Jó-e?

Üldögéltünk zenekaron Dettivel, és közben megint a bulgáriai út volt az aktuális megbeszélendő. Mert voltak akik hőbörögtek, voltak akik a hőbörgőkön hőbörögtek, a többiek meg a hőbörgőkön hőbörgőkön hőbörögtek. Csak a szokásos. Ez van, ha 80 fiatalt összezárnak, akik már mind azt érzik, hogy valakik, de még annyira nem.
Szóval ahogy ott üldögéltünk, Detti mindenkire rácsodálkozott, hogy "Ő is tizenkettedikes?...Meg ő is?". "Mért, mennyinek nézted?" "Hát nemtom, nálad idősebbnek tűnnek. Olyan velem egykorúak."
Hmm, Detti hajlamos elfelejteni, hogy kettőnk között is csak egy év van. És hogy én nem vagyok évvesztes. És mégpediglen azt is, hogy általában 14-15 évesnek szoktak nézni, tehát mondjuk van négy év köztem és a velem egykorúak között, viszont Detti tudja, hogy én most érettségizem, tehát akkor nyilván a többiek vagy már az Msc-t végzik, vagy esetleg a házasok (?), anyák (?). Háhh, de még jó, hogy velem egykorúak.
Na de innen jött az érettségi. Gondolom végig pörgette az agyán, hogy milyen is volt a tizenkettedik...
"Háh, milyen jó nektek." *álmodozó tekintet*
"Mért is?" *kérdőfej*
"Nem tudom, csak jó."
*????*
"Mégse. Nem jó."
*Pfffff*




SG-n egy srác, aki egyébként a szőke herceg barátja, és nála az x tengely az y:
-Szóval akkor ok, hogy deriválom egyszer, meg deriválom még egyszer, és ahol a második derivált 0, ott van az inflexiós pont, de ez mért jó nekem?
Dani:
-Jó neked? Nem tudom. Nem is jó neked.



Most jó, vagy nemjó?
Hozzá állás kérdése.
Szerintem jó ...ha az ember gondtalan. De ehhez a gondtalansághoz figyelmen kívül kell hagyni MINDENT. És aki minden figyelmen kívül hagy, annak nem jó.
Wáháhá, indítok egy szavazást ;)



-Jó neked.
-Miért?
-Nincs eszed, nem kell gondolkodnod!
(És tényleg. A boldogság forrása az öntudatlan lét. Vagy nem?)