Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány

Holdvilágos éjszakán
döglött macska lóg a fán,
arra megy egy boszorkány
seprűnyél-paripán.

A boszorka bősz dühös,
mert a macska rém büdös...
...A királyfi oly kevés,
és hogy jön tévedés --

Nem akartam én (meg)bántani senkit.

Ki csípi a bolhát?

EGY BOLHA VALLOMÁSA
Egy bolha, ki csípem a Teremtményt,
most vallok:
vagyok szerény
- nem nagy erény -
kis bolha.
Mindenem volna
időbe-térbe,
s van mit aprítanom a vérbe.
Ha nem csípek - csipegetek.
Ha nem csurran - csöppen,
s én meglelem, mi élelem
e csöppben.
Nem nagy ivások:
kis szívások,
sóra-petróra
kellenek, -
de nem lelek
az életemben
szellemet!
Az ökröt kolumbácsi
s bögöly
csípi, láttam,
s egy fiúcskát a bácsi
fülöncsípett a házban - -
jó, jó - hökkentem ekkor én,
de ki csípi a bolhát?
Mert mindenkit csíp valami:
viszkettet üvegpor, csalán,
de láttál már bolhák oldalán
piros kis pöttyöket talán?
Hát ki csípi a bolhát?
Nem érzed, milyen misztikus,
hogy a bolha, ha akarózik 
is neki, sose vakarózik?
Hát ki csípi a bolhát?
Azt nem tudom, hogy mi lesz holnap.
Ám azt se sejtem, mi lesz ma.
Mert megkergít a dilemma:
Ki csípi a bolhát?

Biciklitúra

Elmentünk ma biciklizni sálálálálá.
Nem jött senki aki ígérte sálálálálá.
Fájt a szívem nagyon sálálálálá.
De kisütött a nap és nem búsulhattam sálálálálá.
Mégis búsultam.

Úgy volt, hogy négyen megyünk leányzók: Zsuzsi, Brigi, Szilvi, én.
Szundi valahol vidéken wellness-fitnessel. Zsolt nemtom. Gyuszi...hagyjuk már, rá sosenem lehet számítani. Ádi biciklije Veresegyházán.
Anyu kérdezte, hogy "Szóltál Artúrnak?" "Nem." "Dehát mért? Biciklizni mentek, nem?" "Úgyse jönne." Jó, ok, írtam neki, mert valahogy éreztem, hogy túl sok ismerősöm nem jön, és akkor még mindig leválhattunk volna a csapatról, ha nagyon nem vágyik arra a társaságra.
Na de melyik társaságra?
Zsuzsi nem jött. Gondolom tanult.
Briginek ezek szerint én nem vagyok elég nagy vonzó tényező XD
Szilvit hívtam, amikor a Mézeskalács téren voltunk. Akkor ébredt. --  Közölte, hogy jajj ő nem tud megmozdulni. Erről szerintem csak annyit, hogy az ember úgy fusson csak le majdnem 20 km-t, hogy utána se dobja el magát, és ha már ennyit lefutott, ne szenvedjen.

Mindegy is. A vége ugyan az. Senkisenem jött, aki az én szívemnek kedves lett volna. És alapból rossz kedvem volt...hát így még rosszabb. Voltunk ketten lányok Csillával egy halom kiskamasz kocka fiú között.

Éljen a bicikli túra.
Juhé.

Folytatom inkább az irodalom fogalmazásom. (Mert tanulni- ugyebár- így nem volt ma időm.)
Jó ez így?


Jajj, de gondolkozni most legalább volt lehetőségem, lévén hogy végig egyedül mentem:
-Jó-e, hogy én még egyáltalán vagyok? Mi értelme ennek az egésznek?

Kockavető

A tegnapi színház tanulságai:

• Legelőször a tökéletesen normális életet élő átlagemberek őrülnek meg.
• "Sodródj inkább az árral, baszod! "

Ez mondjuk nem tetszett, hogy a darab legeslegutolsó szava az volt, hogy b*meg. Mert lassan beletörődöm, hogy a színházban több trágár szó üti meg a fülem, mint a hétköznapokban...na de zárásnak...
Meg utána volt egy röpke egy órás trécselés- ami teszem hozzá nagyon jól sikerült-, ahol konkrétan a főszereplő színész ilyeneket mondott közben, hogy what a fuck. És ez a mai értelmiség, vagy legalábbis ők nevelik a jövő értelmiségét.

Na ez jó-e?

