Lámpa van az égben lerajzolom egészben

Mindjárt feltöltöm a többi nyári alkotásom, csak előbb sütögetek valamit a pici családnak.

Ja meg az előbbi rajz még az alkotótábor előtt jóval készült, szóval a rajz- és festésoktatást megelőzve! Kéretik értékelni.
A szeme meg hát sajna ennyire erősen ki volt húzva... nem én akartam így. Nem lett tőle túl valósághű. Mindegy... amúgy sem szeretem a valóságot. Ezt is egy idő után csak úgy magamtól alakítgattam, ahogy jött. Meg Lellén is mindig néztem egy ideig a témát, aztán hátat fordítottam neki, és úgy festettem le- agybajt kapott ettől Peti.

Cameron Diaz

Na, végre túladtam rajta.
Még a szóbelire készülés helyett rajzoltam... meg is lett az eredménye: levontak 2 egész pontot-jujj. Megérte.
Valójában amint elkezdtem rajzolni, tudtam, hogy Artúrnak jár, mert szerinte neki van a legszebb mosolya. Hát. Hüm.
De ő meg pont kifejtette, hogy nem szeret kapni dolgokat, meg amúgy se találkoztunk, hogy odaadhassam. Így hát pár hetet-hónapot az én szobámban töltött a vigyorgó nőszemély. Egy idő után már nagyon utáltam. Valahogy olyan felsőbbségteljesen (vagy hogy) vigyorgott mindig rám. Szeretem a mosolygó rajzokat, nekem is van, de csak a szelíd mosolyt szeretem visszanézni, ő meg inkább vicsorog, mint mosolyog. Hiába- ízlések és pofonok, meg amúgy sem nekem kell hogy tetszen.
Végül tegnap előtt jártam Ofőnél, és meghagytam, hogy majd adja oda a kisfiának.

-Az Artúrnak?- vigyor. Még vigyor. Fura vigyor.
-Őőő. Igen.
-Hát jó. Mi ez?- nézi, nézi, lesi.
XD


Angyal lenn a pokolban
szárnyakért áll a sorban
s mind várják, hogy elrepüljenek.


Azért egy picit hiányzik az a vicsor.
"Senki sem tudta mit gondol, senki sem tudta mért nem szól..."

A puding próbája az evés

Harmadszorra próbálom megfogalmazni a fejecskémben kavargó gondolatokat. Hiába.

Nagyon jó volt ez az egy hét a többiekkel. Nagyon. Meg lesz majd ismétlés Orfűn remélhetőleg.
Vannak képek is. itt

Más volt ez az egész, mint eddig bármilyen nyaralás-bulizás-táborozás. Teljes mértékben a magunk urai voltunk. Meg aztán erőteljesen párosával voltak/tunk. Ami megint a nagyok szokása. "Páros élet a legszebb a világon" -na de nekem ennyi épp elég sok volt belőle.

Utána még 2*fél napot voltam az olasz maffiafőnök fiánál XD

Összességében a nyaram eddigi legjobb hete volt. Na jó, ilyet nem mondok, mert Orfű eszméletlen volt, Lelle királyságos-részeges, Kékes kíméletlen (de az is élvezhető egy pont után) és még csak a nyár fele telt el!
Eldőlt, hogy kikkel fogjuk tartani a kapcsolatot a továbbiakban. Magasabb szintre léptek a barátságok. Még több szalag lett a kezemen. Jájj de jó minden.

(Elég jó, hogy van egy cím, és ahhoz összesen 3 mondat tartozik. De ez mégsenem blog téma.)

Vannak dolgok, amiket meg kell lépni

Csöppecskét kivoltam ma reggel.
Még szerencse, hogy mentünk úszni <3
Régen mindig működött az, hogy úsztam-úsztam-úsztam-meghaltam, és egyszer csak elszállt (azaz úszott) minden bú/baj/bánat/ború. Ehhez persze kell egy bizonyos oxigénhiányos állapot. Mázli, hogy azt is megtanultam miként kell elérni. Elértem ma is. De valami nem működött. Nem is szédültem igazán, csak a kezem zsibbadt... pedig az agyamnak kellett volna. És ahogy csapkodtam ezerrel, meg forogtam a bukóknál, és egyre gyorsabban úsztam egyre kevesebb levegővel, rájöttem, hogy kár ("Csak ennyit mondok: kár."). Ezek most nem az elúszós problémák, hanem a megoldandóak. Ez elől nem lehet elúszni. Meg időm sincs már rá.
Legszívesebben bőgtem volna, de a szemüveg miatt nem folyt a könnyem; üvöltöttem volna, de megijednek a gyerekek mellettem; tomboltam volna, de a víz visszahúz, csillapít, tompít. Végül csak úsztam.
Két dolgot azért elhatároztam.
Abból egyet már megtettem. És végül is a másikat is.
A többi már csak hab a tortán.

Dörgedelem van.

Orfűi emlék

És ma milyen igaz

Nóta

Már minálunk babám, már minálunk babám
Az jött a szokásba,
HOGY
Nem szedik a ribizlit, nem szedik a ribizlit
Fedeles kosárba.
Háde
Felmegy a legény a fára,
A ribizlifa tetejére,
OSZT
Lerázza a ribizlit,
Te meg babám biciklizz
A rózsás köténykéédbe'



Már minálunk babám, már minálunk babám
Az jött a szokásba,
HOGY
Nem szedik az ananászt, nem szedik az ananászt
Fedeles kosárba.
Háde
Felmegy a legény a fára,
Az ananászfa tetejére,
OSZT
Lerázza az ananászt,
Te meg babám hadonássz
A rózsás köténykéédbe'


:)


Ez is az ALK-otó/-ony/-ohol tábor maradványa. Akad még.

-Engem?
-Hol? -Hova?
-Szilvás buktát, mert azt szeretem.


Most *tetszőleges ige* pontosan. (Ez Csík zenekar... mert FOLYTON ezt énekelték a fiúk, akármit mondtunk.)

Egy jó pogácsa sose rossz.


Na de a "tanáraink"

Ő Imi.

Az Isten lábának meg kellett mondjam, hogy nem tudunk találkozni, mert szembejött egy építész, és lehívott Balatonra, és én mentem -mert hogy így történt.
Szóval ahhoz, hogy ha valaki szembejön az utcán, és megkérdezi, hogy nem megyek-e velük Balatonra egy hétre, minimum így kell kinézni, hogy gondolkodás nélkül menjek.

És ő Peti.


Valójában nem grimaszolnak mindig, csak most a fotók kedvéért.


Na jó, mindig grimaszolnak.

Alk. "tábor" röviden

"Aki ennyit iszik meghal"

Ugye, hogy ugye?

Egy jó pogácsa sose rossz.

Ajó lovas katonának dejól vagyon dolga. Eszik, igyuuunk...!!!



A fotóimat és festményeimet ( de jól hangzik) majd máskor felrakom.

Orfű

Mindenki függ -valamitől!

"Galamb vagyok. Én egy galamb vagyok."
"Két perc természetvédelem... Mentsd meg a kígyókat..."

Kék elefánt <3 <3  Eszti egyébként sovány vigasz, de nagy volt a segge XD az fiúnál milyen már


-Találd ki mi van a kezemben!
-Zsebkendő?
-Nem.
-Radírgumi?
-Ne-em.
-Ló?
-Hát persze, de milyen színű?

Kedvenc mindenem a biciklim!
Kedvenc mindenem a szerelem.
Kedvenc mindenem- elvisz engem bárhová,
ahová. csak. képzeleeeeem.


Zsolti a bé-KAA


Strandon:
-Segg-segg-segg!
-Hol? Óohhh.
Ez MI MÁR???? Vicc. Mondjuk mi legalább jót röhögtünk ;)


Hiperkarma a focipályán fetrengve: legjobb!!


ÁÁÁ, eszméletlen volt!
Még sok-sok ilyet!


Ki-Va-Gá, egyébként nem tudom hogy akarod látni, amint Judit (a másik) "bepasizik", mert ha hatan együtt tombolunk akkor hatan együtt tombolunk...
Az egyébként kicsit gyász volt, hogy Plutón amíg pulcsiban voltunk semmi, és amint nekivetkőztünk a nagy ugrálásban rögtön akadt aki mögöttünk termett... "pasik pfffffffff"


A vihar alatti pizzával a kézben táncolás volt a legjobb :) Meg a kacsingatós pizzás... kár hogy ebédnél nem ő volt :P



Hova megyünk legközelebb??

Isten lába

Ajj.

Találkoztunk.
Jól elvoltunk.
Kedves-aranyos-rendes.
...
Igazából olyan jól még nem igen bántak velem, mint ő...
:S

Hosszú haja van. Petra:-Levágható.
Meg szakálla. Petra:-Az is.

Találkozni akar újra. Már most. :S Ajj.
Mért nem tudok csak egy kicsit, csak egy ici-picit ... Komolyan senki nem tudja már megdobogtatni a szívem?
GYÁSZ.

Gergőtől tudom, hogy majd lesz valaki, akinek nem fog szúrni a szakálla.
Kivárom. :P
Nem ő az.
Bár addig. Hmm. :P :D Tulajdonképpen il est sympa -tré sympa.


Mondjuk van itt más is. :S Nemtom ma jön-e bulizni... Vagy holnap... De már nagyon készül...


wÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

A képek megvannak, csak feltölteni nem volt időm

(Mondjuk ez pont mai)

Mind egyedül halunk meg

Hazafelé jövet üldögéltem a buszon (ami persze 20 percenként indul). Láttam az átellenes oldalon egy idős bácsit.
Vett egy fagyit a burgerkingben. Leült a párkányra- amire előbb kirakott gondosan egy nejlon zacskót-, közvetlenül a kiszolgáló ablak mellé, és boldogan, ugyanakkor az idősekre jellemző megtört tekintettel nekiállt megenni a fagyiját. Közben jöttek-mentek mindenféle fura emberek, vitatkoztak, kiabáltak, csókolóztak, nevettek, rohangáltak keresztbe az úton... ő meg csak ült, és kívülről szemlélte az egészet. Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi újságot.
És tök egyedül volt. Nála kívül állóbbat el se tudnék képzelni. Annyira nem köztünk élt. Magányos volt. Idős volt. Fagyizott.
A legédesebb örömök se olyanok, ha egyedül éled/eszed meg.
És végül is mindegy, hogy hogyan éled az életed, a végén úgyis egyedül fogod nyalni a fagyit, és egyedül állsz a soklábú Úristen elé.


Isten (egyik) lába már most kitalálta, hogy jó lenne összefutni. Hát-hát.
Anya aggodalmában rájött a megoldásra... hogy hol tudok alaposan-azaz kinél- utánanyomozni. Na, meg is csörögtem skype-on az illetőt... de vendég volt nála, és nem tudtam meg kicsoda, így inkább máskorra halasztottam detektívi munkásságom. Mondjuk addigra lehet már mindegy lesz.
Meg aztán úgyis egyedül halunk meg mind.

Love is... when you don't wanna go to sleep, because reality is better than dreem

Mondjuk lehet én nem ezért töltöm ébren az éjszakáim mostanában.
De attól még :) :) <3

Akkor most annyi barátom van, ahányan eljöttek a mai koncertre?
Qurva jó.



Ahogy Peti is megmondta:

"s az égre írj, ha minden összetört!"

Twice

You definitely looked at me this morning. Twice.


:)






:) :)

---------------------------------------------------------------------------