Párszor eszembe jutott ez a vers az utóbbi időben.
Épp annyiszor, hogy most már ide is kirakom:
Jékely Zoltán: Búcsú szürkületben
Leány:
Utállak, tudd meg, épp olyan erősen,
mint ahogy azelőtt szerettelek.
Kioktattak iszonyú éjjelek,
hogy életem hozzád többé ne kössem.
Hány szörnyű évig vártam rád hiába,
figyeltem csélcsap, rossz kalandjaid,
lestem kudarcodat, vagy valamit,
mi visszahozna az én éjszakámba.
Azt hittem, ahány szál hajad kihull,
annyi tibláboló, kis gyenge lépés
hoz felém vissza múlhatatlanul,
az úton, melyen akárhova mész, mész,
felém kormányoz a nagy égi gépész,
s virrad nálam, ha nálad alkonyul.
Fiú:
Virrad nálad, ha nálam alkonyul.
Nem vezet engem semmiféle gépész.
A költő lába földön félrelép, és
aztán egyenesen magába hull.
Tudom mit tettem. Ó, nem ellened,
önmagam ellen, s most talán zokognék,
hogy elégtévő könnyek hulljanak rád,
- a megtérés bizony, így lenne szebb: -
de valahogy boldogsággal vegyes
érzés, hogy újrakezdés lehetetlen,
kés mely csikland, csikland, de nem sebez.
A búcsúzást mindég nagyon szerettem:
finoman integess a kékeres,
örök kalandra hívó szürkületben.
2010. augusztus 31., kedd
2010. augusztus 28., szombat
Obi
Elmentünk ma objektívet venni, mert úgy esett, hogy most épp megengedhetem magamnak.
Az eladásra váró vívócuccom árából akartam megvenni, de olyan türelmetlen vagyok, hogy rájöttem, a nélkül is meg tudom oldani.
Meg aztán nem mehetek teleobi nélkül Erdélybe.
Múltkor Szundival ki is néztünk egyet, és annyira felcsigázott az ára (ami igen jutányos), hogy rögvest beleszerettem.
Na ma megnéztük.
Kezdjük úgy, hogy nincs benne stabilizátor.
Egyenlőre nem értek túl jól a dologhoz, de egy teleobjektívhez az kéne, nem?
Egy kis időre inkább még otthagytuk a boltban.
Itthon aztán nekiültem, hogy utánajárok rendesebben.
Találtam is, szintén 70-300-as obit (amit eredetileg kinéztem). Canon. Nem is sokkal több...csak egy 0-val.
Azt hiszem azt most nem engedhetem meg magamnak.
Jajj, és ez már megint a gazdag férj problémáját veti fel. Az élet nagy problémáira mindig csak ezt az egy megoldást találom. Most is.
Nekem viszont szeptember 1-jéig KELL egy teleobjektív, szóval még nem tudom mit csinálok.
Először is egyeztetek egy idősebb, okosabb fotós fiúval. Van is ilyenből 5. Ebből eggyel talán nem vagyok annyira jóban. A maradék négyből 3-nak is canonja van. Na még elválik.
A legjobban talán a Zsolt obijával járnék, de azt apa nem szeretné...mert használt.
So keep your fingers crossed!!!
Az eladásra váró vívócuccom árából akartam megvenni, de olyan türelmetlen vagyok, hogy rájöttem, a nélkül is meg tudom oldani.
Meg aztán nem mehetek teleobi nélkül Erdélybe.
Múltkor Szundival ki is néztünk egyet, és annyira felcsigázott az ára (ami igen jutányos), hogy rögvest beleszerettem.
Na ma megnéztük.
Kezdjük úgy, hogy nincs benne stabilizátor.
Egyenlőre nem értek túl jól a dologhoz, de egy teleobjektívhez az kéne, nem?
Egy kis időre inkább még otthagytuk a boltban.
Itthon aztán nekiültem, hogy utánajárok rendesebben.
Találtam is, szintén 70-300-as obit (amit eredetileg kinéztem). Canon. Nem is sokkal több...csak egy 0-val.