Jó- nem jó

Fej fej mellett áll a jó- nem jó.
Még jó hogy van 37 nap a szavazás végéig.
Ne hagyjatok kétségek között!

Anyway, I've lost my face,

my dignity, my look,

everything is gone

and I'm tired now.

-----

Monochrome floors, monochrome walls,

only abscence near me,

nothing but silence around me.

Monochrome flat, monochrome life,

only abscence near me,

nothing but silence around me.

-----

Jó-e? 5.

Jó-e, hogy annak ellenére, hogy kb. 5 hét múlva érettségi, én föcit tanulok (amiből nem érettségizem, de még csak a jegyet se viszem...)?

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed,-

Nagyzoló

Honnan lehet felismerni a nagyzoló csigát?
--
Bedől a kanyarban.

I Grieve- City of Angels

Kár hogy pont ott ér véget, ahol a szám legjobb része kezdődik. De ez van.
Viszont ezt a filmet még nem láttam. Megnézem.
Majd.

Jó-e? 4.

Komolyan egy ember volt képes szavazni?
Vagy jól át kell gondolni?
Vagy mivanmá'?


Szerintetek jó vagy nem jó?
Egyszerű kérdés. Nem is hagytam harmadik alternatívát, mint talán vagy picit vagy múú. Tegyétek meg, hogy szavaztok.

Minek?

Minek a lélek balga fényűzése?

Ha valaki meglát gondoljon szé-épnek

Ó-óÓó ó-óÓó ó-óÓóÓ Ó-Ó-Ó
-˝-
Szeretem ezt a számot.



Egy busz jár naponta. Az se visz el messze. Mosókútba hül le nyáridőn a dinnye. Falevél a borban egy vitorlás hajó. A világom vége egy tarlószéli karó.
A tönkre járt úton elhordott levegő, nem jár rajta senki csak reggeli szellő. Borzolja a hajam, tőle hullámokat kérek.
Ha valaki meglát gondoljon szépnek--




Elgondolkoztam.
Csak mert néha jól esne egy jó szó. De a barátok egymásnak nem hazudnak.
Gondolom Zsófi is csak őszinte volt, én meg nem beszélek vele... pedig ő csak az igazat mondta. A maga igazát. Mért mondana a valóságtól eltérőt? Hisz a barátnőm (volt?), azok meg mint mondtam nem hazudnak.
Hmm a hiba ismét bennem van. Sebaj, visszacsatolás megtörtént, következőleg jobb lesz.
Mindenesetre én megpróbálok minél több kedves, ámde igaz dolgot a barátaim fejéhez vágni :) Bár azt hiszem eddig is így jártam el. Tudom, hogy szükségük van rá, mindenkinek szüksége van rá.
Nekem csak Ádám szokott kedves és kellemes megjegyzéseket mondani a ruhámra, hajamra, fejemre, viselkedésemre, körmömre, létemre...csak ő meg oly sokszor, hogy már rég nem hiszem egy szavát se. Bár ha valami nem tetszik neki, végül is azt is megmondja...pl ha citromsárgára festem a körmöm, azt utálja.

Ez az egész csak onnan jött, hogy Szilvivel ma beszéltünk a nyári Alpok túráról, ahova én egyenlőre kétlem, hogy mennék, ezen persze ő kiakadt... persze rögtön jött a sátor-konfliktus AMI miatt nem szeretnék menni, mert ha úgy készülünk, hogy Szilvivel leszek egy sátorban, de ő már első este átmegy Zsolthoz (mint tette síeléskor), akkor én eléggé egyedül leszek, és az nem jó :( Innen jött, hogy ÉN fogjak Őneki (mármint Szilvinek) valakit, ami nem is értem hogy jött ide, és innen elég gyorsan jutottunk el az alap sítáboros témához, amit most ide nem írok le, de Eszti és Petra úgyis tudják...
És azóta ezen filózom.
...
--

És akkor visszautalnék a címre, hogy kerete legyen ennek a kis bejegyzésnek, és ne ússzon el. Meg ha valaminek kerete van, az már rögtön olyan irodalmi.

Zabkása

Kb. a kézi "meccs" után rögtön elkezdtem arról fantáziálni, hogy itthon csinálok egy nagy adag zabkását (azért nagy adagot, hogy reggelire is legyen, mert akkor nincs időm főzni XD).
Így is történt. Olyan almás-fahéjas zabkását főztem, hogy csudi. De igyekeznem kellett, hogy az elvileg 17:45-kor kezdődő Édes nagyikat már a fotelből nézhessem. Erre meg...kényelmesen berendezkedtem itt a TV előtt, lévén hogy kb. két hete először van időm és lehetőségem TV-t nézni...erre pf. nincs Édes nagyik. EGYÁLTALÁN. Hülye sorozatokat meg főleg "real-life" valóságshowkat nem fogok nézni.
No, megeszem a zabkásám, és csinálok valami hasznosabbat.

Orchideák

 

Le kellett fényképeznem a konyhaablakunk kincseit.
Meg ahogy hátulról ott fénylett a nap. Ahh. :)

Orchideák, fehér orchideák...
...
...Mondjátok el, hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák, vigyétek hozzá a szívem.
Mivel hogy szív nélkül nincs élet mégsem
hozzátok el az ő szívét cserébe.

So hard to move on
Still loving what's gone
They say life carries on...

Monochrome - Dominique A & Yann Tiersen

Jó-e?
Szerintem királyságos.

Jó-e? 3.

Ezt még gyorsan megírom, csak aztán tanulok.

Mert ma csudijó (azaz ne legyek már ilyen maradi: tökkirály) napom volt. (Legjobb: a csudijót aláhúzza egybeírva, a tökkirályt nem.)
A reggel az oka mindennek.
Felébredtem. Felültem az ágyamban. És ahogy meredtem előrefelé, nem a kellemetlen fehér fényt láttam, hanem először is egy orchideát, mögötte kék eget rózsaszín felhőkkel. Ez az egész napi hangulatomat meghatározta.

A töridoga előtt valahogy azt éreztem, hogy "mit szuggerálom én itt ezt a lapot, hiszen tudok mindent". És tényleg. Lehet, hogy nem lesz ötös, mert esszé volt, de én akkor is tudtam mindent, amit kellett volna. Plusz, ha nem tudtam volna is lehetne ötös, mert-mint említettem-esszé volt. Már mindegy. Jó volt.
A többi óra lényegtelen.
Azzal voltam elfoglalva, hogy süt a nap. Másra nem nagyon figyeltem.
Fizika alatt feljött a titkárnéni szinte sírva, hogy menjünk le hallásvizsgálatra, mert szegény védőnénik így nem tudnak mit beírni mai napra munkának. lementünk. Ott rögtön megkaptuk, hogy "Ti hülyék, hát hol voltatok eddig?" 1. töridogát írtunk 2. mit képzel???? Hogy jön ő ahhoz, hogy lehülyézzen...de várjatok, most jön a java:
"Ki a szemüveges?"-jelentkeztem. "És hol a szemüveged?" "Fönt..?" Teljesen totálisan kikelt magából: "Mértvanfönt aszemüveged, mostazonnal menjfelérte." "De csak közelre kell. Csak a kottához." "nyönyönyönyönyö, fogadjunkhogy a jobbbal nyönyönyö nem fogod látnia nyönyönyö." "Megyek már." Felmentem vissza a fizikaterembe. "Nincs még vége, csak felküldtek." "Mért?" "A szemüvegemért." "A hallásvizsgálatra?"
...
Végül nem kellett a szemüveg. Annyit kért, hogy vegyem fel, és emelgessem, hogy lássa, hogy nagyítja-e a szemem...pfffffffff...magamtól is megmondtam, hogy plusszos.
Nade nem ez a lényeg. Ez max. vicces volt.
Viszont rajtam kívül senki se értékelte a mai napot.
Pedig én vigyorogva odaálltam mindenki elé:
-Te is érzed, amit én?
-Mit?
-Hát ezt!!!-és mutogattam kifelé.
-Micsodát???
-Hogy süt a nap. Meg hogy...hát,hát, hát...nem érzed?
-Öööö, nem.
Szuper. Senki nem látta a mai nap szépségét. Pedig csodás volt.

Persze ennek örömére a hegedű is nagyon (nagyon nagyon) jól ment.
Zenekar nem volt annyira különleges...de sebaj. A buszút haza meg...háh, roppant vicces volt. De azt már máskor, ideje tanulnom, hogy a holnap reggeli duplaórás matekdogáról is vigyorgó fejjel jöhessek ki.
By the way, holnap remélem tudok biciklivel menni. Nagyon jó lenne <3

Jó volt-e a mai nap?
Szuper.

Jó-e? 2.

Megfordult a fejemben az ebédlőnél a sorban:
-Mért jó egy lánynak, ha az egész szeme korom feketére van kifestve, hogy úgy nézzen ki, mintha bevertek volna neki.
Jó?
-Nem jó.

