Ruha

Pénteken le kellett fújnom 2 hegedű órát, a zenekart és a kamarát is, hogy aludhassak picit Burkusország nagy kalandjai előtt.
De aztán épalap után Aranyos megkérdezte:
-Judit, te mit csinálsz most?
-Megyek haza aludni!
-Nem jössz el vásárolni?
-Muszáj aludnom.
-Nem tart sokáig...-na persze. Itt romlott el minden.
Arayos ment vacsorázni, ahhoz kellett neki új ruha.
Mostanában szinte lehetetlen, hogy eljussak vásárolni, és ha véletlenül betévednék valakivel, már nincs is kedvem hozzá, mert minek... (Igen, ez borzalmas érzés.)
Mondtam hát Aranyosnak, hogy mennyire jó lenne, ha nekem is lenne valami ok, hogy ruhát vegyek. Találtunk is hamar: kedden lesz az X1,2, ahol ha minden igaz összefutunk ..hm, valakivel, akinek még nem adtunk nevet, és vészesen hasonlít valaki másra, minden tulajdonságában, kinézetében, nevében, úgyhogy nehéz.. szóval mért ne vegyek valami jó fölsőt?

Persze aztán nem vettem semmit.
Aranyos nemtom végül melyik ruhát vette meg, mert otthagytam a próbafülkében, és eljöttem, mikor már az ájulás kerülgetett a fáradtságtól.

A metrón aztán ahogy ültem bambán, és néztem ki a fejemen, a rajztáblával a lábaimnál, feltűnt átellenben egy hasonló helyzetben és állapotban ülő lány: Agresszív volt az. Mondanom sem kell, nagyon megörültem neki :)

Ruhám nem lett, de gondolat épp elég összegyűlt a fejemben.
Hogy pont ő neki akarnék tetszeni? Meg már ezer éve nem találkoztunk, akkor mit is akarunk egymástól? Vagyis ő tőlem... Vagy nemtom.
-Tudod mit kéne még venni? Egy szép melltartót.- Na lehet, hogy e miatt a mondat miatt nem vettem végül inkább semmitsenem.