Azt hiszem azt most nem engedhetem meg magamnak.
Jajj, és ez már megint a gazdag férj problémáját veti fel. Az élet nagy problémáira mindig csak ezt az egy megoldást találom. Most is.
Nekem viszont szeptember 1-jéig KELL egy teleobjektív, szóval még nem tudom mit csinálok.
Először is egyeztetek egy idősebb, okosabb fotós fiúval. Van is ilyenből 5. Ebből eggyel talán nem vagyok annyira jóban. A maradék négyből 3-nak is canonja van. Na még elválik.
A legjobban talán a Zsolt obijával járnék, de azt apa nem szeretné...mert használt.
So keep your fingers crossed!!!
2010. augusztus 27., péntek
Vizsgaután
Meg se írtam még:
Csütörtöki vizsga utáni lazítás:
Toy Story nézés.
Játékteremben valami szétverős cucc. (Na én abban nem voltam valami túl jó. Az utóbbi időben tudatosan kiírtottam magamból az agressziót.)
Andiéknál egész estés hülyülés, dumálás...nameg:
Nagyon sajnálom, hogy a mai stresszlevezetővidámpark-project kimaradt. Hülye vihar :@
Csütörtöki vizsga utáni lazítás:
Toy Story nézés.
Játékteremben valami szétverős cucc. (Na én abban nem voltam valami túl jó. Az utóbbi időben tudatosan kiírtottam magamból az agressziót.)
Andiéknál egész estés hülyülés, dumálás...nameg:
Nagyon sajnálom, hogy a mai stresszlevezetővidámpark-project kimaradt. Hülye vihar :@
Ütött az óra
Unokanővéremnek úgy döntöttem, hogy karórát csinálok születésnapjára.
Meg véletlenül tudom, hogy azt szeretne.
Na most egyszer már félig készen volt, de nem tetszett, és szétvágtam. Azóta kismillió színkombinációt néztem végig, de még nem találtam rá az igazira. Nem is olyan könnyű ez, mint gondoltam.
Tulajdonképpen úgy kell elképzelni, hogy a szobám egész területe kisebb-nagyobb gyöngyösdobozkákkal és swarovskis zacskókkal van borítva, és a nélkül, hogy bármi is belémállna igyekszem megfelelő kombinációkat egymás mellé rakosgatni.
Hozzá tartozik a dologhoz, hogy én csak kupiban tudok alkotni. Tehát amikor valamihez hozzáfogok, először mindig rendet rakok, aztán szépen egyenletesen eloszlatom a szükséges dolgokat az asztalomon meg a földön, és én az egésznek a közepébe ülök, és várom az ihletet.
Most az ihletet épp Mika-tól várom, de lehet inkább elkezdek valami mást hallgatni, mert ez a nyávogás jelenleg nem inspirál.
Aki volt már nálunk, az szerintem el tudja képzelni. :)
Lehet, hogy nem nagy a szobám, de hogy tökéletes hangulat van benne az én művészi kiteljesedésemhez, az biztos.
Na folytatom a munkám. Ha kész lesz lefotózom és felrakom. (Csak ha szép.)
Meg véletlenül tudom, hogy azt szeretne.
Na most egyszer már félig készen volt, de nem tetszett, és szétvágtam. Azóta kismillió színkombinációt néztem végig, de még nem találtam rá az igazira. Nem is olyan könnyű ez, mint gondoltam.
Tulajdonképpen úgy kell elképzelni, hogy a szobám egész területe kisebb-nagyobb gyöngyösdobozkákkal és swarovskis zacskókkal van borítva, és a nélkül, hogy bármi is belémállna igyekszem megfelelő kombinációkat egymás mellé rakosgatni.
Hozzá tartozik a dologhoz, hogy én csak kupiban tudok alkotni. Tehát amikor valamihez hozzáfogok, először mindig rendet rakok, aztán szépen egyenletesen eloszlatom a szükséges dolgokat az asztalomon meg a földön, és én az egésznek a közepébe ülök, és várom az ihletet.