Margómnak küldeném negyvenedik házassági évfordulónkra a Bánom én már azt a percet című nótát!

Mikor lesz már nyár?

Javaslom mindenkinek. Hallgassátok.
Annyit kell tudni, hogy Jáksónak van egy műsora, ami arról szól, hogy a betelefonálóknak ezt kell kéne elénekelni együtt a zenével. És erről szól a műsor.
Meg javaslom olvassátok el a kommenteket youtubeon, amiket ehhez a videóhoz írtak...mert ez "szín tiszta magyar".
Hallgassátok. Élvezzétek. Énekeljétek. Hadbangeljetek rá (ahogy Artúr mondaná), vagy bánom is én. De terjesszétek az igét.



:)
vagyis XD


Petra ne ijedj meg, ha holnap pattogva és ezt óbégatva látsz ;)

Mit?

"De mit vesződöm én tevéled, édes, annyit?
A stressz, a félsz, a hiszti, a nyűgök, macerák...
Mind többször már a gond szívünkben ablakot nyit,
s a szó gégénkbe hátrál, akár egy pici rák."
                                           /Varró Dániel/




Tudjátok meg, imádom <3 a verseit, a drámáit, a fordításait...mindent. De hisz tudtátok eddig is :)

Ablakomba

Adtam egy kis földet a virágocskáimnak, meg felhoztam az orchideámat is az ablakomba, mert eddig lent volt, de hát mégis csak én kaptam még anno, és mégis csak szép, hát mért ne engem boldogítson. Meg adtam vizecskét a Ricsitől kapott virágnak, ami nem is értem hogy bírja. Még nőnapra kaptam, és most ugyebár 20-a van, az meg 8-án volt, és ez meg vágott virág. Nem fér a fejembe. Jó, múltkor levágtam egy kicsit a végéből...de akkor sem értem hogy bírja. Ettől függetlenül túl sokáig már semmiképp nem fogja húzni. Ezért jobb a cserepes virág.
No szóval álltam az ablakomba', és fotózgattam az orchideámat bőszen, és közben megszólalt a fülemben ez a régi ének...Ablakomba, ab-la-kom-ba besütött a holdvi-lág. Aki kettőt hármat szeret, sosincs arra jóóó vi-lág.
Azóta ezt énekelem. (Szóóólj rám, ha hangosan énekelek!) Na meg fütyörészem. Csak apa azt mondta, hagyjam abba, mert nem áll jól a fütyülés.-Pedig mostanában mindig fütyülök. Vagy csak épp szelel a fejem :)

Jó-e?

Üldögéltünk zenekaron Dettivel, és közben megint a bulgáriai út volt az aktuális megbeszélendő. Mert voltak akik hőbörögtek, voltak akik a hőbörgőkön hőbörögtek, a többiek meg a hőbörgőkön hőbörgőkön hőbörögtek. Csak a szokásos. Ez van, ha 80 fiatalt összezárnak, akik már mind azt érzik, hogy valakik, de még annyira nem.
Szóval ahogy ott üldögéltünk, Detti mindenkire rácsodálkozott, hogy "Ő is tizenkettedikes?...Meg ő is?". "Mért, mennyinek nézted?" "Hát nemtom, nálad idősebbnek tűnnek. Olyan velem egykorúak."
Hmm, Detti hajlamos elfelejteni, hogy kettőnk között is csak egy év van. És hogy én nem vagyok évvesztes. És mégpediglen azt is, hogy általában 14-15 évesnek szoktak nézni, tehát mondjuk van négy év köztem és a velem egykorúak között, viszont Detti tudja, hogy én most érettségizem, tehát akkor nyilván a többiek vagy már az Msc-t végzik, vagy esetleg a házasok (?), anyák (?). Háhh, de még jó, hogy velem egykorúak.
Na de innen jött az érettségi. Gondolom végig pörgette az agyán, hogy milyen is volt a tizenkettedik...
"Háh, milyen jó nektek." *álmodozó tekintet*
"Mért is?" *kérdőfej*
"Nem tudom, csak jó."
*????*
"Mégse. Nem jó."
*Pfffff*




SG-n egy srác, aki egyébként a szőke herceg barátja, és nála az x tengely az y:
-Szóval akkor ok, hogy deriválom egyszer, meg deriválom még egyszer, és ahol a második derivált 0, ott van az inflexiós pont, de ez mért jó nekem?
Dani:
-Jó neked? Nem tudom. Nem is jó neked.



Most jó, vagy nemjó?
Hozzá állás kérdése.
Szerintem jó ...ha az ember gondtalan. De ehhez a gondtalansághoz figyelmen kívül kell hagyni MINDENT. És aki minden figyelmen kívül hagy, annak nem jó.
Wáháhá, indítok egy szavazást ;)



-Jó neked.
-Miért?
-Nincs eszed, nem kell gondolkodnod!
(És tényleg. A boldogság forrása az öntudatlan lét. Vagy nem?)

Szombat (L)

Esélytelen.
Pedig jajj <3

Ma annyira jó volt minden. Az SG (<3), utána a leányokkal hülyülni. És van már egyenpólónk (mármint újabb). És van mindhármunknak szőke hercege- vagyis csak elméletben egyenlőre XD
Annyi mindent írnék, csak indulnom kell, hiszen az este még csak most kezdődik. Addig tudtam irogatni, amíg száradt a lakk a lábamon. De most megyök.
Pusszantás.

Jajj, olyan kimerült vagyok, hogy nagyon, de olyan jó két napom volt (az eddigiekhez képest), hogy főleg.
Még holnap is nap lesz, ettől függetlenül most még így uenekar után beültünk megnézni/hallgatni egy operát, a Szerelmi bájitalt. Ennek örömére sajnos a ma esti táncot skippelnem kell, de majd tornázom otthon. Most kell a lelkemnek a muzsika. Mondjuk zenekaron is csudijó darabokat játszottunk. Olyan hátbizsergetős félét.

Ma kb. rajtam kívül mindenki bánatos volt. Hiába, ez az esős idő jó hatással van rám.
Na, kezdődik.

Színház

Nagyon, nagyon jó volt a mai előadás. Mondjuk lehet, hogy csak egy nagyonos. Az első felvonást két nagyonra értékelem, a másodikat "csak" egyre.


Meg az is jó, hogy Petra mellett ültem <3


Az viszont vicces... Na gyorsan elmondom:
Megérkeztem, köszönök, sziasztok, minden. De egy öreg pasi is ott állt, hopsz jóestét.
Csengével és Bálinttal volt. Hm, mondom úgy tűnik mások apukái is ilyenek. Ok.
Aztán az első felvonás végén amikor elindultunk kifelé, mintha felrémlett volna, hogy Petra erről már mesélt. Jaaa, hogy Petra ő az, aki a Csengének NEM az apukája?-Mivan? A pasija...-na igen, valahogy így értettem.
Elég jó, hogy egy nálam fiatalabb lány barátjával magázódtam XD

Rajz

Majd bescannelem amiket alkottam, addig is itt egy kép:

Akkor, múltkor és most

Egyébként első nap tényleg úgy néztem ki, mint a baloldali képen, csak utolsó napra hátratűztem a fru-frum. Első nap meg pont hülyén állt...de az volt a feladat, hogy magunkat rajzoljuk le, és sajnálom, ilyen vagyok.
A másik kép meg nagy átverés, mert azt meg fotóról kellett rajzolni. És fotóról végtelensok idő alatt meg bárki bármit lerajzol.

Értelmetlennek érzem az egészet.
Vagyis nem volt értelmetlen, mert sokat rajzoltam, ami jó. De ennyi pénzért értelmetlen volt, és itthon is tudtam volna rajzolni, és akkor most előrébb lennék a felvételire való készülésben is, mert mondjuk térrekonstrukciókat is csinálhattam volna.

Enni, vagy nem enni?

Legjobb amerikai fogyókúra:
Akármit ehetsz. Akármit. Bármit. Ami csak jól esik.
Egy a fontos: semmit ne nyelj le.


Egyébként most rajzon az egyik anyuka említette a neera tisztítókúrát...utána néztem. Szerintem el lehet viselni. Meg elv. az a lötty csökkenti az éhségérzetedet. Mondjuk elég szívás, mert a szétválasztóban legalább lehetett enni, itt meg ugye nem, én meg szeretek enni... de ez még változhat. Meg ha előtte pár napig rákészülök, és mondjuk csak gyümölcsöket eszem, összeszűkül a gyomrom, akkor simán ki lehet bírni a négynaposat.
A kozmetikus is úgyis azt ajánlotta, hogy egy tisztítókúra nem ártana, az ekcémámnak is tuti jót tesz, és 4 napi löttyivás mégiscsak fogyaszt talán egy kicsit.
Na még rákészülök, oszt' elválik.

