....
-Kiritkíthatom egy picit, hogy olyan könnyed legyen?
-Rendben, egy picit.
... Na igen, a hossza az rövid, az egy dolog... de a hajamat egész hosszában ritkította ki, szóval ha azt vesszük most kevesebb mint a fele maradt meg. Ugye levágták mondjuk az 1/3-át, vagy többet, és a maradéknak kiszedték a felét... az most mennyi? ÁÁÁÁÁÁ 2/3-nak a fele, az nálam 1/3.. ÁÁÁ. Szóval most kevés hajam maradt, ez a lényeg.
Visszanő, visszanő.
2012. április 27., péntek
2012. április 23., hétfő
X1,2
Hű, a tegnapi nap... Mesés volt!
Rajzon 2 sráccal vagyok együtt: az egyik hiperaktív, a másik meg kicsit az életből (de leginkább az alkotóhétből) kiábrándult, én meg vagyok, amilyen vagyok. Na és így kell nekünk egy hatalmas lapra valami "o" betűt kreálnunk. Elég mókás.
-Megszakítva: most minden olyan meseszép. Az emberek fagyit esznek az utcán, jó kis zene szól a fülemben, kifejezetten jó illatom van (:p szeretek átalvatlan éjszakák után jó illatú lenni)...
-Ismét megszakítva: találkoztan Flórával. Annnnyira jó. Múltkor már majdnem találkoztunk, aztán mégis ott volt az a fránya majdnem. Most viszont jót dumáltunk :)
Szóval a tegnap:
"Alkotás" után elindultan a lakásba. De aztán a Blahán mégis leszálltam, hogy vegyek valami fölsőt. Csomó mindent felpróbáltam, de valahogy az összes ruhát túlságosan kivágottnak éreztem, vagy hivalkodónak, vagy ilyesmi. Végül megleltem a tökéletes darabot... Fizetés közben belegondoltam, hogy ha Aranyos itt lenne, nyilván mást vettem volna. Szóval a választásom egy egyszínű, szürke hosszúujjúra esett, ami természetesen elég hosszú is :)
Ezen este a lányok fél órát röhögtek.
Vásárlás után felmentem a lakásba, aztán haza. Otthon összeraktam 2 napi ruhát, a "partyfelsővel", majd elindultam a MU-ba.
Petra meghúzta a fülem ^^ Csinált egy nagyon cuki dobozt, ami egy bögrét, és rengeteg rumos-meggyes szamosmarcipánt rejtett- ezúton is millió puszi neked.
Az utolsó Kockavetőt néztük meg. Sok minden érthetőbbé vált, de több részlet is hibájára változott. Persze azért jó volt, hiszen ez a Kockavető!
Utána jött a gyros a Blahán, de a Shrek már elmaradt, mert Kristófot nem engedték be az Akácba, helyette felmentünk a lakásukra egy vbk-ra. Ezer éve nem ittam vbk-t...
Onnan kocsival elvittek a szülrik az Örsre, ahonnan trovila isméta lakásban termettem ;)
Pici smink, kigomboltam a szürke felsőm felső 2 gombját (!!)- Agresszív később azt mondta legalább még 2-t illett volna legalább XD -és készen is álltam a bulira.
Most már tényleg beültünk az Akácba, ahol szerintem baromi jól elvoltunk Agresszív, Aranyos, Erős, meg én. Sajnáltam, hogy Ijedt nincs velünk, de ő szervező volt az építésznapokon.
Itt aztán kaptam a felsőmért rendesen- szakadtunk a röhögéstől. Aranyos azt mondta, ha felmegyünk a Corvintetőre rögtön elmegyünk mosdóba, és ruhát cserélünk.
________________________
Jájj, nagyon szupi volt ott az Akácban!
Maga a buli nem volt egy nagy szám. Tömegnyomor volt, ragadt a padló, a sok részeg emberke folyton elesett. De Agresszív azt mondta, hogy a sítáboris se volt jobb: igazat adtam neki, és inkább élveztem. Amúgy is a társaság (már a szűkebb) nagyon jó volt, és csak ez számít. Addig amíg a barátaimmal vagyok kevéssé izgat milyen egy buli.
Aztán megláttam valakit... Ő is észrevett... Felismert!!! Intettünk egymásnak mosolyogva...aztán mindkettőnk gyorsan elmondta a megfelelő cimborájának, hogy úristenúristen itt van a srác/lány a koncertről!-milyen koncert?-hát még szeptember elejéről, az ITI.-hol?-ott. Itt van a haverja/barátnője is-hát jó, engem annyira nem izgat.
Ez jó, hogy a szeptember így felidéződött. Nem mintha most felnőttek módjára viselkedtünk volna, de én akkor is örültem már annak is, hogy látom- amit 4en mi ott műveltünk anno ;)
Szerettem volna kommunikálni vele. De ő nem akaródzott odajönni, én meg hiába voltam vele úgy, hogy nincs mit vesztenem, a lányok visszatartottak, mondván, hogy mindig én figyelmeztetek mindenkit hogyan is kell viselkednie egy úrihölgynek. Najó, de ez az úrihölgy szeptemberben túl korán lelépett, nem adta meg a számát, mikor kérték, és nem mosolygott kellően, mikor visszanézett (fáradt voltam, na)...azt hiszem ez a kelleténél jobban megviselte az illetékest.
Mindegy- vissza a bulihoz: jóó volt :)
Kb. 2-től/fél3-tól 3-ig jött egy eszméletlen jó zeneblokk. Úúúgy őrjöngtünk. Huh.
Aztán.
And then-nothing.
3:50-kor szálltam fel a buszra, ami HAZAvitt. Erős megvárta velem, aztán ő is ment.
Negyed5-kor feküdtek le, még írtam anyunak, meg 27-nek (ez lett a neve tegnap óta annak, akinek feljebb még nem volt). Beállítottam az órát negyed12-re...
9:18-kor ébresztett Ijedt.
Valahogy visszaaludtam. Fél 11-kor apa ébresztett... Megint próbáltam visszaaludni, de a 11:15-öt már nem vártam meg.
Utána meglátogattam a nagyszüleimet, ahol megebédeltettek :)
Itt jön az a rész, ami feljebb is szerepel, hogy találkoztam Flórával :)
Az egyetemen keserves "O" betűkkel szenvedtünk. Negyed8-ig szenvedtünk azokkal a keserves "O" betűkkel. Végül már mindenki elment, csak 3-man maradtunk a csoportból: Gergő, a tanár, meg én.
Este leesett, hogy Gergőnek aznap volt a szülinapja! Velem, és borzalmas betűkkel töltötte a szülinapjának estéjét. Ezt még mindig nem tudtam felfogni.
__________________________
Végül is az ő dolga.
Másnap reggel kellett bemennünk.
Azt hittem sose fogunk végezni, de délre elkészült a nagy mű, igen!
Egy ideig még tébláboltam, aztán rájöttem, hogy meg tudom én csinálni a másnap délelőttre hagyott munkánkat egyedül is.
Mire igazán nekifogtam Dávid előkerült, és megcsináltuk ketten.
Később megérkezett Pali, hogy segítsen programozni. Persze előbb elmentünk ebédelni :) Agresszívvel és Ijedttel.
8-kor indultunk el haza...
Huh, majdnem utolértem magam :)
Tegnap full fölösleges volt bemenni.
_____________________________
Mégsem értem utol magam, de már mindegy is.
Most jön a nagyhalál.
A következő napok/hetek a túlélésről fognak szólni :(
Rajzon 2 sráccal vagyok együtt: az egyik hiperaktív, a másik meg kicsit az életből (de leginkább az alkotóhétből) kiábrándult, én meg vagyok, amilyen vagyok. Na és így kell nekünk egy hatalmas lapra valami "o" betűt kreálnunk. Elég mókás.
-Megszakítva: most minden olyan meseszép. Az emberek fagyit esznek az utcán, jó kis zene szól a fülemben, kifejezetten jó illatom van (:p szeretek átalvatlan éjszakák után jó illatú lenni)...
-Ismét megszakítva: találkoztan Flórával. Annnnyira jó. Múltkor már majdnem találkoztunk, aztán mégis ott volt az a fránya majdnem. Most viszont jót dumáltunk :)
Szóval a tegnap:
"Alkotás" után elindultan a lakásba. De aztán a Blahán mégis leszálltam, hogy vegyek valami fölsőt. Csomó mindent felpróbáltam, de valahogy az összes ruhát túlságosan kivágottnak éreztem, vagy hivalkodónak, vagy ilyesmi. Végül megleltem a tökéletes darabot... Fizetés közben belegondoltam, hogy ha Aranyos itt lenne, nyilván mást vettem volna. Szóval a választásom egy egyszínű, szürke hosszúujjúra esett, ami természetesen elég hosszú is :)
Ezen este a lányok fél órát röhögtek.
Vásárlás után felmentem a lakásba, aztán haza. Otthon összeraktam 2 napi ruhát, a "partyfelsővel", majd elindultam a MU-ba.
Petra meghúzta a fülem ^^ Csinált egy nagyon cuki dobozt, ami egy bögrét, és rengeteg rumos-meggyes szamosmarcipánt rejtett- ezúton is millió puszi neked.
Az utolsó Kockavetőt néztük meg. Sok minden érthetőbbé vált, de több részlet is hibájára változott. Persze azért jó volt, hiszen ez a Kockavető!
Utána jött a gyros a Blahán, de a Shrek már elmaradt, mert Kristófot nem engedték be az Akácba, helyette felmentünk a lakásukra egy vbk-ra. Ezer éve nem ittam vbk-t...
Onnan kocsival elvittek a szülrik az Örsre, ahonnan trovila isméta lakásban termettem ;)
Pici smink, kigomboltam a szürke felsőm felső 2 gombját (!!)- Agresszív később azt mondta legalább még 2-t illett volna legalább XD -és készen is álltam a bulira.
Most már tényleg beültünk az Akácba, ahol szerintem baromi jól elvoltunk Agresszív, Aranyos, Erős, meg én. Sajnáltam, hogy Ijedt nincs velünk, de ő szervező volt az építésznapokon.
Itt aztán kaptam a felsőmért rendesen- szakadtunk a röhögéstől. Aranyos azt mondta, ha felmegyünk a Corvintetőre rögtön elmegyünk mosdóba, és ruhát cserélünk.
________________________
Jájj, nagyon szupi volt ott az Akácban!
Maga a buli nem volt egy nagy szám. Tömegnyomor volt, ragadt a padló, a sok részeg emberke folyton elesett. De Agresszív azt mondta, hogy a sítáboris se volt jobb: igazat adtam neki, és inkább élveztem. Amúgy is a társaság (már a szűkebb) nagyon jó volt, és csak ez számít. Addig amíg a barátaimmal vagyok kevéssé izgat milyen egy buli.
Aztán megláttam valakit... Ő is észrevett... Felismert!!! Intettünk egymásnak mosolyogva...aztán mindkettőnk gyorsan elmondta a megfelelő cimborájának, hogy úristenúristen itt van a srác/lány a koncertről!-milyen koncert?-hát még szeptember elejéről, az ITI.-hol?-ott. Itt van a haverja/barátnője is-hát jó, engem annyira nem izgat.
Ez jó, hogy a szeptember így felidéződött. Nem mintha most felnőttek módjára viselkedtünk volna, de én akkor is örültem már annak is, hogy látom- amit 4en mi ott műveltünk anno ;)
Szerettem volna kommunikálni vele. De ő nem akaródzott odajönni, én meg hiába voltam vele úgy, hogy nincs mit vesztenem, a lányok visszatartottak, mondván, hogy mindig én figyelmeztetek mindenkit hogyan is kell viselkednie egy úrihölgynek. Najó, de ez az úrihölgy szeptemberben túl korán lelépett, nem adta meg a számát, mikor kérték, és nem mosolygott kellően, mikor visszanézett (fáradt voltam, na)...azt hiszem ez a kelleténél jobban megviselte az illetékest.
Mindegy- vissza a bulihoz: jóó volt :)
Kb. 2-től/fél3-tól 3-ig jött egy eszméletlen jó zeneblokk. Úúúgy őrjöngtünk. Huh.
Aztán.
And then-nothing.
3:50-kor szálltam fel a buszra, ami HAZAvitt. Erős megvárta velem, aztán ő is ment.
Negyed5-kor feküdtek le, még írtam anyunak, meg 27-nek (ez lett a neve tegnap óta annak, akinek feljebb még nem volt). Beállítottam az órát negyed12-re...
9:18-kor ébresztett Ijedt.
Valahogy visszaaludtam. Fél 11-kor apa ébresztett... Megint próbáltam visszaaludni, de a 11:15-öt már nem vártam meg.
Utána meglátogattam a nagyszüleimet, ahol megebédeltettek :)
Itt jön az a rész, ami feljebb is szerepel, hogy találkoztam Flórával :)
Az egyetemen keserves "O" betűkkel szenvedtünk. Negyed8-ig szenvedtünk azokkal a keserves "O" betűkkel. Végül már mindenki elment, csak 3-man maradtunk a csoportból: Gergő, a tanár, meg én.
Este leesett, hogy Gergőnek aznap volt a szülinapja! Velem, és borzalmas betűkkel töltötte a szülinapjának estéjét. Ezt még mindig nem tudtam felfogni.
__________________________
Végül is az ő dolga.
Másnap reggel kellett bemennünk.
Azt hittem sose fogunk végezni, de délre elkészült a nagy mű, igen!
Egy ideig még tébláboltam, aztán rájöttem, hogy meg tudom én csinálni a másnap délelőttre hagyott munkánkat egyedül is.
Mire igazán nekifogtam Dávid előkerült, és megcsináltuk ketten.
Később megérkezett Pali, hogy segítsen programozni. Persze előbb elmentünk ebédelni :) Agresszívvel és Ijedttel.
8-kor indultunk el haza...
Huh, majdnem utolértem magam :)
Tegnap full fölösleges volt bemenni.
_____________________________
Mégsem értem utol magam, de már mindegy is.
Most jön a nagyhalál.
A következő napok/hetek a túlélésről fognak szólni :(
2012. április 17., kedd
Hogy is hívják
Nem tudok róla semmit.
Betegesen megkedveltem, pedig semmit-semmit nem tudok róla.
Alig mesélt valamit. Soha semmit nem mondott. Mindig csak ippeg hogy részleteket.
Az életének egyetlen egy hónapjába avatott be, aminek én is úgymond része voltam.
És most így hosszú idő után az az egyetlen kérdésem maradt felé:
"Who the fuck are you?"
Eddig 2 néven találtam rá. De simán lehet, hogy van több is.
És olyan röhelyes, mert még gyerek. Egy nagy gyerek. Egy helyes nagy gyerek.
Már egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy van kedvem viszontlátni.
Na tessék, vége is. Letörölt- vagy én őt, de nem, ő engem. Mielőtt bármit kérdeztem volna.
Lehet sose létezett. Nem is valóságos...
Betegesen megkedveltem, pedig semmit-semmit nem tudok róla.
Alig mesélt valamit. Soha semmit nem mondott. Mindig csak ippeg hogy részleteket.
Az életének egyetlen egy hónapjába avatott be, aminek én is úgymond része voltam.
És most így hosszú idő után az az egyetlen kérdésem maradt felé:
"Who the fuck are you?"
Eddig 2 néven találtam rá. De simán lehet, hogy van több is.
És olyan röhelyes, mert még gyerek. Egy nagy gyerek. Egy helyes nagy gyerek.
Már egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy van kedvem viszontlátni.
Na tessék, vége is. Letörölt- vagy én őt, de nem, ő engem. Mielőtt bármit kérdeztem volna.
Lehet sose létezett. Nem is valóságos...
Táska
Mi rejlik egy építésztanonc kistáskájában ilyenkor?
Iratok
Pénz
Kulcs
Telefon
Ipod
Pár papírzsebkendő
Szemöldökcsipesz
Hegyes Kohinor ceruza
Sniccer
Iratok
Pénz
Kulcs
Telefon
Ipod
Pár papírzsebkendő
Szemöldökcsipesz
Hegyes Kohinor ceruza
Sniccer
Ruha
Pénteken le kellett fújnom 2 hegedű órát, a zenekart és a kamarát is, hogy aludhassak picit Burkusország nagy kalandjai előtt.
De aztán épalap után Aranyos megkérdezte:
-Judit, te mit csinálsz most?
-Megyek haza aludni!
-Nem jössz el vásárolni?
-Muszáj aludnom.
-Nem tart sokáig...-na persze. Itt romlott el minden.
Arayos ment vacsorázni, ahhoz kellett neki új ruha.
Mostanában szinte lehetetlen, hogy eljussak vásárolni, és ha véletlenül betévednék valakivel, már nincs is kedvem hozzá, mert minek... (Igen, ez borzalmas érzés.)
Mondtam hát Aranyosnak, hogy mennyire jó lenne, ha nekem is lenne valami ok, hogy ruhát vegyek. Találtunk is hamar: kedden lesz az X1,2, ahol ha minden igaz összefutunk ..hm, valakivel, akinek még nem adtunk nevet, és vészesen hasonlít valaki másra, minden tulajdonságában, kinézetében, nevében, úgyhogy nehéz.. szóval mért ne vegyek valami jó fölsőt?
Persze aztán nem vettem semmit.
Aranyos nemtom végül melyik ruhát vette meg, mert otthagytam a próbafülkében, és eljöttem, mikor már az ájulás kerülgetett a fáradtságtól.
A metrón aztán ahogy ültem bambán, és néztem ki a fejemen, a rajztáblával a lábaimnál, feltűnt átellenben egy hasonló helyzetben és állapotban ülő lány: Agresszív volt az. Mondanom sem kell, nagyon megörültem neki :)
Ruhám nem lett, de gondolat épp elég összegyűlt a fejemben.
Hogy pont ő neki akarnék tetszeni? Meg már ezer éve nem találkoztunk, akkor mit is akarunk egymástól? Vagyis ő tőlem... Vagy nemtom.
-Tudod mit kéne még venni? Egy szép melltartót.- Na lehet, hogy e miatt a mondat miatt nem vettem végül inkább semmitsenem.
De aztán épalap után Aranyos megkérdezte:
-Judit, te mit csinálsz most?
-Megyek haza aludni!
-Nem jössz el vásárolni?
-Muszáj aludnom.
-Nem tart sokáig...-na persze. Itt romlott el minden.
Arayos ment vacsorázni, ahhoz kellett neki új ruha.
Mostanában szinte lehetetlen, hogy eljussak vásárolni, és ha véletlenül betévednék valakivel, már nincs is kedvem hozzá, mert minek... (Igen, ez borzalmas érzés.)
Mondtam hát Aranyosnak, hogy mennyire jó lenne, ha nekem is lenne valami ok, hogy ruhát vegyek. Találtunk is hamar: kedden lesz az X1,2, ahol ha minden igaz összefutunk ..hm, valakivel, akinek még nem adtunk nevet, és vészesen hasonlít valaki másra, minden tulajdonságában, kinézetében, nevében, úgyhogy nehéz.. szóval mért ne vegyek valami jó fölsőt?
