Cím nélkül csak úgy

Elkezdtem szortírozni a cuccaim. Meg az életem :P Mert hát ugye nem mindenre lesz szükség a továbbiakban.
Szóval most itt ülök a kupi tetején. Legalkalmasabb környezet a blogolásra :)

Tegnap előtt találkoztunk Ricsivel. Mesélt dolgokat...
Na akkor kezdem Léda tojásainál:
Még a pont ott party-n összefutottunk egy kedves évfolyamtársunkkal. Én épp eléggé kivoltam, mert előtte hosszan 0 pontom volt az egyetemre, öcsibácsit megcsapta az áram, nem éreztem jó döntésnek ezt az építészes dolgot, zavart hogy nem tudok vonzódni az Isten lábához, amúgy is itthon voltam egy hétig, ami nálam igen depresszív hangulatot szokott kiváltani, gagyi volt az egész POP...szóval ja.
Na és akkor kedves évfolyamtársunk elkezdett mesélni újdonsült barátnőjéről. És csak mondta, mondta, fülig szerelmes volt, és nagyon jó volt hallgatni. A szerelmes embereket mindig jó hallgatni. Nem volt egyikőnknek se kedve kocsmázni, úgyhogy hazaindultunk, és csak sétáltunk-sétáltunk, ő meg csak mesélt-mesélt, és rögtön visszatért az életkedvem. Annyira vidám volt, és ilyenkor az ember elhiszi, hogy ő is lehet majd még ennyire szerelmes, és hogy szép az élet...  
"...és te hiába látod, hogy szép az élet. Ha nem látja senki más, cseszheted."
Na mert ezek után tegnapelőtt megtudtam, hogy annak a kapcsolatnak azóta végeszakadt. Meg azt is megtudtam, hogy miként. :S :(
És nincs igazság. Meg szeretet is ritkán. Szerelem meg... pfffffff.
"Nincs bennem szeretet."

Meg azt is fájó belátni, hogy minden pasi ugyanolyan.
Ez még zenetábori maradvány...
Jöttek ugye újak zenekarba. És érkezett egy brácsás lány is: Inez. (Mi csak Ágnesnek hívtuk magunk között, na mindegy.)
...És megkezdődött a friss hús hadművelet.
****
Mégsem írom le részleteiben, sértő lenne.
A lényeg, hogy végighallgathattuk, hogy melyik fiú milyen remek témákról igyekszik társalogni vele, hogy felkeltse érdeklődését. Néha mi Böbivel már sírtunk a röhögéstől.
És ebben csak az a fájó, hogy olyanok is előkerültek Ágnes oldalán, akikről azt gondoltam volna: Ők nem ilyenek. Meg persze magukról is azt állítják, hogy húúú, mekkora szent emberek, meg húúú komoly kapcsolatok, meg 2 évvel ezelőtti táborban még nem akarta megdönteni az épp aktuális friss hús, és azt mondta, majd keresse meg 5-10 év múlva (XD)... mostmeg.
Hiába mondtam Böbinek, hogy ő nem olyan srác, Böbi csak:
"Minden pasi ugyanolyan."
És tényleg.


Persze ezt a gólyatábor is alátámasztja.
Uhh.



Na folytatom a pakolást, meg főzök valami ebédet.

Uhh-uhh, múltkor olyan husit csináltam, hogyhogyhogy:
Vettünk pulykamellet, azt kikloffoltam (nem kell félni, nem száradt ám ki sütéskor!), besóztam etc., utána fogtam szépen a medvesajtot, egy szelet húst, kicsit megvágtam, dugdostam bele foghagymát, közepére raktam a sajtot, a hússal úgy ahogy becsomagoltam a sajtot, és ezt körbetekertem szalonnával. Amikor az összes ilyen kis csomaggal kész voltam, beleraktam egy kivajazott jénaiba, tettem rá még plusz szalonnakockákat, megszórtam grillfűszerekkel, meg a maradék hagymát is melléraktam, és sutty a sütőbe be. Ja meg főztem ki hozzá rizst, ami tök jó volt a hús szaftjával.

Két napra rá meg karfiolt főztem+sütöttem. Ilyen morzsás karfiol tejföllel meg sajttal.

Na épp ideje valami ebédet rittyenteni.