Keringő

Mostanában...azaz mostanáig rengeteg időt töltöttem a zeneiskolában. Sokkal többet, mint az Istvánban.
Virág szerzett nekem állandó engedélyt a stúdió használatra (mert hogy együtt készítettük a kisfilmet Lipcséről)...és és és Bencének meg Istunak csak úgy csorgott a nyála, mert ők csak korlátozott ideig lehetnek fent, és azt is csak nehezen engedik meg nekik.
Szóval múlt szombaton is suli után rögtön rohantam be a konziba. A stúdióban...ja hopsz...nem is a múlt szombatot akarom megírni. Ez még múlt hétfőn volt.

Na tehát este zenekar után még 8-ig fent voltunk a stúdióban.
És senki nem fogja kitalálni mi volt 7-től.
Gergő megszervezte, hogy a nagyteremben keringőzhessen a barátnőjével.
A fiúk megcsinálták a világítást, Gergő hozott zenét, minden annyira szép és jó lett.
Úgy volt, hogy le volt kapcsolva a villany, és amikor hallottuk, hogy bejönnek, elindítottuk a zenét, aztán felkapcsoltuk a reflektorokat. A lány mondta, hogy jajj nem táncol, mert jajj, biztos nézik. Mire Gergő:
-Miről beszélsz, nincs itt senki!
Aha, aha: hatan ugrottunk el az ablakból.

Vicces. Ha valaki arról faggat, hogy én milyen fiúkat tartok helyesnek, általában nem nagyon tudom konkrétan meghatározni. Meg nem is akarom meghatározni. De Gergő Az a fiú, akire azt mondom, hogy helyes.
És a barátnője nem is vékony (szerintem nálam pufókabb), nincs is hosszú haja, nem is öltözködik úgy, mint a mi sulinkban azok a lányok...szolid, kedves, visszafogott, egyszerű. Szóval ha még Gergőnek van is barátnője, attól szerintem ez még biztató mindenkinek, hogy nem kell se anorexiássá válni, se póthajat feltetetni, másnak (magabiztosabbnak, nyíltabbnak, lazábbnak) mutatni magunkat.

Na, ezt is megírtam.
Gergő és a barátnője aranyosak voltak. És nem is volt ilyen nyálasan csöpögősen romantikus az este, mert azért arra ügyelt Gergő, hogy túlzásba ne essen :) Jópofa volt.