Jó, lehet, hogy nem megyek inkább sehoasenem (az egész napos rajzot és a gratis hegedűórát leszámíta), és alszom, végre alszom.
Nemtom. Vágyom is társaságra, meg nem is... Hm, akkor a legjobb lesz, ha felhívom Bogit ;)

Koncert

Nem fogom egyesével hívogatni az embereket, mert...mert csak, de aki véletlenül erre jár, annak mondom, hogy holnap megyünk Virágékkal a soho music band koncertjére az old man's music clubba. Akinek van kedve, az társuljon. Mondjuk kezdje úgy, hogy felhív, hogy "Hello, jövök én is!". Egyébként fél 9-kor kezdenek.

Kell már, hogy kikapcsoljam végleg az agyam, és ne csak a bal felét (vagy mi).


És ez most tényleg szól mindenkinek, aki néha olvassa eme blogot, mert ha így tesz, akkor valahol "számítok" is neki, és akkor szívesen viselem a társaságát. :)

És tényleg bocs, hogy nem szólok senkinek személyesen, de ma is pl. Eszti-Zsuzsi kirándulni voltak, Szilvit felhívtam, de hopsz, Bécsben volt, Ki-Va-Gát nem hívhatom mindig, ha épp társaságra vágyom, mert ez mégse járja részemről, Artúr nem reagált, Bogit nem egészen értettem, jönni se akar, de maradni se (vagyis érteni nem értem, de átérzem)...a lényeg, hogy egyedül maradtam a jobb agyféltekemmel...ami nem jó.

Nyöh

SOHA NE próbáljatok meg sötétben EGYEDÜL hazabiciklizni egy olyan kurzus után, ami elv. kikapcsolja a bal agy félteket, hogy teret adjon a jobbnak.
Még egyszer mondom: SOHA.

Jajj, lehet, hogy egy ideig nem ülök most biciklire.
De az biztos, hogy egyedül én többet nem biciklizem. (Najó, semmi se biztos -csak a halál.)

"Szenvedés hiánya"

Végre egy jó nap.
Mondjuk lehet, azért is, mert nem feszülten és zaklatottan feküdtem le este, tökéletes lelki egyensúllyal (ok, semmisenem tökéletes). Utána bicajozással indítottam a reggelt- mondjuk az para volt. Az óráknak ma se volt értelme, de az Ofő óra első órában bizonyosságot szolgáltatott arról, hogy nem rossz az, ahogy élem az életem, valamint újraértékelhettem a nőnapi virágosdit, és már tudom, hogy Ricsi nem engem különböztet meg nehatívan, hanem Szilvit pozitívan, és ebben semmi baj nincs, mert nem ismerek fiút, akinél nem második lennék Szilvi után. (Csak én balga azt hittem, ha 3-man együtt vagyunk jó barátok, akkor ott nincs ilyen megkülönböztetés...de van. Meg Szundiék se nagyon kommunikálnak már velem azóta, hogy Szilvi az új "haver". De nem is baj. Ettől én még Szilvit úgy imádom, ahogy van :p)
Az előadás idén tényleg nagyon jó volt. (Szilvivel ültünk együtt.) És utána rögtön megtárgyaltuk, hogy ahh, mennyi mindent kellett volna lefotózni, amit a hivatalos fotós nem tett meg.
Robotot építeni ma se mentem. Pedig már tegnap fogtam egy fiúkát, aki engedte volna, hogy az ő robotjára írjak programot, meg segített is volna.
De olyan szép idő volt. Tesióra közepén nem bírtuk tovább, és elmentünk...egészen a várig. És nem fogjátok kitalálni, a biciklisek nyertek a BKVsokkal szemben. Wáháhá.
Annyira szép volt.
Persze fényképászógép nem volt nálunk :( Gondoltam, hogy felhívom Artúrt, hogy ugyanmán' jöjjönmán', de a barátaimmal voltam, ő meg nem akar a barátom lenni xD
Hazatekerni egyedül nem volt már olyan jó. De ez van.
Este találkoztam volna Andiékkal, és nagyjából most indulnánk Apuval, Szilvivel, Pistivel futni, de kimerültségemre hivatkozva ezeket már kihagytam/om. Megnéztem helyette egy filmet. Jó volt. De erről majd máskor.

De lényeg az, hogy ez a boldogság per pillanat számomra. Semmi rossz nem ért (lekopogtam).
És ez még plusszba felértékelődik a mai film után, ami kb. szorosan ehhez kapcsolódott.

Na joccakát, ahogy Eszti mondaná.