Persze aztán nem vettem semmit.
Aranyos nemtom végül melyik ruhát vette meg, mert otthagytam a próbafülkében, és eljöttem, mikor már az ájulás kerülgetett a fáradtságtól.
A metrón aztán ahogy ültem bambán, és néztem ki a fejemen, a rajztáblával a lábaimnál, feltűnt átellenben egy hasonló helyzetben és állapotban ülő lány: Agresszív volt az. Mondanom sem kell, nagyon megörültem neki :)
Ruhám nem lett, de gondolat épp elég összegyűlt a fejemben.
Hogy pont ő neki akarnék tetszeni? Meg már ezer éve nem találkoztunk, akkor mit is akarunk egymástól? Vagyis ő tőlem... Vagy nemtom.
-Tudod mit kéne még venni? Egy szép melltartót.- Na lehet, hogy e miatt a mondat miatt nem vettem végül inkább semmitsenem.
2012. április 16., hétfő
2012. április 12., csütörtök
2012. április 10., kedd
Piros napernyő
A K-ból kifelé jövet felnéztem a szemközti épületre.
A nap már csak finoman súrolta a homlokzatát, és ebben az óvatos (nincs rá jobb szó) napsütésben ott állt egy piros napernyő.
Az egész annyira idilli volt.
Azóra minden szép, minden kedves.
Pedig csak egy napernyőt láttam. Egy piros napernyőt.
(Ez egy nagyon régi post, csak most sikerült közzétenni.)
A nap már csak finoman súrolta a homlokzatát, és ebben az óvatos (nincs rá jobb szó) napsütésben ott állt egy piros napernyő.
Az egész annyira idilli volt.
Azóra minden szép, minden kedves.
Pedig csak egy napernyőt láttam. Egy piros napernyőt.
(Ez egy nagyon régi post, csak most sikerült közzétenni.)
Narancs
Múlt csütörtökön 8-ig volt statika előkészítő.
Persze előtte ábris leadás, épszerk zh, rajz zh beadás. Ilyen sorrendben. Meg persze reggel hegedű óra.
Mondanom sem kell, hogy a toppon voltam.
Ijedttel megbeszéltük, hogy akkor most csinálunk valamit picit. (Ezt a megbeszélést is megnehezítettem persze...)
Ez a csináljunk valamit pedig nem lett más, mint narancsevés a kopaszi gáton. Este.
Vibarban.
Aztán persze elindultunk vissza, még a narancsok előtt, mert megijedtünk...
És akkor volt egy pillanat:
A nadrágom tiszta vizes volt az esőtől, sötét volt, hideg volt, szél volt, megviseltek voltunk (eddig imparfait), bandukoltunk, pucoltuk a narancsot... (passé composé) Na és akkor már csak nevetni tudtam. Csak nevetni. Még nevetni.
________________________________________________________
Amikor ott legbelül elpattan valami, és nem sírsz, mert valaki olyannal vagy (Ijedt <3), akivel mindig jó nevetni ("Minek veszekedni, amikor verekedni is lehet" analógia alapján, minek sírni, ha nevetni is tudunk), meg a sírás különben is a csúnya nők menedéke.
Szóval nevettem. Az esőben, szélben, sötétben, naranccsal és Ijedttel.
Itthon persze senki sem akarta elhinni, hogy narancsot enni indultunk a kopaszi gátra. Mára már kevéssé izgat. Aki nem hisz a szavamnak, az nemtom miben hisz.
Pénteken aztán bepótoltuk a hangulatos, meghitt narancsevést az egyetem kertjében, és oda már Agresszív is csatlakozott. Kár, hogy el kellett futnom hegedűre, de addig remek volt a többiekkel. A péntek délutánok többnyire jók, ha sikerül összefutnunk, mielőtt szétszélednénk.
Aztán jött a hétfő, és vele együtt az éptöri zh... nem részletezném, mert úgyis megbuktam. De utána megint tartottunk narancsevészetet. Ez mostanra szertartássá vált.
A narancs jó. Mire megpucolod lehiggadsz. Ahogy a szádba veszed, érzed, hogy keserű, de mégse száraz, és sok gerezdből áll, hogy könnyen megosszuk egymással.
Utána kiültünk a Szabadsághídra, és ott ültünk :) Akkor már négyen. Krisztián is velünk tartott -a Hóhér nem.
Ma Vidékivel osztoztam a narancsomon, miközben ő egy furcsa ábrán szemléltette, miként bukott el sorra az elmúlt hetek feladatain, én meg néztem ki a fejemen, és erősen sajnáltam magam az épalap munkám miatt.
Aztán hazavonatoztunk.
Csöndben ültünk, lehunyt szemmel, és a túlélésre koncentráltunk.
Az ablakon besütött a nap.
Mennünk kell mászni! Mielőbb!!!
Opciók:
De kell!
Aki érez magában erőt, meg kedvet, az hívjon fel, vagy írjon, és menjünkmenjünkmenjünk. Ha holnap lenne jó, akkor még ma írjon, hogy biciklivel menjek, meg legyen nálam valami megfelelő öltözék. Kérlek titekeeet.
Opciók:
- szerda délután (az holnap van)
- csütörtök reggel (1-ig érek rá)
- csütörtök este (de az már picit para)
De kell!
Aki érez magában erőt, meg kedvet, az hívjon fel, vagy írjon, és menjünkmenjünkmenjünk. Ha holnap lenne jó, akkor még ma írjon, hogy biciklivel menjek, meg legyen nálam valami megfelelő öltözék. Kérlek titekeeet.
4 lovas
-Megy a négy lovas, és meghódítja a várost! Hoztátok a stukkereket?
A puszta üres volt, és sík. Általában mint a puszták.
Életnek vagy civilizációnak semmi nyoma, amerre a szem ellát. Néhol facsoportok törték meg a horizont egyenes vonalát.
Csönd volt. Vihar előtti csönd.
Négy lovas közeledet- azaz távolodott- szóval haladt előre- vagy hátra. Ügettek a dimenziótlan semmiben. Itt se a tér, se az idő nem létezett.
-Akkor vágtázhatunk?
-Várjatok, még összeszedem magam- mondta a Jámbor, de természetesen nem szó szerint magára, hanem a szárra gondolt... bár ki tudja. Szeles időben a lovakkal jobban kell vigyázni. Fontos a lélekjelenlét.
És vágtáztak.
A szélben lobogott a hajuk, meg a lovak sörénye.
Nem léteztek korlátok, nem voltak emlékek, nem fájtak sebek.
Csak a Puszta, és ők négyen.
Mi négyen.
A puszta üres volt, és sík. Általában mint a puszták.
Életnek vagy civilizációnak semmi nyoma, amerre a szem ellát. Néhol facsoportok törték meg a horizont egyenes vonalát.
Csönd volt. Vihar előtti csönd.
Négy lovas közeledet- azaz távolodott- szóval haladt előre- vagy hátra. Ügettek a dimenziótlan semmiben. Itt se a tér, se az idő nem létezett.
-Akkor vágtázhatunk?
-Várjatok, még összeszedem magam- mondta a Jámbor, de természetesen nem szó szerint magára, hanem a szárra gondolt... bár ki tudja. Szeles időben a lovakkal jobban kell vigyázni. Fontos a lélekjelenlét.
És vágtáztak.
A szélben lobogott a hajuk, meg a lovak sörénye.
Nem léteztek korlátok, nem voltak emlékek, nem fájtak sebek.
Csak a Puszta, és ők négyen.
Mi négyen.
Fal meg a mászás
Falmászótermet tervezek épalapra, most már lassan egy hónapja, úgyhogy nagyon el kellett már menni mászni egyet.
Korábban voltam már. Többször is. Na de tegnap...
Szóval az úgy volt, hogy:
"Tíz kicsi fasírozott hazafelé masírozott- megevett belőlük egyet a róka."
Már az indulás is nehézkesen ment. Egyfelől nem akartam elindulni, amíg nincs kész a makettem. Másfelől szerettem volna, hogy Erős is velünk jöjjön. Na ebből a kettőből egy se valósult meg :(
Aztán mire összeszedtem magam már az élettől is elment a kedvem, a falmászásról nem is szólva.
Vicces volt ilyen hangulatban találkozni Artúrral, aki meg -úgy tűnt- pörgött.
ELVIlEG csak könnyű pályán másztunk. Na én azokkal is megszenvedtem. Nem kicsit.
Általában ahol Artúr felért egy perc alatt (esetleg 2), nekem az jó (jobb) esetben negyed óra volt. Minimum negyed óra.
Kész szerencse, hogy ilyen türelmes emberrel mentem.
A legutolsó falon már elbuktam. Semmi erő nem volt bennem, és már elindulnom se sikerült. Sebaj, megesik.
6-tól 8-ig ott voltunk, ami azért nekem kemény volt. De jó. Nagyon jó :)
Azóta kevéssé tudok mozogni.
És ma egy 2-3 kilós makettet cipelgetek egy hatalmas dobozban, amin nincs fogás.
Hiába:
"Man, things are good"
Most valahogy minden olyan... nem is tudom. Nyugodt.
Korábban voltam már. Többször is. Na de tegnap...
Szóval az úgy volt, hogy:
"Tíz kicsi fasírozott hazafelé masírozott- megevett belőlük egyet a róka."
Már az indulás is nehézkesen ment. Egyfelől nem akartam elindulni, amíg nincs kész a makettem. Másfelől szerettem volna, hogy Erős is velünk jöjjön. Na ebből a kettőből egy se valósult meg :(
Aztán mire összeszedtem magam már az élettől is elment a kedvem, a falmászásról nem is szólva.
Vicces volt ilyen hangulatban találkozni Artúrral, aki meg -úgy tűnt- pörgött.
ELVIlEG csak könnyű pályán másztunk. Na én azokkal is megszenvedtem. Nem kicsit.
Általában ahol Artúr felért egy perc alatt (esetleg 2), nekem az jó (jobb) esetben negyed óra volt. Minimum negyed óra.
Kész szerencse, hogy ilyen türelmes emberrel mentem.
A legutolsó falon már elbuktam. Semmi erő nem volt bennem, és már elindulnom se sikerült. Sebaj, megesik.
6-tól 8-ig ott voltunk, ami azért nekem kemény volt. De jó. Nagyon jó :)
Azóta kevéssé tudok mozogni.
És ma egy 2-3 kilós makettet cipelgetek egy hatalmas dobozban, amin nincs fogás.
Hiába:
"Man, things are good"
Most valahogy minden olyan... nem is tudom. Nyugodt.
2012. április 6., péntek
Hazafutás
Elmentünk bulizni at last.
Kellett már.
De nem így kellett volna elsülnie. Hiába, nem rohangálhat minden felé egy Lucien. De mégis. Most untam meg. Magányos dolog az egyedüllét.
A vonathoz mindig futni kell. Még nem volt olyan, hogy ne kellett volna morisonsból haza futni.
Most is futottam, miután Erőstől elválltam.
Felrémlett, amikor Vidékivel együtt futottunk a vonathoz. Na AZ vicces volt :)
Egyébként csak ő hiányzott a kis triónkból, lévén, hogy Aranyos is itt volt. Kérdeztem tőle, hogy minden pénteken itt van-e, mondta, hogy nem. Pedig de.
No mindegy, szép este volt, máskor szebb lesz.
Erős, szeretem, hogy ennyire ismersz :p
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)