A szemeim, persze a szemeim

Iwiwen írogató IQ-betyároktól néha ki lehet akadni. Persze nem teszem :) Csak mondjuk tehetném.

Hogy mindig ilyen szépek-e a szemeim. Pff. Csak az ő kedvéért megszámoltam. 34 kép van feltöltve, abból összesen 9-en látszódnak a szemeim. Nyilván éjjel-nappal azt a 9 képet nézegette, mire megszülte üzenetét.

De és ez olyan, hogy az ember lánya még meg is hatódna, hogy valaki ilyen kedveset mond neki... de neeem, mert random írja 100 (vagy több) másik lánnyal egybevéve.

És tiszta szomorú, mert akár örülhetnék is, hogy valaki szépnek találja a szemeim, e helyett belegondoltam, hogy más mért nem mond ilyet, csak az iwiwen *nem fejtem ki mire vadászó* emberek.
Kár.

Barátok

Arra jutottam, hogy témakörönként fogom összefoglalni az elmúlt pár hónapot.
Ez lesz az első.
Ez fontos.

Nagyon hálásnak kell lennem (és az is vagyok), mert csodás barátokkal áldott meg az ég.
Most, hogy kb. semmire nem volt időm, persze minden máshogy alakult. És csak azok maradtak meg, akik eddig is keresték a társaságom. Mert én nem sok embert kerestem mostanság. Szóval kiderült, hogy eddig mik voltak az egyoldalú kapcsolatok, és azoknak vége is szakadt. RIP.
Persze most minden egyoldalú... a Ti részetekről, mert újabban nem sokat adok, inkább csak kapok. Sokat.
Amit meg adok, azt nem feltétlenül Nektek, hanem akinek épp sikerül. Remélem ebből nem lesz gond, de arra jutottam, hogy amit adsz, azt vissza is kapod, csak legfeljebb nem attól akinek adtál, és nem olyan formában.

Van egy tündéri nagynéném. Azt hiszem így nevezik, mindenesetre a nagymamám húga. Ő mindig a nagymamámat látja bennem, én meg a legszebb embert őbenne. Persze azért láthatja a nagymamámat, mert ismeri ilyen korából, ki tudja (Ő biztos), lehet, tényleg ilyen volt. És ha tényleg, remélem olyan leszek, mint ahogy Anyuék leírják idősebb korából. Nagyon szeretnék olyanná válni.
Gergő múltkor kirakott egy cikket. Az volt benne, hogy az építészek depressziósak, betegeskedésre hajlamosak, válnak (bár ebben a cikk nem tudott dűlőre jutni), és alapvetően nehezen találják a boldogságot. Állítólag a nagymamám volt a legvidámabb mindenki közül, Anyu mindig azt meséli, hogy mire a család felébredt, ő már kész volt a napi teendőivel, találkozott az összes madárral a mólón reggel, és az egész nap az övé volt, hogy azzal töltse, amihez kedve van épp.
Na de most a húgáról szerettem volna szólni (írni). Úgy látja a Világot, ahogy kevesen. Nem kap sokat, mármint többet, mint mások, de amit kap, azt egészen különlegesen dolgozza fel. Ő az az ember, akinek egyetlen mosoly elég lehet egy hónapnyi vidámsághoz. Mindennek örül, mindenkit szeret, és boldogsága sose lankad. Mindenkiben csak a kedves dolgokat látja, mindenben csak a szépet keresi, és megtalálja... de meg ám!

Szóval valami ilyesmire igyekszem áthangolni magam.
Persze erre születni kell- mondhatnám. De a véremben van nekem is!!! Úgyhogy nem mondhatom. Nincs mentség.
Ennyi szuper jóbarát mellett meg aztán főleg csak szeretettel lehet a világhoz állni ;)

Jajj, de az újakat ki ne hagyjam.
Mert néha már rácsodálkoztam, hogy miként szorulhat ennyi jóság emberekbe a karról. És nagyon boldog vagyok, hogy ismerhetem őket, és még boldogabb, hogy jóban vagyok velük, és egyenesen szárnyalok, hogy néhányukat a barátomnak tudhatom.

Szép napot hát mindenkinek.
Nekem minden napom szép, amikor rádöbbenek mennyi jó ember él a Földön.
Gondoljatok ti is erre.
És emlékezzetek meg minden nap a barátaitokról.

Az ütősök emlékére (L)

És pont fejből tudja a száztizenhatodik szonettet

Megy az Értelem és érzelem. És olyan csudi lovagok vonulásznak itt.
De szegény Ezredest felszarvazták. Szomorú.

Hálás vagyok, hogy a félév során nem volt időm tévét nézni.
Meg azért is, hogy egész máshogy látom már a világot.
Ennek az a következménye, hogy most kellően szarkasztikusan állok a dolgokhoz. Pláne az érfelvágós műsorokhoz.
Az ember lánya a végén még elhiszi, hogy léteznek ilyesfajta lovagok.

Egyébként léteznek. Én ismerek kettőt is. Sőt, hármat. Hát nem fantasztikus?
De attól még ritka. Mint a fehér holló.
Csak túl rendes barátaim vannak. Meg persze ha minden fiú kedves és udvarias és rendes lenne, akkor nem lehetne értékelni annak a párnak a lovagiasságát.

Na de álomvilágban nem szabad ám élni. És ha lennének lovagok, akkor a lányoknak meg rideg úri hölgyeknek kéne lenniük. A ridegség meg nem jó ... mondom ezt én XD (no jó, de magamon tapasztalom), úgy hogy le a lovagokkal :P

"Le a soklépéses transzformációkkal!"
(Ezt most valószínűleg csak az építészgólyák értik.)

Pink Martini La soledad

Ajánlom figyelmetekbe.
2 napja pink martinit hallgatok. Folyton. Nemtom mért. Meddig.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

AZ OK

Na ez az.
Amivel a félévem telt.
Meg még sok más be nem fotózott, vagy fel nem töltött tusrajz, szabadkézi rajz, móka és kacagás.
A ti blogjaitokat sem olvastam, néha ugyan megnéztem, hogy úúú mennyi sok szöveg. Elolvasnám. DE NEM MA XD
Ez lett az új szlogen: de nem ma.

Hiányoztok mindannyian.
22-én déltől a tiétek vagyok. Addig is legyetek jók.

Enjoy:

Bevép.

"A fény önmagában egy nem látható dolog. Viszont semmit nem látunk fény nélkül."

„Mindennemű tett közül pedig a legtökéletesebb az építés. A mű szeretetet kíván, elmélyedést, azt, hogy legszebb gondolatodnak engedelmeskedj, törvények teremtését lelkedben, s megannyi mást, amit csodálatosképpen kihoz belőled, holott nem is sejtetted, hogy benned lakoznak.”
                                                                         /Paul Valéry/

Lent

Mostanában mindig elbizonytalanodom, ha az aluljáróban egy hegedűst hallok játszani.
Mi van ha egy nagy művész?
Mi van, ha ez is ilyen teszt, hogy bizonyítsák az emberek mennyire vaksik.
Vagy mi van, ha egyszerűen nincs már miből élnie. De attól még lehet nagy művész.

Nehéz egy pont után elválasztani a nyekergést a zenétől.
Nehéz egy pont után megkülönböztetni a tárgyat az alkotástól.
Nehéz egy idő után látni a szépet és a csúnyát.

Nem mindenki művész, aki nem tud festeni.

Minden összemosódik.
Minden.

Minekvanegyelejehamindigvanegyvége,ahelyetthogyszorítanádengeddelvégre,mosolyogjasötétbenéshasenkisemlátjasírniszabadfényesnappalazutcákatjárva.
Megfogtadamuskátlitéskidobtadahóra,eltöröttaperselymalacnemesikszóróla,szeretnédhasohatöbbéaszínétselátnád,belesírszakispárnádbaannyiszormegbánnád.

Hozzáállás kérdése

...
-...És nagyon helyes.
-Helyes-helyes, vagy olyan Judit-helyes?
*fintor* Judit-helyes.
*megértő nézés*
...
*nevetés*

A Hóhér

Fejetlenségnek helye nincs!

Törppicúrok IV.

Törppicúrok III.

Törppicúrok II.

Törppicúrok I.

Hih

Rég nem írtam. Most se fogok. Csak épp egy történés:

Bírom, hogy Petivel beszélgetünk, és így fél 9-kor: "Most megyek el festeni."
Tetszik ez az életvitel.
Annyi jó dolgot csinálok, meg annyi jó dolog történik velem. Ma is... na uhh, brrrrr.
De én most nem fogok festeni, helyette inkább porszívózni :) Muszáj, mert holnap tánc után nálunk alszanak a többiek, és jelenleg uralkodik nálam a káosz.

Ma voltam a régi ovimban.
Felismertek.

Fotóztam játszótéren.

Nagyon jól ment a hegedű is.

Jók voltak az órák is :) A szünetek is :P

emlék

Hogy az utolsó emlékünk egymásról egy szép mosoly legyen!!!

A láng kialszik, hogyha hagyják.
:S



Nem szabhatsz a múlásnak irányt...

Wáháhá,
most már matrac is van az új ágyamba.
Van hol aludnom. Jee.

Az utóbbi egy hétben egyáltalán nem aludtam. Ugyan mindig más-más okok miatt nem, de a végeredmény ugyanaz: beesett arc, karikás szemek, görnyedt hát, kusza járás.