Break

Egy délelőtti kis lovagolgatás...kengyel nélkül -vágta.
Ebéd utáni laza bicaj.
Egy órás vágtaterep.
Próbaérettségik ezerrel.
Kellemes vacsora.


És a világ összes gondja fulladjon meg.

Az úgy volt hogy:
(Tíz kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.
Kilenc kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.Nyolc kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.Hét kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.
Hat kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.
Öt kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.Négy kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.Három kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.Kettő kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.
A legkisebb végül hazaért.
Anyukája kérdezte: És a többiek?
Hát az úgy volt, hogy
Tíz kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka.Kilenc kicsi fasírozott, haza felé masírozott,
megevett belőlük egyet a róka...)

Amikor beugrik a drága vágtába, de te elbénázod- mint mindig- a lábad belecsúszik a kengyelbe...csak combból tudod tartani magad, a lábfejed hagyod a francba, az még jobban belecsúszik,  nem mész gyorsan, kb. 50 km/h-val, lobog a ló sörénye, lobog a hajad, szép a táj, őzek szökellnek, de te csak a combodra koncentrálsz, ha csak egy pillanatra is engedsz a szorításból, zúgva szállsz, nem érzed a fájdalmat, igazából észre se veszed, már megszoktad, hogy mindig elbénázod a váltást, és mindig csak combból tartod magad, azt hiszed edzett vagy, mert futsz sokat, biciklizel is, jársz kézizni...de ez a belső combizom...de te arra is gyúrsz otthon, mert érzed, hogy kövér vagy...de hejj, mit sem ér az a gyúrás ilyenkor, állsz a nyeregben, de igazából nem is állsz, hiszen a lábfejed nincs letámasztva, csak bizakodsz, hogy vagy elég erős ahhoz, hogy kibírd, amíg meg nem álltok, most megijed a ló, vagy csak téged szívat, elugrik oldalra, de te csak tartod magad, elnézed a többiek elegáns testtartását, ahogy könnyedén kiemelkednek a nyeregből, és élvezik a tempót, és akkor rájössz, hogy valójában te is élvezed, és csak ez számít, nem téped szerencsétlen drága száját, sőt, még egy picit rá is segítesz csípővel, had menjen...nem érzed a veszélyt, nem gondolsz a tegnapra, a holnapra még annyira se... mész mész mész vágtatsz száguldasz repülsz szárnyalsz...