Most az ihletet épp Mika-tól várom, de lehet inkább elkezdek valami mást hallgatni, mert ez a nyávogás jelenleg nem inspirál.
Aki volt már nálunk, az szerintem el tudja képzelni. :)
Lehet, hogy nem nagy a szobám, de hogy tökéletes hangulat van benne az én művészi kiteljesedésemhez, az biztos.
Na folytatom a munkám. Ha kész lesz lefotózom és felrakom. (Csak ha szép.)
Vége vége
Vége vége vége már,
(terccel lejjebb) vége vége vége már.
Apa szokta ezt énekelni. Nemtom mi ez.
Van egy halom nóta, amiből csak egy egy sort tudok, mert világ életemben csak annyit hallottam jóapámtól (de azt sokszor), aki meg szintén csak annyit hallott tulajdon édesanyjától (gondolom szintén sokszor).
Na tessék. Gondolom ez az eredeti. Hát hozzám mint harmadik generációs javított kiadáshoz már kicsit máshogy jutott el. Csöppet átköltve.
De pont jó is ez a dalocska. Mert csak aztatatot akartam leírni, hogy végleg elvágtam magam -hát most nem írom meg kitől, de mindenki pontosan tudja. Részemről megtettem az utolsó lépést is hogy hozzá fűződő emlékeimnek még a csíráját is kioltsam. Jó, ez nem teljesen igaz.
Mert nem szokásom senkit se eldobni magamtól.
És nem dobtam ki, nem égettem el, még csak dobozba se tettem a tőle kapott dolgokat. Minden megvan. Nem, egy más dologtól kellett megszabadulnom, és azt hiszem nagyon jó helyre került.
Szóval nincs itt harag, csak szeretném már lezárni életemnek ezt a szakaszát. Mert már nagyon sokszor mondtam ki, hogy most aztán tényleg vége, aztán sosenem lett úgy.
7-8-ban odáig voltam érte. 8. nyárvégén rájöttem, hogy kár a gőzért. 9: jól tudjuk (Petra legalábbis biztos). Emlékszem egyszer Ricsi kigúnyolta valamiért...Ricsi mindenkit kigúnyol, ezt sose szerettem, akkor is rosszul esett. Meg egyszer pókereztünk, és totál mással kapcsolatban feltett egy kérdést, hogy "Dehát hány éves?", mire Tung felém bökött, hogy "Ő? Nem mindegy? Van pasija!". Fú, denagyonmérgesvoltam. XD 10-ben a legjobb barátomnak tudhattam, az jó volt. Akik meg még korábbról ismertek, azt hitték, hogy van köztünk valami. Ez is vicces: Koncerten voltunk, és Zsuzsival volt közösen bérletünk, és a szünetben egész nagy társaságba összeverődve beszélgettünk. Aztán amikor elindultunk vissza a helyünkre, Zsuzsi megszólalt: "Milyen kedves fiú. Szerencséd van vele!" "De Zsuzsi mi nem..." "Hogyhogy nem??! Dehát.." "Nem Zsuzsi, mi nem." Leülünk: "Szóval szerinted kedves?" :P
Ja és csak hogy kerek legyen. Zenetáborban valami hülyesége miatt panaszkodtam (csak egy fél mondat erejéig) egy másik lánynak. Mire ő közölte velem: "Csak szerelmes vagy belé, azért mondod ezt." Na hát köpni nyelni nem tudtam.
Aztán kiderült, hogy a csaj pszichológiát tanul.
Na most ezz.
Minden esetre mostanra a jóbarátságunk (!) is félbeszakadt, és én a továbbiakban már egy icike-picikét se vagyok rája kíváncsi.
Vége vége vége már.
(terccel lejjebb) vége vége vége már.
Apa szokta ezt énekelni. Nemtom mi ez.
Van egy halom nóta, amiből csak egy egy sort tudok, mert világ életemben csak annyit hallottam jóapámtól (de azt sokszor), aki meg szintén csak annyit hallott tulajdon édesanyjától (gondolom szintén sokszor).