Legjobb magyar pasik? vége

Meglett a top 5 is. Hát. Hüm. Továbbra is azt kell mondjam itt valaki nagyon ízlésficamos. Vagy én, vagy ők...vagy Eszti XD

Akad egy, aki azért tényleg helyes. Najó, nem. Csak neki is nagyon jó hangja van.

A Platonovban láttuk. Mármint a Tháliában, csak a Platonov c. darabban.
Ez a fotó is a Platonovból van. Hm...és aki tudni akarja mire szolgált a biliárdasztal, mint egyetlen díszlet... az menjen el, és nézze meg.

Sok van, mi csodálatos

Lámpák

Azoknak, akik megérdemlik

Bízz a kefirgombákban!

Anyu a beteg bőrömre csomó hiper-szuper cuccot szerzett. Csupa csoda szer.
És többek között kefirgombát is. Amit nem elég, hogy meg kell (kéne) ennem, ma még magamra is kellett kennem. Elég bizar volt. Az egész bőröm lángolt és feldagadt. Mire apa bíztatóan:
-Bízz a kefirgombákban! Elűzik a gyulladást.
Bíztam én, bíztam én.
A pici gombácskák ahogy rákerültek a bőrömre, megkezdték az útjukat a gyulladások felderítésére. Mentek, mentek, bandukoltak naphosszat (a bőrömön az idő gyorsabban telik sokkal). Végül nehézkes út és kemény megpróbáltatások után rátaláltak a gyulladásokra.
-Menjetek innen gyulladások. Mi vagyunk a kefirgombák, és azért jöttünk, hogy elűzzünk titeket.
-De mi nem megyünk sehova.
-De igen.
-De nem.
És azzal a gombácskák és a gyulladások hatalmas harcokba kezdtek. Ágyúk durrogtak, kardok csörrentek, lovak (azok is voltak persze) nyerítettek, puskák füstöltek és ordítottak a pici gombák a csata hevében.
Egy hétig folyt a küzdelem, de a felek nem győztek egymással. Újra és újra megütköztek, de egyik sem tudott a másikon felülkerekedni. Én igyekeztem a gombácskák utánpótlását külsőleg biztosítani, de pici szervezetem a gyulladások utánpótlásáról gondoskodott belsőleg.
Az egy hét végén a főgombácska titkos megállapodást kötött a főgyulladásocskával a békéről, és a titkos szerződés titkos záradékába belefoglalták, hogy mostantól mindkét nép együtt fog élni a bőrömön. Egymástól ugyan távol maradnak, de rólam egyik se száll le.

Hát köszönöm.

Bizalom. Bizalom. Hagyjuk mán'

"A lónak is négy lába van, mégse asztal"

Tegnap kölcsön adtam az egyik Varró Dani kötetem Gyuszinak.
De amíg lehetett még én olvasgattam.
Imádom. Már a Varró Danit.
És miközben olvasgattam eszembe jutott a fenti cím...erről a versről jutott eszembe:


A stressz,a félsz, a hiszti, a nyűgök, macerák...
Fázós, szép lábadon fölfeslett sarkú zoknik.
Hol van a fény szemedből? És mi az ott a szád-
az a kis biggyedés a szád sarkában, ott ni.
Széttárja karórám a karjait: negyed tíz.
Egész nap negyed tíz van, de hozzá lehet szokni.
Egy pegazus beröppen, ha ablakot nyitok.
Négy lába van, de mégis könyvespolcba botlik,
amelyen sorban állnak a sorba állított,
vastag prózák precízen, a Proust, a Mann, az Ottlik...
De hogy került a számba e régen elfeledett íz?
Lakik egy pók a szádban, beszőtt ma egy saroknyit.
Dohos zugokban moccan sok prémes kis titok.
Mind többször már a gond szívünkben ablakot nyit.

Legjobb magyar pasik?

Ömm. Figyelmetekbe ajánlom.
Érdekes.

Tudom, hogy az én ízlésem csorba...de ezek szerint nagyon csorba.
Na, jöjjön már, amiről beszélek:

http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/toplista/20110303-a-legjobb-magyar-pasik-jasko-balint-klem-viktor-schruff.html

Egy van köztük, aki valóban helyes.

Jaskó Bálint



Bár nemtom.
A Fédra Fittnesben láttam.
És nem túl magas.
Alacsony.

De elég jól alakított egyébként. És jó a hangja.



