Ma volt történelmi váltó futás, meg Nato Partnership running.
Jó..is lehetett volna.
Végül is nem volt rossz. Csak egyedül futottam végig, mert Virpi szegény a váltóban 2 másik leányzó helyett is futott, és nem ért vissza a következő rajthoz.
Jó, persze nem voltam egyedül, volt körülöttem még több száz futó. Csak olyan magányosnak éreztem magam.
A magány jó, ha társas, de a társaság nem jó, ha magányos. Nemtom érti-e ezt valaki.

Tyű, viszont az elején amíg Virpit kerestem odasodródtam egy igen szimpatikus srác mellé.
Nem fogjátok kitalálni: zöld nike futócipője volt <3 ésésés a fölsője is pont olyan neonzöld színű volt, mint az enyém. Úgy kb. 1 km-t futottunk együtt, oszt' elhúzott. Én meg úgy voltam vele, had menjen, úgyis kifárad.
A közepe táján aztán mellém futott egy srác. Elég vicces, hogy nem tudom egy diszkóban mi a teendő, ha beáll az ember lánya mögé egy fiú, bezzeg azt, hogy egy futóversenyen hogyan kell ismerkedni, azt úgy vágom. Ez van. Ki hol gyűjt tapasztalatot... XD


De én ma nem gondoltam ismerkedni nagyon. Ami ma hajtott, amikor kicsit lassabban futottam, az volt, hogy a célban vár a srác, akinek még nevet ugyan nem találtunk ki, de arra hivatott, hogy az Atyaúristent elfeledjem általa. Jajj, be szépen fejeztem ki magam.
:)