2011. augusztus 31., szerda

Ma este...
Azért...
Húúú.


És még simán lehet folytatása :P

Tegnap


Tegnap akkora királyságos volt :)
Ők ketten tették azzá.


Eszti annyira jó, hogy ott voltál!
Posted by Picasa

2011. augusztus 29., hétfő

csak hadd ne kelljen ezt énekelnem,
hogy boldog vagyok, de nincsen kedvem

Cím nélkül csak úgy

Elkezdtem szortírozni a cuccaim. Meg az életem :P Mert hát ugye nem mindenre lesz szükség a továbbiakban.
Szóval most itt ülök a kupi tetején. Legalkalmasabb környezet a blogolásra :)

Tegnap előtt találkoztunk Ricsivel. Mesélt dolgokat...
Na akkor kezdem Léda tojásainál:
Még a pont ott party-n összefutottunk egy kedves évfolyamtársunkkal. Én épp eléggé kivoltam, mert előtte hosszan 0 pontom volt az egyetemre, öcsibácsit megcsapta az áram, nem éreztem jó döntésnek ezt az építészes dolgot, zavart hogy nem tudok vonzódni az Isten lábához, amúgy is itthon voltam egy hétig, ami nálam igen depresszív hangulatot szokott kiváltani, gagyi volt az egész POP...szóval ja.
Na és akkor kedves évfolyamtársunk elkezdett mesélni újdonsült barátnőjéről. És csak mondta, mondta, fülig szerelmes volt, és nagyon jó volt hallgatni. A szerelmes embereket mindig jó hallgatni. Nem volt egyikőnknek se kedve kocsmázni, úgyhogy hazaindultunk, és csak sétáltunk-sétáltunk, ő meg csak mesélt-mesélt, és rögtön visszatért az életkedvem. Annyira vidám volt, és ilyenkor az ember elhiszi, hogy ő is lehet majd még ennyire szerelmes, és hogy szép az élet...  
"...és te hiába látod, hogy szép az élet. Ha nem látja senki más, cseszheted."
Na mert ezek után tegnapelőtt megtudtam, hogy annak a kapcsolatnak azóta végeszakadt. Meg azt is megtudtam, hogy miként. :S :(
És nincs igazság. Meg szeretet is ritkán. Szerelem meg... pfffffff.
"Nincs bennem szeretet."

Meg azt is fájó belátni, hogy minden pasi ugyanolyan.
Ez még zenetábori maradvány...
Jöttek ugye újak zenekarba. És érkezett egy brácsás lány is: Inez. (Mi csak Ágnesnek hívtuk magunk között, na mindegy.)
...És megkezdődött a friss hús hadművelet.
****
Mégsem írom le részleteiben, sértő lenne.
A lényeg, hogy végighallgathattuk, hogy melyik fiú milyen remek témákról igyekszik társalogni vele, hogy felkeltse érdeklődését. Néha mi Böbivel már sírtunk a röhögéstől.
És ebben csak az a fájó, hogy olyanok is előkerültek Ágnes oldalán, akikről azt gondoltam volna: Ők nem ilyenek. Meg persze magukról is azt állítják, hogy húúú, mekkora szent emberek, meg húúú komoly kapcsolatok, meg 2 évvel ezelőtti táborban még nem akarta megdönteni az épp aktuális friss hús, és azt mondta, majd keresse meg 5-10 év múlva (XD)... mostmeg.
Hiába mondtam Böbinek, hogy ő nem olyan srác, Böbi csak:
"Minden pasi ugyanolyan."
És tényleg.


Persze ezt a gólyatábor is alátámasztja.
Uhh.



Na folytatom a pakolást, meg főzök valami ebédet.

Uhh-uhh, múltkor olyan husit csináltam, hogyhogyhogy:
Vettünk pulykamellet, azt kikloffoltam (nem kell félni, nem száradt ám ki sütéskor!), besóztam etc., utána fogtam szépen a medvesajtot, egy szelet húst, kicsit megvágtam, dugdostam bele foghagymát, közepére raktam a sajtot, a hússal úgy ahogy becsomagoltam a sajtot, és ezt körbetekertem szalonnával. Amikor az összes ilyen kis csomaggal kész voltam, beleraktam egy kivajazott jénaiba, tettem rá még plusz szalonnakockákat, megszórtam grillfűszerekkel, meg a maradék hagymát is melléraktam, és sutty a sütőbe be. Ja meg főztem ki hozzá rizst, ami tök jó volt a hús szaftjával.

Két napra rá meg karfiolt főztem+sütöttem. Ilyen morzsás karfiol tejföllel meg sajttal.

Na épp ideje valami ebédet rittyenteni.

2011. augusztus 26., péntek

Vége van a nyárnak

Nagyon a végét járja már ez a nyári szünet. De sebaj. Eszméletlen jó volt.
Az eddigi legjobb.

Csak most ne itthon ülve kelljen befejeznem.
Ma azért még elmentem úszni. Hiba volt. Jó volt, meg minden, csak nem kellett volna túlterhelnem magam.
Délután meg voltunk moziban. Kettőnk titka... kötelezően ajánlott!!! Nézze meg, aki tudja és teheti.


Namostaztán ennyi, mert nem bírom.

Ábrahámnak

Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel, bal kezemmel
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel, bal kezemmel
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel, bal kezemmel, jobb lábammal
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel, bal kezemmel, jobb lábammal, bal lábammal
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel, bal kezemmel, jobb lábammal, bal lábammal, a fejemmel
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel, bal kezemmel, jobb lábammal, bal lábammal, a fejemmel, a seggemmel
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy:

Jobb kezemmel, bal kezemmel, jobb lábammal, bal lábammal, a fejemmel, a seggemmel, a nyelvemmel
Ábrahámnak, 40 fia volt,
40 fia volt Ábrahámnak.
Ki enni nem akart és inni nem kapott,
Csak folyton így dalolt, hogy...







Nyugalom

Én csak utazom,
felhevült hazátlan utakon,
mutatom magam az unalom,
lassan magamban kutatom,
hogy hol van van a nyugalom,
hol melyik vonalon szalad el,
az a kicsike gőzös a folyamon,
ami elszállítja a hátamon,
a látszatot, hogy
megvagyok, elvagyok, átkarol a szánalom,
gyere már!
hízik a szervem,
eszik ki veszik ki hülyül az elme,
szeretkezik a nyelvem édeset beszél a léptem,
hazudva kérdez ez csupa sár,
még ez is a vérem, elhasad, elszakad, reped a térdem,
viszem a léptem maradnak négyen,
a verselő, szenvedő, szerető, kereső lélek.

Hangulat

2011. augusztus 24., szerda

Az előző részek tartalmából

Tihany
Szép volt, klassz volt.
Mindig akadt futótársam. Reggelente is, meg esténként is futottunk. Meg délután kosaraztunk. Ezt leszámítva a program így nézett ki:
  1. ébresztő
  2. takarítás
  3. reggeli
  4. alvás
  5. próba
  6. alvás és/vagy strand
  7. ebéd
  8. alvás és/vagy gyakorlás
  9. próba
  10. koncert
  11. vacsora
  12. tánc, zene, mulatság
  13. alvás
  14. ... ébresztő
Eszméletlen jókat ettünk. De valami fantasztikusakat. Meg rengeteget.
Nagyon színvonalas darabokat játszottunk... persze napról-napra jobban. Apa azt mondta a zárókoncertre, hogy az EDDIGI legjobb volt. És az előző napi koncertünk közben lepipálta a zárót (csak azt apuék nem hallották).
Most erről ennyit. Jó volt.

TiszaP
Tihany után egyetlen egy éjszakát töltöttem itthon, és másnap már indultunk Tiszapra (többesszám, mert öcsi is jött).
Naná, hogy ez is szuper volt. Akadtak dolgok ugyan, amik rosszul érintettek, de azokkal igyekeztem nem foglalkozni, úgyhogy összességében jó volt.
Életem első éjjeli portyája, szintén első házaspárbaja is nagyon jól sikerült.
Az elején ugyan betegeskedtem egy kicsit, de lényegi programról nem maradtam le, csak a hangom ment el.

Képeket sajnos még nem találtam, csak a sajátjaim vannak... azok picasán.


Evezés
TiszaP után azt hittem végre itthon leszek egy hetet.
Hát nem.
Szinte rögtön mentünk evezni. Én sajnos csak két napot lehettem, mert utána jött a gólyatábor, de az a 2 nap legalább jól telt.
Kormányos voltam :) Az azért vicces, mert akkor hárman egyszerre négyfélét kiabálnak, hogy mit csinálj, és akkor úgyse lesz jó senkinek az irány, és akkor mindenki a kormányosra mérges :) Legjobb feszültséglevezetés... a többieknek.
Mindenesetre (szerintem) nem kormányzok rosszul.
A táj gyönyörűséges-csodálatos-fantasztikus volt. Tele állatkákkal (értsd: madarakkal). Gép az nem volt nálam, úgyhogy már csak emlék.

Lelle
Evezés után megint csak egy éjszakát voltam itthon, annyit se: felet. Mert jött Lelle... vagyis én mentem.
De ami Lellén történt Lellén marad. Nem hiszem hogy jó ötlet lenne arról írni (se ide, se máshova). Csak 2 szó (Csak 3 nap<< ez volt a jelszó): durva volt.