By the way. Csak hogy mi számít, meg mi nem. Azt veszem észre, hogy az összes barátosném (meg persze én is) már csak a fiúk hangját figyeli.
"Mert jajj a probléma belőlünk ered, amikor magasra tesszük a lécet, hát tegyük lejjebb."
Nem kell akkor, hogy göndör fekete haja legyen.
Nem gáz, ha nem annyira magas.
Picit bunkó? Annyi baj legyen.
Nincsen széles válla? (Najó, a széles váll alap. Meg az izmos hát :P Ez a kettő csak együtt ér.)
Nem szálkásak a lábai? Sebaj.
DE a hangja. Csak a hangja számít.
Legalábbis ha megismerünk egy új embert, akkor azt szoktuk megállapítani, hogy ah, a hangja milyen kellemes.




Jajj, legyen már szombat.
:P

Zöld hentesek

-Szörnyű lehet, ha egy embert a saját végbelébe dugnak fel.


-Két millió az sok pénz.
-Nem két millió. Ne beszélj össze vissza. Fejenként egy millió.
-Az két millió.
-Hagyjuk ezt most.


-Félelmetes a hasonlóság.
-Igen ez így van. Általános az ikreknél.
-Tényleg.

-Nézd, meg kell szabadulnunk tőle, te is mondtad!
-Én ilyet nem mondtam!
-Ok, akkor nem mondtad.

 

-Á. Megrúgtál. Te teljesen elmebeteg vagy.

-Úgy látom nincs itthon tea. Csak egy csomó fű. Az jó lesz?
-Ha van hozzá cukor?

-Beszélni dán nyelvet?
-Nem akarom ezt most magával megvitatni.
-De.
-Nem.
-Pedig én vagyok Igil baba.
-Itt nem.
-Deee.
-Nem.
-De igen.
-Ne fenyegessen azzal a zsiráffal. Hadonásszon másfelé.

-Ide nem temethetsz állatokat.
-Dehogyis nem.
-De nem.
-Igilnek akkor is szabad.

-Otthon leszel?
-Igen, fáj a hasam. Különben sincs kedvem az emberekhez.
-Akkor kerüld a fagyasztót.

-Úgy érzem, mintha Gréte mindig is bennem élt volna.
-Ez most is így van, nem?
-Hogy érted ezt?
-Úgy tudom, hogy evett belőle, nem?
-Igen, és örülök, hogy így tettem.

Hát ennyi lenne. Királyságos film.
Nézzétek meg.

Kocka

Ezazz. Zsófi jól megmondta.
Ezzazz. Jeh.
Az ember még az ellenségével sem ilyen, mint az állítólagos barátnőjével...

Luv U.

Kocka vagyok. Nem vagyok kreatív. De Ő. Ezazz.
Mert én csak valami béna gagyi szar alak vagyok.


Ki-Va-Gá, jól látja. Igaza van. Ki-Va-Gá-nak mindig igaza van.
Ki-Va-Gá, többet kéne beszélgetnünk. Mert tényleg nagyon jól látod a dolgokat.

Szívszerelmem

Készen van a nagy mű igen

Ezt csináltuk ma rajzon.

Durva

Nem sok időm van mostanság. Mondjam úgy, semmi?
Meg aztán olykor kihagy a memóriám. És állítólag szétszórt vagyok. De lehet, hogy ezt csak az alváshiány teszi.

Minden esetre ma 6. órában töriből feleltem (15 tételből), szóval addig semmitsenem csináltam tanuláson kívül a szünetekben. Se 4. se 5. óra után nem mentem kajálni, mert tanulni kellett gőz erővel.
Aztán mire a felelésnek vége lett, már elkezdődött a fizikaszakkör. Fizika után átsprinteltem a zeneiskolába egy könnyed hegedűórára, majd onnan futottam is tovább rajzra.
7-kor gyanúsan korogni kezdett a gyomrom. Kicsit kellemetlen volt, de végül is már megszoktam, hogy szerdánként kb. kettőtől kilencig nem tudok enni.
Apa jött értem.
Esett a hó <3
Aztán persze a kocsiban apa minden apró részletét kikérdezte a napomnak...
És a "Mit ettél?" kérdésre nem tudtam válaszolni. Bárhogy erőltettem az agyam, nem jutott eszembe mi volt az ebéd. Sehogysenem.
Mert nem is ettem.

Ebben a szomorú csak annyi, hogy nem eszem egy napig, ok, de hogy nem kommunikálok pl. a barátaimmal, az már sajnálatosabb, hogy nem megyek el WC-re az pfffffffff, hogy a határidő napló nélkül elveszett ember vagyok...na hagyjuk is.

Befejezem a rajzom.

Édess

Ezek aranyosak :)

Love is...

 

making him notice you.

 Love is...

Not letting her down.