Na tessék. Gondolom ez az eredeti. Hát hozzám mint harmadik generációs javított kiadáshoz már kicsit máshogy jutott el. Csöppet átköltve.
De pont jó is ez a dalocska. Mert csak aztatatot akartam leírni, hogy végleg elvágtam magam -hát most nem írom meg kitől, de mindenki pontosan tudja. Részemről megtettem az utolsó lépést is hogy hozzá fűződő emlékeimnek még a csíráját is kioltsam. Jó, ez nem teljesen igaz.
Mert nem szokásom senkit se eldobni magamtól.
És nem dobtam ki, nem égettem el, még csak dobozba se tettem a tőle kapott dolgokat. Minden megvan. Nem, egy más dologtól kellett megszabadulnom, és azt hiszem nagyon jó helyre került.
Szóval nincs itt harag, csak szeretném már lezárni életemnek ezt a szakaszát. Mert már nagyon sokszor mondtam ki, hogy most aztán tényleg vége, aztán sosenem lett úgy.
7-8-ban odáig voltam érte. 8. nyárvégén rájöttem, hogy kár a gőzért. 9: jól tudjuk (Petra legalábbis biztos). Emlékszem egyszer Ricsi kigúnyolta valamiért...Ricsi mindenkit kigúnyol, ezt sose szerettem, akkor is rosszul esett. Meg egyszer pókereztünk, és totál mással kapcsolatban feltett egy kérdést, hogy "Dehát hány éves?", mire Tung felém bökött, hogy "Ő? Nem mindegy? Van pasija!". Fú, denagyonmérgesvoltam. XD 10-ben a legjobb barátomnak tudhattam, az jó volt. Akik meg még korábbról ismertek, azt hitték, hogy van köztünk valami. Ez is vicces: Koncerten voltunk, és Zsuzsival volt közösen bérletünk, és a szünetben egész nagy társaságba összeverődve beszélgettünk. Aztán amikor elindultunk vissza a helyünkre, Zsuzsi megszólalt: "Milyen kedves fiú. Szerencséd van vele!" "De Zsuzsi mi nem..." "Hogyhogy nem??! Dehát.." "Nem Zsuzsi, mi nem." Leülünk: "Szóval szerinted kedves?" :P
Ja és csak hogy kerek legyen. Zenetáborban valami hülyesége miatt panaszkodtam (csak egy fél mondat erejéig) egy másik lánynak. Mire ő közölte velem: "Csak szerelmes vagy belé, azért mondod ezt." Na hát köpni nyelni nem tudtam.
Aztán kiderült, hogy a csaj pszichológiát tanul.
Na most ezz.
Minden esetre mostanra a jóbarátságunk (!) is félbeszakadt, és én a továbbiakban már egy icike-picikét se vagyok rája kíváncsi.
Vége vége vége már.
Mindenki függ
Talán sokan tudják, hogy én bizony a kávétól. Nem is kicsit.
És úgy esett, hogy Tihanyban nem volt lehetőségem reggelente kávézni. És annyira feldobott a tudat, hogy kibírom én kávé nélkül, hogy utána szinte egy hónapig nem ittam kávét.
Aztán a családi vízitúrán olyan rosszul voltam, hogy muszáj volt innom egyet, és azóta megint hisztérikusan, mániákusan függök tőle.
Ez van.
2010. augusztus 26., csütörtök
2010. augusztus 25., szerda
Az élet nagy alapigazsága
Ide is kell kezdésnek egy kis zene.
Tudom is, hogy mi lesz az első.
Minden futásomat ezzel a számmal indítom, mért ne indítanám ezt a blogot is ezzel a számmal?
Tehát a nagy igazság:
Baker man is baking bread.
És amíg (a világ kerek, mindig lesznek rokkerek...vagyis:) ez így van, addig minden a lehető legjobb. Ez egy biztos pont, amire bárki bárki bármikor alapozhat.
Csakhogy mindenki lássa mennyire szeretem ezt a számot még a nagyon hosszú és összetett szövegének is szorítok helyet:
Tudom is, hogy mi lesz az első.
Minden futásomat ezzel a számmal indítom, mért ne indítanám ezt a blogot is ezzel a számmal?
Tehát a nagy igazság:
Baker man is baking bread.
És amíg (a világ kerek, mindig lesznek rokkerek...vagyis:) ez így van, addig minden a lehető legjobb. Ez egy biztos pont, amire bárki bárki bármikor alapozhat.
Csakhogy mindenki lássa mennyire szeretem ezt a számot még a nagyon hosszú és összetett szövegének is szorítok helyet:
Baker man is baking bread Sagabona kunjani wena The night train is coming Got to keep on running Baker man is baking bread Baker man is baking bread You've got to cool down Take it easy You've got to cool down Relax take it easy Slow down relax (repeat) It's too late to worry Slow down take it easy
Most lett elegem az angolból.
Lemegyek, és inkább sütök valami finomat. Mindenkinek jobb az úgy.
Majd viszek Jakótsnak is, hogy legyen benne is valami édes is, és ne kelljen mindig olyan keserű fejet vágnia.
Jajj, amikor a Say cheese-es pólóm volt rajtam rámmosolygott, és azt mondta cheese.
XD
Anyway, tegnap ez volt az ebédem a proteinnap alkalmából:
Ja izé, ez joghurtos-cornflakes-es csirkemell. Azért tudok élni.
Lemegyek, és inkább sütök valami finomat. Mindenkinek jobb az úgy.
Majd viszek Jakótsnak is, hogy legyen benne is valami édes is, és ne kelljen mindig olyan keserű fejet vágnia.
Jajj, amikor a Say cheese-es pólóm volt rajtam rámmosolygott, és azt mondta cheese.
XD
Anyway, tegnap ez volt az ebédem a proteinnap alkalmából:
Ja izé, ez joghurtos-cornflakes-es csirkemell. Azért tudok élni.
Kezdetnek
Most igazán nincs sok időm, és félek elvesznék saját mondataim útvesztőjében, úgyhogy kezdetnek Varró Danit idézek. Mer' az jó.
Vándor éji dala
(a viccelődjünk azon, amit nem bírunk lefordítani sorozatból)
Szelídített változat kisebbeknek
Minden orom csupa
öröm,
a lombokon, a
lömbökön
szél szól: lihi.
Madárdaltól nem zeng az erdő.
Örvendj, tekergő,
itt a pihi.
Bunkósított változat nagyobbaknak
A hegytetőn fent
nyugi van,
csak a szél böffent
sutyiban
a lomb közt, de slussz.
A madárkák kussolnak a fákon.
Belőled is, barátom,
kifogy a szusz.
Remélem akad, aki tudja értékelni Varró Dani műveit.
Aki a fenti két variáción megbotránkozik, mert olyannyira nem érti miről van szó, az csak szóljon, hadd botránkozzak a botránkozókon.
Mára ennyit. Holnaptól igazán rendesen fogok blogolni.
Most tanulnom kell.
Vándor éji dala
(a viccelődjünk azon, amit nem bírunk lefordítani sorozatból)
Szelídített változat kisebbeknek
Minden orom csupa
öröm,
a lombokon, a
lömbökön
szél szól: lihi.
Madárdaltól nem zeng az erdő.
Örvendj, tekergő,
itt a pihi.
Bunkósított változat nagyobbaknak
A hegytetőn fent
nyugi van,
csak a szél böffent
sutyiban
a lomb közt, de slussz.
A madárkák kussolnak a fákon.
Belőled is, barátom,
kifogy a szusz.
Remélem akad, aki tudja értékelni Varró Dani műveit.
Aki a fenti két variáción megbotránkozik, mert olyannyira nem érti miről van szó, az csak szóljon, hadd botránkozzak a botránkozókon.
Mára ennyit. Holnaptól igazán rendesen fogok blogolni.
Most tanulnom kell.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)