2011. augusztus 18., csütörtök

Rőzseceremónia

A rőzseceremónia volt az egyik legviccesebb a házaspárbajon.

Pali ment elől egy csokor rőzsével, mögötte bandukolt Pé és Soma, és lágyan pöngették a gitárjukat. Közben sűrűn megtorpantak. Jajj, én mindig elnevettem magam. Az egész olyan ... pff.
De szerintem mi voltunk a legszebb pár :P <3
Lehet azért mert 2 fejjel volt magasabb nálam pici párom. Lehet azért, mert mi ugyan egy hete össze voltunk nőve, és még fogat is együtt mostunk, mégis csak akkor találtuk ki hogy együtt leszünk mikor már mindenki leült és megvoltak a párok... szóval nem kicsit leptük meg az embereket (főleg a reménykedő lánykákat)- de ez egy külön story. Lehet azért, mert minden körben mikor megkaptuk a rőzsénket mi együtt örültünk, és én nyomban odaadtam neki, míg a többi lány rőzsével büszkén állt, és nem ám a párjához fordulgatott hátra. Lehet azért mert a miénk volt a legjobb veszekedős jelenet (újabb külön story: "nem is vagyok agresszív" felkiáltással egy táblát igyekeztem összetörni a fején). Lehet azért mert a miénk közelebb állt a valósághoz mint másoké (kivéve az utolsó előtti jelenetet, mert abban Zsófi és Bálint is segédkeztek, és az már az ő fantáziájukon is múlott (is nélkül), meg leszámítva hogy egy zombitámadáson ismerkedtünk meg, és egy királyi esküvő büféasztalánál volt az első randink).
Uh, a királyságos szerelmes versét kihagytam. "Bár szíved megszerzése csak 10 pontos achievement..." itt csúnyán ránéztem (mármint amíg írta)... "De nekem erre minden energiám elment." Ezt még később is emlegette.
Hát vicces egy játék volt... mint láthatjátok

Jajj, kéne kép a rőzseceremóniákról.

Na alszom.
Majd olasz biciklistákkal álmodom. By the way azt megfejtettem.

2011. augusztus 15., hétfő

focikapunál is magasabb volt :)

 

Posted by Picasa

Ez ő, ez ő...

 

Posted by Picasa
Majdnem férjhez adtak.
De ott volt a majdnem.



Jajj, jajj, jajj. Egyenlőre nem tudom megfogalmazni a gondolataimat. Igen kuszák.
Töltögetek képeket, és majd a napokban beszámolok az elmúlt egy hétről. :P Érdekes.
(Na meg persze az az előttiről is kéne, de a múlt hét fejében jobb ha már nem.)


:) :)

Öcsi reakciója igazán mulatságos volt:
-Asszed magas vagy??!
(Mert hogy mégis csak egy 195 cm magas ifjú az, akivel az eljegyzésig eljutottunk a házaspárbajban.)

2011. július 31., vasárnap

Ilyenek voltunk :)


(Van rajtam csíkos bőven :D)
Posted by Picasa

Öcsi úgy, én így

 
Posted by Picasa

És énekel

Egyedül böjtöltem ki a teregetést :) Mindenki bealudt.
De nem is baj. Úgy se nagyon feküdtem éjfél előtt már rég, és így legalább nem csak bamba tekintettel meredtem előre hasztalan, hanem csináltam is valamit.

Most egy picit jó.

Klassz volt ez az egy hét regenerálódás szempontjából.
Hegyről le, tengerbe be, hegyre föl. (Mondjuk gonosz combjaim nem hogy fogytak volna a kíméletlen tekeréstől, hanem még izmosodtak (de hova?), szóval jajj.)
Fotózás, festés, olvasgatás.
Punnyadás, mozgás, hatalmas kajálások.
Túrázás, barlangjárás (lámpával!), tenger mellett bicajozás.
Városnézés, shoppingolás, biciklincipősdobozhordás.
Most így ennyi jut eszembe hirtelenjében.

Fut a nyúl a mezőn. És énekel.
Fut a nyúl a mezőŐn.

2011. július 29., péntek

Na az olasz biciklista bukta, mert egyáltalán nem került elő.
Holnap még ugyan szembetekerhet, de az már késő. Legalábbis nekem késő. Elég rövid ismeretség lenne.
Hmm, lehet ez az álom még egy ideig megfejtetlen marad :)
(Ahogy Öcsi mondotta volt: A tehén egy bonyolult állat. De én megfejtem.)

Még egy utolsó

 
Posted by Picasa

2011. július 27., szerda

És mégis mily kicsi fellegek
Úsznak az ég peremén
Míg őket nézni lehet
Örökéletű lesz a remény
Meg a regény.
Hogy jön egy királyfi tán
Hófehér paripán