Ez bizony még a sítáborig nyúlik vissza... Úgyhogy meg is írom rövid történetét, mert épp ideje már. Már..mint hogy le?
A busz út, az uhhhh. Alapból amikor megérkeztünk a Btyira, ahonnan indultunk nem tudhattuk jó helyen járunk-é vagy senem, mert az egyetlen, akit ismertünk (az egyik szervező), nem volt ott, és külön utazott, de végül ez gyorsan rendeződött, és a buszon is tök jó helyünk lett.
Egy csapat Corvinusossal mentünk, amitől eleinte mind tartottunk, de hamar kiderült, hogy ők a szakkolisok, akik ugye a csúcsa a Corvinusnak és egytől egyig értelmesekaranyosakkedvesek voltak.
A buszon Brigi mellett ültem, ez úton küldök neked Brigi egy nagy puszit :-* Jó volt veled ez az egy hét (amikor bosszantó voltam, azért elnézést :P tudom sokszor :P)
Viszont Ijedttől és Agresszívtől se voltam nagyon elszigetelve, mert mi ültünk a belső üléseken, és egy ilyen kis háromszöget formálva beszélgettünk jó hangosan éjszaka, hogy nehogy bárki is aludhasson az úton. Az úton, ami nem volt rövid, de hosszú. Párszor vissza kellett fordulni lezárt hágó, alacsony vonataluljáró, vagy csak szimplán használhatatlan földút miatt. Ééérdekes volt. De legalább vicces.
A szállás is hasonló volt. Ééérdekes, de legalább vicces. Szerintem minden kellemetlenséget elég jól dolgoztunk fel, úgyhogy egész vidám (nagyon vidám) hetünk volt.
A pályák is jók... lettek volna, ha megnyitják őket...
De ez se zavart senkit. Azt élveztük, ami megadatott. Például az ítélet időt. Mert az adatott. És én mondom szuper volt. Átbuszoztunk egy másik páyarendszerre, ahol SENKI nem volt rajtunk kívül. Najó, 2 kósza boardos. De azon kívül tényleg SENKI. Csak mi, a szakadó hó, a király pályák, és a szűzhó mindenütt. ESZMÉLETLEN VOLT. Áááá. Nyárig ez fog éltetni.
Aztán utolsó nap végre az egész pályarendszert megnyitották, és volt 1 napunk, hogy 240 km-t besíeljünk. Ha annyit nem is, de sok pályán átszáguldottunk. Még mindig remeg a lábam, ha visszagondolok arra az őrült menetre. Agresszív, mi NEM VAGYUNK NORMÁLISAK!!! Uhh. Huhh. Áhh.
Aztán utsó 2 este voltunk bulizni. A 2. után, hogy is mondjam, jobban értékeltük az elsőt. De mindegy. Bárhol érezheti magát jól az ember, és szerintem nekünk ez sikerül.
Jájj, annyi mindent írnék, de maketteznem kell. Majd folytatom, meg megírom még a szüli
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése