2012. június 5., kedd

Pulcsi

Nem hagytam abba a pulcsi hordását.
-Most komolyan Judit, van olyan, hogy egy fölsőt akár csak 2 napig is hordasz? Tőled is majd addig kell elvenni, amíg alszol?
De ez egy varázspulcsi.
Korábban csak 1 rózsaszín pólóm volt, de azt is ritkán hordtam. Nem vagyok az a rózsaszínes. Ebben viszont remekül érzem magam!

Ültem a buszon vizsgáról hazafelé jövet, felszállt egy ici-pici lányka az anyukájával. Leült a picilány mellém.
És akkor
Egyszer csak (ok, szóval rögtön) belém kapaszkodott, és átölelt. És amíg le nem szálltak, nem engedett el. Folyton rám vigyorgott, de mint azt a valamire való kisgyerekektől szokás: rám vigyorgott-elfordult, rám vigyorgott-elfordult. A karomat viszont egy percre se engedte el.
Biztos, hogy a pulcsi babonázta meg.
Először a színe az, ami megragad. Meg a csíkok. Aztán feltűnik, hogy bő és laza és hosszú és kényelmes. Amikor hozzáérsz akkor vége mindennek, megbabonáz. Olyan anyaga van, hogy huh. És elvesztél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése