Tejspantól tanultam, épp egy éve, hogy leadáskor egy a lényeg: sose ülj le!!
Na de rajzon aulát rajzoltunk, és a földön megágyazva üldögéltünk.
Az üléstől csak 90fok választja el a fekvést, onnan pedig csak egy pislogás az alvás.
Olyan erős volt a kényszer, hogy eldőljek, de nem, nem lehet. Ennyi tartás kell, hogy legyen bennem.
Kell.
Meg a K épület aulájának kellős közepén mégse lehet leldőlni a földre...
Aztán mégis megtörtént.
Agresszív csak így kommentálta: na végre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése